A gyermek fejlődése
Gondolkodás

Egészséges gyermek 6 évesen

  • Képes egy jelenségre nemcsak fókuszálni, hanem annak mozgását követni.
  • Egy jelenségnek egyszerre több tulajdonságát is képes vizsgálni.
  • Érzékeli a mennyiségállandóságot (ha adott mennyiségű tárgyak elrendezését megváltoztatjuk, tudja, hogy akkor is ugyanannyi tárgy marad, vagy ha áttöltünk bizonyos vízmennyiséget egy más alakú tálba, tudja, hogy ugyanannyi a víz mennyisége).
  • Biztosan alkalmazza a több-kevesebb fogalmát.
  • Biztosan választja ki az alakot a háttérből.
  • Biztosan felismeri a tárgyak közötti téri viszonyokat.
  • Kialakul a testséma, és képes nyomon követni saját testének minden mozdulását.
  • Emlékezete egyszerre 4-5 elem megjegyzésére képes,
  • Érdeklődik a szimbólumok, pl. a betűk, számok iránt.

6 és 7 éves kor között

A látott dolgok feldolgozási folyamata fejlődik ebben a korban. Biztosabb lesz a látás élessége, valamint a részletérzékenység, és a finom szemmozgások koordináltsága lehetővé teszi a pontos szemmel követést, mely az olvasástanulás elengedhetetlen feltétele. A gyermek képes egyidejűleg több tulajdonságot észlelni, pl. egyszerre veszi tekintetbe a nagyságot, a formát és a színt. Ez a fejlődés teszi lehetővé a betűk, számok feldolgozását, mely az olvasás és az írásbeli számolási műveletek tanulásának előfeltétele. Emellett a térlátás és a tér átlátásának képessége is fontos, ami szintén fejlődik ebben a korban. Rájön arra, hogy a másik, például a vele szemben álló más szemszögből, más téri helyzetben látja ugyanazt a tárgyat.

A hallásélesség mellett főként a hangok finom megkülönböztetésében tapasztalunk fejlődést. Ennek legfontosabb jele, hogy a gyermekek biztosan meghallják és felismerik a beszédhangok között lévő finom különbségeket, például képesek megkülönböztetni egymástól pusztán hallás útján az sz és a z beszédhangot.

Az észlelés és a gondolkodás ebben a korszakban már igen szorosan együttműködik. A gondolkodási műveletek tekintetében tovább erősödik az oksági gondolkodás, és a mese és a valóság között egyre biztosabb határ húzódik. Az iskolaérettséget mutató gyermek képes felismerni a saját tudását, pl.: „Én már tudom, hogyan kell kiszámolni azt, hogy mennyi kettő meg kettő!”

A megfelelő látásélesség mellett a szemmel követésnek is nagy jelentősége van a sikeres olvasás- és írástanulásban. Ennek kialakulását akkor segíthetjük elő, ha a monitornézés ésszerű korlátozása mellett sok szemmozgást segítő játékot játsszunk a gyerekkel (pl.: célba dobás, melyhez elegendő néhány kislabda, házilag is készíthető babzsák és egy kosár, egy kuglijáték, stb.). A követő szemmozgások koordinálásához a sok labdajáték is jó szolgálatot tesz, kivéve a focit, mert ott nem szemmagasság környékén mozog a labda. Játszhatunk egyszerű becslős játékot is, például becsültessük meg a gyermekkel, hogy a köztünk lévő távolság hány lépés, majd lelépéssel ellenőrizzük azt. Jó szolgálatot tesz a zseblámpa is, ha elsötétített szobában a falra különböző formákat írunk a lámpa fényével, és azokat kell a gyermeknek felismernie; vagy a saját zseblámpájával kell a mi lámpánk egyenletes mozgását követnie úgy, hogy a sajátjának fénye mindig egybeessen a miénk fényével (ilyenkor az egyik lámpára tehetünk színes fóliát).

A hallás élessége mellett a beszédhangok megkülönböztetése is fontos az olvasás tanulásához. Szótagoljunk a gyermekkel, segítsünk neki felismerni a beszédhangokat. Ezek a játékok akár menet közben a kocsiban is játszhatók, nem igényelnek eszközöket, ugyanakkor hozzásegítik a gyermeket ahhoz, hogy egy szó belső szerkezetét finoman érzékelve felismerjék annak összetevőit, ez később a szófelismerést és a helyesírást segíti. Erre alkalmas a „Van-e benne?” játék: mondunk egy hangzót, pl. „sss” (fontos, hogy ne a betű nevét mondjuk ki („es”), hanem pusztán a hangot), és azt kérjük, figyelje meg a gyermek, hogy a következő szavakban szerepel-e ez a hang! Ezután felváltva mondunk olyan szavakat, melyekben szerepel és amelyekben nem szerepel. Ezt később ismétlejük meg más, kicsit nehezebben kihallható hangokkal, például k, g, p stb. Ha már jól megy, akkor kérjük meg, hogy próbálja meghallani, milyen hangzóval kezdődnek az egyes szavak, például: súly, sonka, sajt, sapka, sál. Azután milyen hangzóval végződnek, például: lapát, kabát, kelet, élet stb. Igen sok és változatos a lehetőségek száma, egészen odáig eljuttathatjuk a gyereket, hogy robotos játékot játszunk, mivel a robotok szinte hangonként mondják ki a szavakat (eleinte rövidebbeket, később hosszabbakat), pl. s-á-l.

Az iskolai tanulási sikeresség szempontjából nagy jelentősége van a jól követő szemmozgásoknak, annál is inkább, mert a gyerekek sokszor napi több órát is néznek tévét vagy más monitort, amely kifejezetten megakadályozza a követő szemmozgások fejlődését. Tévénézés vagy számítógépezés helyett inkább játsszunk vele sok, fentebb is leírt szemmel követéses játékot, de kezdhetjük egy olyannal is, mely közvetlen testi érintéssel vezeti a gyermek szemét. Például a kedvenc apró tárgyát (kisautó, kismanó) lassan gurítsuk végig az egyik karján a vállától a kézfejéig és vissza, mondván: „Te leszel az autóverseny vezetőbírója, szemmel kell tartanod a kocsikat!” Csak addig mozgassuk a kisautót, míg a szemével is követi („Az autó most lemegy a völgybe, most feljön a hegyre”, stb.). Amikor a követés megszakad, állítsuk meg a tárgyat. Ha a gyermek pillantása visszatér a tárgyra, akkor folytassuk annak mozgatását, míg a kézfejhez nem érünk. Ott vége van a szakasznak, kezdődik a hegymenet (a csuklótól a vállig). Ezt mindkét karon végezzük el minden nap legalább egyszer. Ha a gyermek szeme sokáig nem térne vissza az autóra, akkor enyhe nyomást gyakoroljunk a karra az autóval, mely automatikusan visszatéríti a tekintetet. Amikor a karon már jól megy, a lábon is el lehet végezni, mindig a törzshöz közel kezdve, majd távolítva, és ismét közelítve.

Kommunikációs és nyelvi képességek

Egészséges gyermek 6 évesen

  • Körülbelül 3000 szavas az aktív szókincse.
  • Nyelvtanilag helyesen beszél.
  • Képes a párbeszédben, társalgásban egyenrangú félként részt venni.
  • Közléseit rugalmasan módosítja a partner igényeihez.
  • Képes a beszédet különböző célokra használni (pl. információ közlése és szerzése, érzelmek, szükségletek kifejezése, stb.).
  • Kívülről tud verseket, mondókákat, éneket.
  • Anyanyelve hangjait elsajátította, kiejtése tiszta.
  • Képes a szó első hangzóját megnevezni.
  • A téri viszonyokat megérti.

6 és 7 éves kor között

Az elkövetkezendő egy évben a gyermek olyan mértékig képes birtokolni anyanyelvét, hogy az a tanulási folyamatok alapjává válhat. Bátran kezdeményez párbeszédet, és képes azt fenntartani, kérdéseket fogalmaz meg és folyékonyan mesél a vele történt eseményekről. Emellett azonban képes visszatartani is beszédét, hogy a beszédpartnert meghallgassa. A jó beszédértés és a tiszta kiejtés éppúgy az olvasástanulás feltétele, mint a hétköznapi tárgyak és jelenségek megnevezése és rendszerezése, vagyis a kellően bő szókincs és a világos szerkezetű mondatok alkotása.

A nyelvi kifejezések gazdag tárháza áll a gyermek rendelkezésére, most arra van a legnagyobb szüksége, hogy minél többet használja, forgassa, hogy a lehető legtöbb variációban kipróbálja az egyes nyelvi elemeket. Igyekezzünk minél többet beszélgetni a gyermekkel. Nem feltétlenül úgy, hogy direkt rákérdezünk, mi volt az óvodában, csak egyszerűen a részletekre kérdezünk rá, pl.: „Melyik az oviban a kedvenc játékod?”, vagy „Mi volt a reggeli az óvodában?” És ilyenkor a legtöbb esetben már ömlik a szó a gyermekből, míg arra átfogóan nem emlékszik, hogy tulajdonképpen mi is volt az óvodában. Változatlanul fontos kelléke a lefekvés előtti időszaknak az élőszóban elhangzó mese vagy történet. Ebben az életkorban a népmeséknek és a tündérmeséknek van nagy szerepük a fantázia és a belső képek alakulásában. De ugyanilyen fontos az otthoni mondókázás, verselés is napközben.

A beszéd nyelvtani elemeinek fejlődése késhet azon gyermekek esetében, akiknek a beszédfejlődése nem indult meg időben. Előfordul, hogy a szókincs késői gyarapodását a mondatalkotás nehézsége kíséri, és még ebben az időben is sok nyelvtani hibát követnek el. Ezek a gyermekek külön nyelvi fejlesztést igényelnek az óvoda utolsó évében, melyet a logopédusok tudnak biztosítani. De mi is sokat tudunk tenni, ha rendszeresen beszélgetünk otthon, például képekről, ahol egyszerű mondatokkal kell megfogalmazni a látottakat. Alkalmasak erre az egymás után fűzhető képsorozatok is, melyek egy rövid történetet mondanak el, ha sorba rendezzük őket, vagy a korábban használt képeskönyvek, azzal, hogy most már a gyermek mesél nekünk. Ilyenkor helyes megoldás, ha nem direkt, hanem indirekt módon segítjük a gyermeket, amikor helytelenül alkot mondatot. Egyszerűen csak jól elismételjük a mondatot, pl. „Beleugrottak a majomok az ágontól a vízbe.” „Valóban, a majmok az ágról a vízbe ugrottak.” 

Szocializáció, énfejlődés

Egészséges gyermek 6 évesen

  • Egyszerű szabályjátékokat játszik.
  • Közösségi, társas viszonyai alapja a kölcsönösség, az egymás viselkedésére való elfogadható reagálás.
  • Vannak a kortárscsoportban baráti kapcsolatai.
  • Tudatában van saját aktuális érzelmi állapotának. Tudatában van érzelmeinek.
  • Általában érzelmi elégedettséget él át.
  • Ismeri testét, irányítani tudja cselekedeteit.

6 és 7 éves kor között

A társas-érzelmi viselkedés bonyolult mintázata jön létre az iskolaérettség korszakára. A hét év körüli gyermeknél a szabályok egyre inkább belsővé válnak, és nem pusztán azért tartja meg őket, mert a körülötte lévő felnőttek akarják, hanem mert fontosnak, szinte természetesnek veszi, hogy ez így helyes.

Nagy fejlődésen megy keresztül az önkontroll képessége, például képes gátolni a mozgását, az érzelmek kinyilvánítását, a válaszadást. Egyre biztosabb önállóbb akarattal és elszántsággal, személyes erőit mozgósítva vesz részt a közösség életében is. Lassan tudatára ébred képességeinek, ez önbizalmat hoz számára.

Ahogyan a gyermekben megszületik az önbizalom jó élménye, úgy szükséges az is, hogy feltétlenül támogassuk az iskolába lépő gyermeket, határozottan mondjuk ki, hogy bízunk az okosságában, ügyességében, ez a bizalom legyen akkor is töretlen, ha éppen nem hoz jó eredményt. Ilyenkor ne a gyermeket ítéljük meg, hanem az adott tettet értékeljük úgy, hogy az előremutató megoldást jelentsen. Például kifejezhetjük szomorúságunkat, látva a rosszul sikerült dolgozatot, de bűntudatot semmiképp ne keltsünk a gyermekben, hanem a történtek pozitív oldaláról kiindulva inkább azt segítsük, hogyan tudnánk együtt felkészülni, hogy a következő dolgozat jobban sikerüljön. Sok esetben a hatéves gyermekek még nem tudnak önállóan tanulni, szükségük van a felnőttre, hogy hosszabb ideig oda tudjanak figyelni, és fantáziájuk ne ragadja el őket.

A társas kapcsolatokban óvatos, visszahúzódó gyermekek egy része a túlérzékenység miatt tartózkodó. Olyan, mintha minden ingert felerősítve élne át, hasonlatosan ahhoz, mikor az embernek olyan vékony az arcbőre, hogy egy kis szellő érintése is fájdalmat jelent. Ez a mondhatni extra érzékelő képesség azt is jelenti, hogy könnyen bele tudja élni magát mások helyzetébe, sokkal jobban felismeri a társak lelkiállapotát, ugyanakkor a túl sok benyomás feldolgozhatatlanul feszíti, és egy folytonos zavaró, ingerlő  állapot jön létre. Lehetőség szerint ne hagyjuk teljes időre napköziben a gyermeket, mert az sokszor túl nagy terhelést jelent érzékenységének, hanem otthon biztosítsunk szabad játékidőt, hogy a napközbeni benyomások a szerepjátékokban feldolgozásra kerülhessenek. Az is segítség lehet, ha a gyermek otthon mesélhet az átéltekről. 

Önkiszolgálás

Egészséges gyermek 6 évesen

  • Önállóan felveszi és beköti a cipőjét.
  • Önállóan öltözik.
  • Önállóan fésülködik.
  • Önállóan mosdik, törölközik.
  • Evőeszközzel önállóan, tisztán eszik.
  • Kancsóból kis segítséggel önt.
  • Ételt a tálból kis segítséggel mer.
  • Segít a terítésben, mosogatásban, más házimunkákban.

6 és 7 éves kor közöt

Amennyiben az önkiszolgálásban eddig fokozatos, mindig életkorának megfelelő lépéseket tett a gyermek, mostanra kialakult alkalmassági élménye, nagy önbizalommal tölti el, hogy a legtöbb esetben nem szorul rá szülői segítségre. Ez jó élmény neki, „én mindent meg tudok csinálni, amit akarok” állapotba kerül, mely serkenti a fantáziában megjelenő újabb és újabb ötletek megvalósítását. Ez az „alkotókész” állapot sok újdonságot is hozhat az önkiszolgálás terén, például a fürdés önállósodását, a ruhák önálló kiválasztását, a terítést, stb. A legfontosabb mégis az, hogy összességében képes átlátni és rendezni az őt körülvevő teret, és megfelelő módon alkalmazkodni az abban bekövetkező változásokhoz. Már képes elviselni, sőt megérteni, hogy vannak olyan helyzetek, melyekben egyes szükségleteit nem lehet azonnal kielégíteni, így lehetővé válik, hogy az iskolában az órán nyugodtan tudjon figyelni, és a szünetre időzítse a szükségletek kielégítését.

Fontos, hogy teret adjunk  a gyermek önállóságának, még akkor is, ha nem mindig tökéletes a végeredmény, például fürdéskor vagy az asztal megterítésekor. Engedjük, hogy egyedül végezze el a gyerek a cselekvéssort, amikor kész, közösen ellenőrizzük az eredményt, megbeszélve, később mit kellene majd másként csinálni. Az így befektetett energia és idő hosszú távon megtérül, hiszen a gyermek meghálálja a figyelmet, és igyekszik egyre pontosabban megcsinálni a bizalommal átadott feladatot.

A szükségletkielégítés késleltetése olyan képesség, melyet rendszeresen gyakorolni kell ahhoz, hogy a mindennapi életben alkalmazhatóvá váljon.

A szülők mindent és a lehető legrövidebb idő alatt szeretnének gyermekeik számára nyújtani. Nemcsak a kiszolgálás, hanem a vágyak teljesítése terén is. Nyilván, ha egy gyermek szomjas, akkor is tud pár percet várni az innivalóra. Ugyanígy szelíden segíthetjük a gyermeket abban, hogy képessé váljon más szükségletei kielégítésére is kicsit várni, valamint szükségletei és vágyai között különbséget tenni. Például ha éhes, akkor nem a csoki a megoldás, még akkor sem, ha az esetleg könnyebben elérhető és jobban vágyott; vagy például attól, mert a kislány az ujjatlan ruhát szeretné felvenni, nem arra van szüksége, amikor odakint hideg van. Ezekben az esetekben kedvesen, teljes nyugalommal mondhatjuk, hogy idáig nem terjed a gyermek önállósága, hiszen bár képes önállóan cselekedni, nem képes a következményeket még belátni.

Testi fejlődés és mozgás

Nagymozgás 

Egészséges gyermek 6 évesen 

Statikus egyensúly

  • Egy lábon állva egyensúlyoz nyitott szemmel 10-15 másodpercig.
  • Egy lábon állva egyensúlyoz csukott szemmel 6-10 másodpercig.

Dinamikus egyensúly

  • Tud vonalon járni hosszabb távon (3-4 méter) jó egyensúllyal.
  • Átugik 25 cm magas kötél fölött.
  • Helyből páros lábbal előre tud ugrani kb. 1 méter távolságra.
  • Egy lábon előre tud ugrálni gyorsan és hosszan, vagy helyben tud ugrálás egy lábon 6-7-szer folyamatosan.
  • Változatos mozgásformákra képes: ugróiskolázik, ugrókötelezik, görkorcsolyázik, jól kerékpározik.

6 és 7 éves kor között

Az iskolába kerülés nagy változás lesz a gyermek életében. Új közösség, más elvárások, és ami a legfontosabb: a mozgás és a játék szerepét átveszi a padban ülés és a tanulás. A mindennapos testnevelés bevezetésével szerencsére ma már összehangoltabb, könnyebb az átmenet a gyermekek számára. A gyermek testi változásokon esik át, amennyiben terhelhetősége jó, az lehetővé teszi számára a figyelem és a mozgáskoordináció megfelelő szintjét, végig tudja majd ülni a tanórákat, és irányítottan dolgozik. Fejlődik ebben a korban az egyensúlyérzék, a szem-kéz koordináció, egyre jobban érzékeli a teret, az irányt, a mozgás ütemét, lendületét.

Változatos mozgásformákat próbálnak ki, mindent, amire lehetőségük adódik. Jellemző rájuk a fokozott mozgáskészség, a sok új mozgás elsajátítása megfelelő színvonalon. Javul a mozgások ritmikussága, pontossága és gazdaságossága. Egyre biztonságosabban uralják mozgásukat a járásban, futásban és az ugrások végrehajtásában. Járásuk hét-tízéves korra válik egyéni, egyedi, végleges stílusúvá. Gerendán, homokozó szélén, kidőlt fatörzsön lábaikat egymás elé téve hosszan, ügyesen végigsétálnak. Akár fél méteres átlépésekre is képesek járás közben (pl. köveken, tócsa felett stb.). Futásban és ugrásban nincs akadály számukra, egyenetlen talajon, meredek lejtőn, lépcsőn is jól futnak, ugrálnak, szökdelnek, kisebb árkot, fatörzset átugranak. A futás a 6-7 évesek 90%-ánál jól koordinált, laza és harmonikus. Egyre magasabbról ugranak le, ez kihívás számukra, de esetenként rosszul választják meg a leugrás magasságát, ezért jobb ellenőrzött körülmények között próbálkozniuk.

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hat a gyermeki szervezet teherbíró képességére, egészséges fejlődésére, és fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában.

A gyermek helyes testtartásának kialakítását a kellően sok mozgás segíti elő. Fontos, hogy otthon se a tévé, számítógép, táblagép társaságában töltse a gyermek az ideje nagy részét, hanem a szabadban, sok mozgással.

Mindenkinek, így a gyermeknek is fontos, hogy jó széken és helyesen tudjon ülni, ezért figyeljünk arra is, hogy a széknek a gyermek testméreteihez kell alkalmazkodnia. Magassága tegye lehetővé, hogy a gyermek talpa a földön támaszkodjon, mert a derekat terheli, ha a láb nem támaszkodik. Ha nem ér le a gyermek lába, tegyünk alá zsámolyt vagy dobozt. A szék támlája olyan helyen és olyan helyzetben legyen, hogy a derekukat neki tudják támasztani; ha a szék erre nem alkalmas, akkor tegyünk a gyermek dereka mögé kemény kispárnát.

A hanyag tartás jellemzői: a legszembetűnőbb a háti domborulat fokozottsága, ezen a lapockák oldalra csúsznak, az alsó csücsök elállhat, kiemelkedhet a hát ívéből. A mellkas elölről megtekintve lapos, beesett, és enyhe deformitása is fennállhat.

Tartáshibából lesz a gerincbetegség. A mozgásszegény életmód, a képernyők előtt ülés, a sok tanulnivaló miatt előfordulhat, hogy az iskolás gyermekek izmaikat keveset és helytelenül használják. Amennyiben felmerül a tartáshiba gyanúja, ajánlott gyermekortopédushoz fordulni. Ebben az életkorban megelelő gyógytornával a tartáshibák jól korrigálhatók.


Finommozgás/manipuláció

Egészséges gyermek 6 évesen

  • Apró elemekből összetett építményeket épít.
  • Késsel és villával képes szabályosan enni.
  • A jobb- vagy balkezesség kialakult és megszilárdult.
  • Megjelennek az írómozgások.
  • Ábrázolása részletező, színezésnél betartja a határokat.

6 és 7 éves kor között

A gyermek rajzai egyre inkább részletezővé válnak, emberrajzán már apró részleteket is megjelenít (pl. szempilla vagy zsebek a ruhán). Sok olyan elem is van, mely írómozgásokat is tartalmaz (ívek, hurkok, hullámok). Ha megmondják neki, miről kell rajzolnia, akkor annak megfelelő összetett képet készít.

Meg tudja nevezni testrészeit, szóbeli utasításokat végre tud hajtani mozgásban. A gyermek egyre összetettebb, egyre több lépésből álló cselekvést, finommozgást igénylő feladatot lesz képes végrehajtani. Ügyes minden kézműves technikában: festés, rajzolás, vágás, ragasztás, papír hajtogatása, gyurma formázása. Egyszerű házimunkákban is tud segíteni: hámozás, aprítás, kavarás, tésztaszaggatás, söprés, törölgetés stb. Ha lehetősége van rá, megtanul késsel, ollóval bánni, eszközökkel (csavarhúzó, konzervnyitó, krumplihámozó, tésztaszaggató) munkálkodni. Ezzel saját önkiszolgálását könnyíti meg. Ha éhes, vág egy szelet kenyeret és megkeni. Szívesen segít a főzésnél, sütésnél. Megtanul répát, krumplit tisztítani, pogácsát, mézes süteményt szaggatni, cipőt pucolni, stb. Az iskoláskor kezdete amúgy sem könnyű életszakasz, ha a gyermek az önkiszolgálásban nem elég gyakorlott, ez könnyen beilleszkedésének gátjává válhat. Ezért nagyon fontos, hogy otthon is hagyjunk neki lehetőséget a gyakorlásra!

Egyre biztosabban kell birtokolniuk a labdát, alkalmazkodva a különböző labdák tulajdonságaihoz. Célzatosan kell fejleszteni az elkapást, a lekezelést, a labdához helyezkedést, az ütést, rúgást, fejelést, valamint a labda egyszeri lepattintásával történő megindulást, megállást.

Barkácsoláshoz – ha lehetséges – biztosítsunk megfelelő gyermekméretű eszközöket (kis kalapácsot, harapófogót, csavarhúzót, villáskulcsot, esetleg lombfűrészt) és megfelelő anyagokat (puhafaléc, rúd). Ezeket az eszközöket azonban ne vehessék elő szabadon, hanem kérni kelljen, hogy a balesetveszély kizárása érdekében egy felnőtt állandóan figyelemmel kísérhesse tevékenységüket. Alkalomszerűen kerüljön sor közös alkotások készítésére is (farsangi készülődés, terepasztal-készítés stb.).

Gyorslinkek