A világra jött kis ember minden erejével látni, tapintani, szagolni, ízlelni akarja a világot. Legtöbbször ez inspirálja őt a fejlődésben. Előző számunkban a kisbaba hallásáról írtunk, most a látásáról lesz szó, valamint azokról az érzékelési módokról, amelyek ebben a korban még jóval fejlettebbek, és rengeteget segítenek a kicsinek a megismerésben, alkalmazkodásban, kapcsolattartásban.

A „szeretet érintése” végigkíséri az egész életünket. A testi és lelki érintkezés számtalan formában és jelleggel hat már az élet kezdetén minden emberre: a szüleink egymással való kapcsolatától, a fogantatástól, a méhen belüli élet rezdüléseitől, a már egyre erőteljesebb rugdalózáson át az anyai méh biztonságáig. Már ekkor elkezdődik a kötődés, ugyanakkor a külvilág fokozatos közvetett érzékelése. Ebben nagy szerepe van annak, ahogy az anya és az apa az anya hasfalán keresztül az érintés segítségével kapcsolatot keres és talál a fejlődő babával. Ebben a kapcsolatban igen jelentős szerepe van a tapintásnak, simogatásnak, a hangoknak és a nyugodt, kiegyensúlyozott, ellazult testi-lelki állapotnak. Ilyenkor az anyaméh több vért, következésképp több oxigént és tápanyagot juttat a babához, így még inkább elősegíti a magzat fejlődését. Az érintésnek igen nagy szerepe van a szülési folyamat támogatásában is, valamint különleges kapcsolatot alakít ki a szülés-születés utáni időszakban. Az anya és az újszülött közötti bőr- és szemkontaktus, az anyai — ha lehetőség van rá az apai — kéz érintése, az előtej illata és a szoptatás biztonságot, meleget, és egyfajta testazonosság-élményt nyújt mindkét fél számára. Ezzel a folyamattal az anya, apa és a baba közötti testi-lelki kapcsolat az elfogadás, egymás megismerése útján a szerető gondoskodás kiteljesedése és harmóniája alakul ki. Ez a folyamat nap mint nap többször ismétlődik a szoptatáskor, a pelenkázáskor, a fürdetéskor és a dajkáláskor. A baba szereti és igényli ezeket az alkalmakat, amikor testét szerető, értő, gondoskodó, biztonságot sugárzó kezek érintik, bárkitől kapja is ezt. A babával kapcsolatba kerülőknek tudniuk kell, hogy mit jelent ez az érintés, mit jelent minden mozdulat, ahogy megfogják, tartják, gondozzák a csecsemőt. A csecsemőmasszázs nemzetközi programja erre nyújt lehetőséget mind a szülőknek, nagyszülőknek, családtagoknak, ismerősöknek, mind pedig az egészségügyben dolgozó szakembereknek is.

A Vimala McClure által kidolgozott, a Nemzetközi Babamasszázs Szövetség által alkalmazott, és a világ sok országában elterjesztett módszer hazai alkalmazását a Magyar Védőnők Egyesülete kezdeményezte, és az ő szervezésükben indultak el a védőnői tanfolyamok. A kiképzett védőnők segítségével így egyre több kismamának van lehetősége megtanulni ezt a – gyermeknek és felnőttnek egyaránt – felejthetetlen élményt nyújtó, akár egész életen át folytatható módszert.