Öltöztetés

Milyen a jó öltözet?

Az öltözet akkor célszerű, ha az anyaga hőszigetel, könnyen tisztán tartható, megfelelő a nagysága és a szabása, illetve a ruha formája és színe is megfelel a csecsemő és a gyermek egyéniségének.

A ruha hőszigetelő képessége függ a ruha anyagától, annak szabásától, méretétől, a réteges összeállítástól, valamint nedvességtartalmától. Anyaga annál jobban szigetel, annál melegebb lesz, minél több levegőt tartalmaz (például gyapjú). Fontos, hogy a csecsemőruha megfelelő méretű legyen. A gyermek mozgását a szűk és a bő ruha ugyanúgy akadályozza, és a kellő hőszabályozást sem biztosítja. Célszerű ügyelni a réteges öltöztetésre. A csecsemő többrétegű ruházata lehetővé teszi, hogy átöltöztetés nélkül, egy-egy ruhadarab feladásával vagy levételével alkalmazkodjunk az időjáráshoz vagy a tartózkodási helyünk ingadozó hőmérsékletéhez. Általános szabályként mondható, hogy egy réteggel adjunk többet a gyermekre, mint ami rajtunk van. A gyermek tarkójánál tudjuk ellenőrizni, hogy megfelelően van-e felöltöztetve: ha ott jó meleg, akkor nem fázik; ha hűvös tapintatú, akkor fázik; ha pedig nyirkos meleg, akkor melege van. A túlöltöztetésre emellett a melegkiütések megjelenése utal: ezek apró piros pöttyök, melyek kis idővel a levetkőztetés után eltűnnek. Fontos megemlíteni a ruházat védő szerepe mellett az esztétikai követelményeket, mert az öltöztetés az esztétikai nevelés részét képezi.

Az öltözék fontos része a lábbeli is. Az első cipőt egyéves kora körül vásároljuk meg a gyermeknek, mert ekkortól kezd el járni. A kisdedek gyorsan kinövik lábbelijüket, évente 2-3 méretet nő a lábuk. Mindig évszaknak, időjárásnak és tevékenységnek megfelelő cipőt válasszunk. Más-más lábbelit adjunk rá kintre és bentre, hogy elkerüljük a szennyeződések és a kórokozók behurcolását a lakásba. A cipő legyen természetes anyagból (lehetőleg bőrből), mert akkor lesz jó a szellőzése. Fontos, hogy jól tartsa a bokát, hogy a talpa hajlékony legyen, és rendelkezzen csúszásmentes borítással. Az orra legyen zárt, még szandál esetén is, mert a járástanulás időszakában a gyerekek sokszor elesnek, belerúgnak tárgyakba, és ez a lábujjak és körmök sérüléséhez vezethet. A tépőzáras lábbeli előnye, hogy a gyermek hamarabb megtanulja egyedül levetni és felvenni, mint a fűzőset. Jó, ha kezdetben 3 pánttal záródik a cipő (legyen az tépőzáras vagy csatos), mert ez megkönnyíti a belebújást. Lehetőleg ne adjunk használt cipőt a gyermek lábára, mert az előző viselője lábának deformitásait átveszi a cipő, amit a következő gyermek lába is követni fog. A lábbetegségek (pl. lúdtalp) megelőzésére jó gyakorlat, ha egyenetlen természetes talajon (pl. homok, fű, kavics) sétál a gyermek mezítláb, mert ez erősíti és fejleszti a lábizmokat. Nyáron, melegben engedjük a gyermeket minél többet mezítlábaskodni.

Az öltöztetés menete

Az öltöztetés alkalmával is készítsünk magunk mellé mindent, amire szükségünk lesz, lehetőleg a felhúzás sorrendjében. Először pelenkázzunk, majd ezután adjuk rá a csecsemőre a bodyt (kombidresszt), a felsőruházatot és a többi ruhát. A kombidressz és más felsőruházat feladását úgy kell megoldani, hogy egyik kezünkkel belenyúlunk csukló felől ujjába, és vállig harmonikaszerűen összeráncoljuk. Ezután három ujjal átnyúlunk, majd megfogjuk a csecsemő kézfejét, a másik kezünkkel pedig rácsúsztatjuk a ruha, body vagy kising ujját a csecsemő karjára (ez a háromujjas módszer.) Amikor már rajta van, a bodyt becsatoljuk. Ha alul kapcsolós bodynk van, egyik kezünkkel emeljük meg a baba fenekét annyira, hogy elérjük a hátán a ruhát. Figyelmesen húzzuk le, majd elölről is, azután kapcsoljuk be a patentokat. Mindig ellenőrizzük, hogy mindenhol kisimult-e a ruha, nem szűk-e valahol, szabadon tud-e mozogni benne csecsemőnk. A pelenka összeérésénél igazítsuk meg a felsőruházatot, hogy az ne nyomja a bőrét.

Rugdalózók vagy nadrágok közül azokat célszerű használni, amelyeknek van lábfej részük is, mert nem hagyják szabadon a csecsemő lábát, a pelenkarésznél nyitható változatoknál pedig a pelenkacsere egyszerűbb, mert elég csak a patentokat kinyitni, nem kell az egész rugdalózót levetni.

Öltöztetésnél szedegessük össze a nadrág szárát egészen a „cipőig”, és tágítsuk ki, miközben a csecsemő lábfejére és lábszárára húzzuk azt. Ha mindkét lábát bebújtattuk, alulról emeljük meg a fenekét az egyik kezünkkel, a másikkal húzzuk fel rajta a nadrágot.

Belebújós felsőruha (pl. pulóver) feladásánál próbáljuk a fejrészt a lehető legjobban kitágítani, először a csecsemő/kisded feje búbját kell belebújtatni, majd a homlokára húzzuk előre a pulóver,t és végül az arcán le. A pulóver ujjait ugyanúgy adjuk fel, mint a kisinget vagy bodyt, használjuk a háromujjas módszert.

Vetkőztetéskor először szintén kezdjünk a pelenka kicserélésével, majd az inget, bodyt vegyük le úgy, hogy a csecsemő karját emeljük ki a ruha ujjából, majd a ruhadarab elejét harmonikaszerűen összehúzva az arca előtt emeljük át, hogy a szennyezett ruha ne érjen a csecsemő arcához.

A csecsemő ruházatának helyes kezelése

Ma már a legtöbb háztartásban van olyan automata mosógép, amelyen választhatók kiegészítő programok, mint pl. az extra öblítés, amelynek segítségével a csecsemőruhákból alaposabban ki tudjuk öblíteni a mosószereket. Ha nem automata mosógéppel tisztítjuk a ruhákat, a mosást követően alaposan öblítsük át a ruhadarabokat (5-6 alkalommal), amíg az öblítővíz tiszta nem lesz. Az ágyneműket, plüssállatokat célszerű 60 °C-on mosni, mivel ez segít elpusztítani az esetlegesen megbúvó atkákat. A csecsemők bőrének az a legideálisabb, ha pamutból készült ruhákat adunk rájuk. Jó, ha legalább azon darabjai 100% pamutból vannak, amelyek közvetlenül érintkeznek a bőrével, mert ezek nem okoznak allergiát, kellemes érzetet biztosítanak, és nem izzad bennük annyira, mint a műszálas ruhában.

A korszerű összetételű mosószerekkel nem szükséges 90 -on mosni, de lehetőség szerint szenzitív, semleges hatású, folyékony mosószert használjunk a gyermekruhák tisztításához. Használhatunk mosódiót is, ami egy indiai növény. Olcsó, mivel 3-4 mosáshoz is felhasználható ugyanaz a dió. Teljes mértékben lebomlik a környezetben, így hozzájárulunk, hogy a Föld gyermekeink, unokáink számára is élhető hely maradjon. Növényi anyag lévén nem okoz allergiát, és még öblítőt sem kell használni hozzá.

Mosáskor a gyermekruhákat mossuk külön, a felnőttekétől elkülönítve. Ha a gyermek többfajta ruháját mossuk egyszerre, a mosási hőfokot mindig a legérzékenyebb ruhadarabhoz állítsuk, mert ez magas hőmérsékleten sérülhet. A mosószer adagolásánál ne lépjük túl az ajánlott mennyiséget. Jó, ha van a háztartásunkban szárítógép is, mivel az gyors, kényelmes és az egészséget is szolgálja. A szárítógép az egyéb allergén anyagokat, illetve a „mosásálló” mikroorganizmusokat is elpusztítja. Amennyiben nem rendelkezünk szárítógéppel, akkor száríthatjuk a szabadban is a ruhákat. Azonban egyre több az allergiás megbetegedés, és a szabadban kiteregetett ruhára a szél könnyen ráfujja a pollent. Ha gyermekünk allergiás, akkor az ő ruháit ne szárítsuk a szabadban, mert az előzőekben leírtak miatt fokozódhatnak a tünetei.

A csecsemőruha vasalásának fertőtlenítő, csíraölő hatása van, ezért egyéves korig javasolt a vasalás alkalmazása. Ha a vasalódeszkára vasalást segítő teflonos huzatot helyezünk, akkor szebben és alacsonyabb hőfokon lehet vasalni.

A vizelettel, széklettel és esetleg más váladékkal szennyezett ruhát célszerű átöblíteni levétel után, mert beszáradás után nehezebben lehet azt eltávolítani. Átöblítés után a mosást célszerű a csecsemő bőrének kevésbé ártalmas ún. szenzitív,érzékeny bőrtípusra javasolt mosószerrel végezni. A csecsemő szennyezett ruháit szárazon tároljuk a mosás idejéig, külön erre a célra használt ruhakosárban, a felnőttek ruhájától elkülönítve. A csecsemőruhák mosása során kerüljük a lúgos vegyhatású mosóporokat, illetve a hipót és a klórtartalmú készítményeket, tisztítószereket. A tiszta csecsemőholmik tárolását lehetőleg külön szekrényben oldjuk meg.

Dr. Tobak Orsolya

okleveles védőnő