A jó idő beköszöntével a játszóterek forgalma ugrásszerűen megnő. A játszótéren a gyermekek a felfedezés útjára lépnek, hiszen egymással játszanak, megismerik környezetüket, a természetet. Ez mind-mind érdekes és izgalmas, de egyben veszélyes is lehet számukra. Főleg az 1-2 éves gyermekek azok, akik előszeretettel vesznek a szájukba minden új dolgot, legyen az egy apró játék, vagy éppen egy „falat” homok. Nyilvános játszótereken óhatatlan, hogy macska, kutya, vagy bármi más állat bemenjen és a homokozóba ürítsen. Emiatt tanácsos a gyermek mellé ülni a homokozóba vagy annak szélére, és fokozottan figyelni rá. Saját otthonunkban, a kertünkben célszerű, ha a homokozót minden alkalommal letakarjuk, így könnyebben elkerülhetők a szennyeződések. A legfontosabb pedig szintén a felügyelet: soha ne hagyjuk egyedül az udvaron játszó gyermekeket, felügyelet mindig legyen mellettük! 

A tavasz beköszöntével a természet egyre szebb és hívogatóbb arcát mutatja. A gyönyörű virágok és a zöld lombkoronában pompázó fák közt kirándulni igazán felüdülő élményt jelent, nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyermekeknek is. Többféle helyszín közül választhatunk, az interneten is megannyi program, helyszín kínálkozik. A közös családi kirándulások kiválasztásakor az egyik legfontosabb szempont, hogy a helyszínt a gyermek életkorának megfelelően válasszuk meg. A gyermekek nagyon élvezik a vízi programokat, de szívesen kalandoznak hazánk erdeiben is.

A következőkben azt vesszük végig, milyen felszereléssel induljunk el, ha kirándulni, nyaralni megyünk gyermekeinkkel, valamint, hogy az egyes helyeken milyen veszélyek leselkedhetnek csemetéinkre.

1. Ha nem tudunk aludni, pedig van rá lehetőségünk: inszomnia

Az inszomnia a leggyakoribb alvászavar. Négy fő formája van:

• nem tudunk elaludni,
• az éjszakai felébredések után (ez önmagában még nem baj) nem tudunk visszaaludni,
• kora reggel ébredünk, és nem tudunk visszaaludni, illetve,
• ha egyszerűen az alvás nem kielégítő.

Az alvásával sok ember elégedetlen, de inszomniáról csak akkor beszélhetünk, ha az illető másnap fáradt, és kialvatlansági tünetek jellemzik: álmosság, ingerlékenység, hangulatzavar, koncentrációs zavar, lassult reakcióidő, több hibázás a napi tevékenységekben, stb.

Mennyire határozza meg alvásunk az egészségünket?

Életünk valamivel kevesebb mint egyharmadát alvással töltjük, ami azt jelenti, hogy az alvás az egyik legfontosabb életfunkciónk. Tudjuk, hogy a szélsőségesen nagymértékű alvásmegvonás halálhoz vezet, és sajnos az emberiség történetében nem volt még olyan kultúra, amely ezt ne használta volna fel más emberek megkínzására. Az alvásmegvonás tehát súlyos testi és lelki tünetekkel jár (anyagcsere felborulása, fertőzések iránti hajlam megnövekedése, hallucinációk, tévképzetek). De hogyan hat az egészségünkre, ha „csak” rendszeresen nem alusszuk ki magunkat?

A táplálékallergia, táplálékintolerancia egyre több embert érint. Napjainkban egyre nagyobb a kereslet a speciális táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerekre. Szinte nincs is olyan élelmiszerbolt, étterem, étel-házhozszállítással foglalkozó cég, ahol ne lehetne csökkentett cukortartalmú vagy cukor-, glutén-, tejfehérje- vagy éppen laktózmentes termékeket is kapni. Ez az érintettek nagy számát tekintve jelentős előrelépés. Ugyanakkor az itt vásárló, fogyasztó embereknek csak egy része küzd valóban táplálékallergiával és/vagy táplálékintoleranciával, sokan inkább csak egyfajta divatot követnek. De vajon mit is jelent a táplálékallergia és -intolerancia, mi a különbség a két állapot között?

A mindennapi munka során az orvos egyre gyakrabban találkozik olyan újszülöttet vagy kiscsecsemőt karján tartó szülővel, aki aggódva lobogtatja a gyermeke laktóz intoleranciáját igazoló genetikai vizsgálat eredményét. A szülők általában nem maguk kérik a vizsgálatot, hanem bizonyos magán intézmények bónuszként végzik ezt el számukra, vagy minimális költséget felszámítva ígérnek fontos információt hasfájós csecsemőjük kivizsgálásához. Az igazság azonban az, hogy csecsemő- és kisdedkorban semmi információt nem ad ez a vizsgálat, csupán a szülőt ejti kétségbe egy számára értelmezhetetlen, rossz eredmény.

Mit is takar ez a manapság gyakran elhangzó kifejezés? Az inzulin egy hormon, melyet a hasnyálmirigy termel. Képletesen: „ő” a kulcs a zárhoz, hogy kinyíljon a csapóajtó, melyen keresztül a vérpályákban keringő cukor bemasírozhat a sejtekhez. Ez az elváltozás vezethet a 2-es típusú cukorbetegséghez, amely ma már egyre gyakrabban érinti a 18 év alattiakat is.

Szülőként szeretnénk mindent megtenni azért, hogy csemetéink testi és szellemi fejlődését támogassuk, és ebben a megfelelő táplálkozás fontos szerepet játszik. Az iskolában edzésen, különórán eltöltött idő alatt nehezebb ellenőrizni, hogy a lurkók mit esznek a menzán, a büfében, tízóraira, ebédre uzsonnára, ezért különösen oda kell figyelni az otthon elkészített ételek összetételére, minőségére.

A mindennapok rendszerességét az újszülött kisbabánál alapvetően az étkezések és az alvási idők határozzák meg, és eleinte a szülő többnyire csak kiszolgálja a pici igényeit, alkalmazkodik hozzá. Előbb-utóbb azonban minden szülő szembe kerül az altatás problémájával. Ahogy ugyanis a gyermek egyre tudatosabb kis lénnyé formálódik, a szülőnek is törekedni kell rendszerességre, és tudatosan úgy kell kialakítania gyermeke napirendjét is, hogy az az egész családnak megfelelő legyen.

A gyermekek dinamikusan növekszenek, ezért fogékonyabbak a környezeti veszélyekre, mint a felnőttek. Sok életműködés, mint pl. az immunrendszeré, nem teljesen kifejlődött születéskor, és a nem biztonságos környezet gátolhatja a normális fejlődésüket. A legtöbb környezeti veszély azonban megelőzhető. Az gyermekek egészségének megőrzésére a leghatékonyabb út az, ha csökkentjük kitettségüket a lehetséges ártalmaknak.