Gondozás
Gondozás / Csecsemő- és gyermekgondozás

A táplálékallergia, -intolerancia megelőzése a várandósság, szoptatás idején

Amíg az ember csak önmagáért felelős, könnyebben eszik, iszik olyat, és annyit, amivel már túllépi a szervezete tűréshatárát, és allergiás vagy eltúlzott reakció adja tudtára, hogy letért a számára megfelelő étrendről. Akkor azonban, amikor egy nő gyermeket vár, vagy már/még szoptat, sokkal jobban meg kell gondolnia, hogy mi kerül a tányérjára, mert ezzel egy másik (ikrek esetén több) ember egészségéért is felelős. Amennyiben a családban előfordult már allergiás, és van rá mód, érdemes a fogamzást is úgy időzíteni, hogy a szülés ne pollenszezonra essen. Ennek azért lehet jelentősége, mert számos táplálékallergén keresztreakciót adhat a légúti allergénekre, így a pollenekre is. Mivel a várandósság alatti étrend alig van hatással a gyermek allergiás megbetegedésére, ezért a kismama számára nincs szükség különösebb étrendi megszorításra, ez alól csupán a földimogyoró fogyasztása jelent(het)i a kivételt. Az étrend összeállításakor törekedni szükséges az ómega-6/3 zsírsavak megfelelő arányára: előnyben részesítendők az ómega-3 zsírsavakat nagyobb arányban tartalmazó növényi olajok (például repce-, lenmag-, dió-, szőlőmag-, olívaolaj) és magvak (dió, lenmag, mandula, stb.). Kedvező hatásúak a pre- és probiotikumokat egyaránt tartalmazó készítmények (joghurt, kefir, stb.) fogyasztása, amelyek csökkentik az atópiás betegségek (például: allergiás asztma, táplálékallergia) kialakulásának kockázatát. Az esszenciális zsírsavak, illetve a pre- és probiotikumok fogyasztása az allergia kialakulásának megelőzése céljából a szoptatás alatt is javasolt.

Az újszülöttek, csecsemők 6 hónapos koráig történő kizárólag anyatejes táplálás okai között többek között az is szerepel, hogy az anyatej elősegíti a vékonybél-nyálkahártya védőfunkciójának érését, gyulladáscsökkentő hatású, baktérium- és vírusellenes antitesteket, valamint nem specifikus védőfaktorokat is tartalmaz, amelyek csökkentik a fertőzések kialakulását. A 6 hónapig tartó kizárólagos szoptatás, valamint a szoptató anya allergénszegény diétája késlelteti az allergia megjelenését, és mérsékli az esetleges tünetek súlyosságát.

Az allergia megelőzése érdekében a szoptatás idején fokozott körültekintést igényel az édesanya táplálkozása, különösen akkor, ha a családban már előfordult táplálékallergia. Amennyiben az édesanya maga is táplálékallergiás, a szoptatást folytatni kell, de étrendjéből ki kell zárni az allergén összetevőket, és az(oka)t is, amire az előző gyermeke allergiás volt (amennyiben van idősebb testvére az újszülöttnek). Előfordul, hogy az anya által elfogyasztott táplálék, például a tejfehérje, az anyatejjel átjutva a csecsemő szervezetébe allergiát vált ki. Ez esetben az anya kerülje az olyan ételeket, amelyek gyakran váltanak ki a gyermeknél allergiás reakciót!

Fontos azonban, hogy az esetleges étrendi megszorítások ellenére is kellően változatos, kiegyensúlyozott legyen a szoptató anya étrendje, elkerülendő a tápanyaghiányos állapotokat. Szükség esetén javasolt dietetikussal konzultálni az egyéni energia- és tápanyagszükségletet kielégítő étrend összeállításához.



További tippek

Az allergénmentes étrend esetén ügyelni kell arra is, hogy megfelelő legyen a diétázó ásványianyag- és vitaminfelvétele is. Például tehéntejfehérje-allergia esetén a tejben található kalcium helyettesítésére nagy kalciumtartalmú élelmiszerek, mint például olajos magvak, hüvelyesek, zöld leveles zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, halak fogyasztására kell törekedni. Az egyéni igényeknek, szükségleteknek megfelelő étrendek összeállításában a diétázók a dietetikus szakemberektől kaphatnak személyre szabott segítséget.

Antal Emese, Schmidt Judit, dr. Biró Lajos

Gyorslinkek