Nagymozgás
Egészséges gyermek
18 hónaposan
- Támaszkodás
és kapaszkodás nélkül leguggol, és ebből a helyzetből fel is tud állni.
- Állásból
kapaszkodás nélkül lehajolva felvesz tárgyakat a talajról.
- Álló
pozícióból el tud dobni egy labdát.
- Járás
közben tárgyat visz vagy húz.
- Hátrafelé
és oldalazva is meg tud tenni néhány lépést.
- A
lépcsőn kézen fogva közlekedik.
- Bútorról,
lépcsőről önállóan lemászik.
18 és 24 hónapos kor
között
A járás továbbfejlődését több
területen is megfigyelhetjük ebben az életszakaszban. Lépései egyre gyorsabbak
és hosszabbak lesznek, a karokkal már nem magasan egyensúlyoz, egyre többször
láthatjuk
a váltott kar-láb mozgás kialakulását, azaz a jobb kar és bal láb, majd a bal
kar és jobb láb lendül előre egy időben. A lábfejet nézve is láthatunk
változást, kétéves korra kialakul a kezdetleges talpgördítés. Ez azt jelenti,
hogy nem a teljes talpát teszi le egyszerre, amikor lép, hanem először a sarka
ér le, utána gördül rá a talpára. Elrugaszkodásnál pedig a sarok emelkedik fel
először, és a lábujjak utána. A gyermek ebben a szakaszban már nemcsak a sík
talajon, hanem nehezített terepen is tud járni, egyenetlen talajon és különféle
akadályokat legyőzve.
Megfigyelhetjük, hogy már nem
kerül ki minden akadályt, hanem átlépi azokat. Ha olyan lapos és kicsit
magasabb felületet (5-10 cm) talál, ami stabil, akkor arra fellép, és le is lép
róla. Ilyen lehet egy kemény doboz teteje, lefordított lapos kosár vagy lavór,
kis doboz. Az első próbálkozásoknál valószínű, hogy megkapaszkodik még, később
segítség nélkül is gyakorolja ezt. A fel-le lépés a lépcsőn járás alapa is
egyben.
A lépcsőn kezdetben legkönnyebben
és legbiztonságosabban kézfogással tudnak menni a gyermekek. Önállóan először
mindkét kezükkel a korlátba kapaszkodva, oldalazva fognak fel- és lelépegetni.
Később szembefordulnak a lépcsővel, és egy kézzel kapaszkodva mennek. Kétéves
korra így egy kézzel kapaszkodva, mellélépéssel tudnak lépcsőzni: egyik lábbal
előre lépnek, és a másikkal mindig mellézárnak.
A futás az egyre hosszabb és
gyorsabb lépésekből alakul ki. Amikor a gyermek futni kezd, megbomlik az a
harmonikus és összerendezett mozgás, ami ekkor már a járására jellemző. Nyújtott
karját mereven, koordinálatlanul mozgatja futás közben, és a levegőbe emelkedés
is csak pillanatnyi, nagyon rövid ideig tart. Ugyanúgy, ahogy a járásnál is
kezdetben csak egyenesen tudott menni a gyermek, a futásnál sem képes rögtön
irányt változtatni. Amikor kanyarodik, visszatér a járáshoz, vagy ha túl nagy
a
lendülete, eleshet. Sok gyakorlást követően azonban könnyedén fog futkározni,
sebességet és irányt is megtanul váltani közben.
Az ugrás kialakulásához, a
futáshoz hasonlóan jó láberőre és mozgás közbeni egyensúlyozó képességre van
szükség, hiszen itt is a levegőbe kell emelkedni. Az első kísérleteknél azonban
azt figyelhetjük meg, hogy a lendületvételt követően a gyermeknek még nem
sikerül elszakadnia a talajtól. Nem tud a levegőbe emelkedni, lépés lesz az
ugrási kísérletből. Gyakorlással válik az ugrás páros lábbal kivitelezett
elrugaszkodássá és leérkezéssé, amikor a két láb egyszerre hagyja el a talajt,
és egyszerre ér földet. Fontos a megfelelő mozgástér és a szabadban való mozgás.
A lépcsőn közlekedést ebben az
életkorban már érdemes elkezdeni tanítani. Hosszabb lépcsőn még mindenképp a
kézfogás ajánlott, de nem kell már a gyermek mindkét kezét fogni, elég az
egyiket. Rövidebb lépcsőkön (3-4 lépcsőfok), ha van megfelelő magasságban
kapaszkodási lehetőség, akkor engedhetjük, hogy felügyelet mellett, a korlátba
vagy falba kapaszkodva egyedül próbáljon fel- és lelépegetni. A mozgás
összehangolása és az izommunka szempontjából a fellépés könnyebb, így először
ezt fogják megtanulni. Mindig mellette vagy alatta álljunk, így tudunk neki
segíteni, ha megbillen: ha felfelé megy, inkább mögötte legyünk, amikor lefelé
jön, inkább előtte álljunk.
A futás gyakorlására ösztönzi a
gyermeket, ha minél nagyobb területen mozog: hosszú folyosók, nagy termek,
utca, kert, park, játszótér. Jó játék lehet a közös futkározás a többi
gyermekkel, vagy fogócska velünk. Fontos, hogy az ilyen játékokat először
szőnyeggel fedett belső térben, éles bútorsarkoktól és törékeny tárgyaktól
mentes helyen gyakoroljuk: a szabadban, füves vagy homokos talajon, esetleg a
játszótér gumiburkolattal fedett részén, hogy az esetleges eleséseknél ne üsse
meg magát a gyermek. Minden életkorban fontos, hogy a kicsi biztonságos
körülmények között mozogjon, az elesésektől azonban nem kell teljes mértékben
megvédeni, hiszen meg kell tanulnia megóvni magát ilyen helyzetekben is. Aki
jól tud esni, az a kezére támaszkodik, és a fejét megtartja a levegőben, így
nem üti meg magát.
A futó mozgás a járás
kialakulását követően fél-egy év múlva alakul ki. Ha a gyermek viszonylag későn
kezdett járni, a futás megjelenése is későbbre várható. Az ugrás megjelenését
se várjuk el a járás beindulása utáni egy éven belül. Változó lehet, hogy a
gyermek először a helyben ugrást vagy a leugrást tanulja-e meg. Amelyik gyermeknek
nagyobb testvérei vannak, akikkel gyakran együtt játszik, az utánzással és a
motiváció hatására már kétéves kor előtt is gyakorolhatja a futást és az
ugrást.
Finommozgás
Egészséges gyermek
18 hónaposan
- Szívesen
firkál, tud vonalat is húzni.
- Kisebb
tárgyat pakol be különféle tartókba.
- Mutatóujját
teljesen külön képes mozgatni.
- Ki tud
csomagolni kisebb tárgyakat.
- Több
elemből építkezik, egymásra rakja azokat.
18 és 24 hónapos kor
között
Kétéves kor felé haladva a
gyermekek egyre több elemből építik fel a tornyot, nemcsak fakockákat, hanem
más tárgyakat is egymásra halmoznak, kísérleteznek, hogy milyen alakú tárgy
marad rajta egy másikon. Könnyen összeilleszthető műanyag kockákból is szívesen
kreálnak építményt, legkönnyebb abból, amelyik kockán egy bütyök van. Nemcsak
függőlegesen, hanem vízszintesen is kiterjed az építmény. Tudnak egyszerű dolgokat
létrehozni, például vonatot, kerítést az állatoknak, vagy garázsfalat az
autóknak.
Az egyszerű formabedobó játékok
továbbra is kedvencek, melyekkel nemcsak a tulajdonságok, formák, méretek
ismeretét gyakorolják, hanem a beillesztés újabb és újabb finom mozdulatait.
Mindent ki szeretnének próbálni, ami a felnőttek világába tartozik. A megszerzett
tárgyakkal utánozzák a látottakat, így újabb mozdulatokat sajátítanak el. Már
nemcsak az egyszerűen nyitható dobozokkal, tégelyekkel bánnak el, hanem
kinyitják a könnyen tekerhető csavaros kupakot is.
A rajzolás minden formája egyre
kedveltebb lesz. Krétával, festékkel, ceruzával vagy a felnőttől megkaparintott
tollal is szívesen firkálnak. Nyomhagyáskor megjelennek a gondosan vagy
lendületesen húzott vonalak és körök. Szeretnek nagy felületen, lendületesen
dolgozni.
A labda elkapásánál kétévesen
csak állnak, kosárszerűen tartják a karjukat, és a labda vagy beleesik, vagy
elkerüli. Az elkapás csak az esetek egy részében sikerül. Az „elkerülési
reakció” is megjelenik: a labda közeledtével a fejüket elfordítják, a szemüket
becsukják.
A
gyermek játékkészletében fontos, hogy szerepeljenek építőkockák: az egyszerűbb
fakockáktól az olcsó szivacs vagy műanyag építőkön át a drágább, márkás elemeket
tartalmazó játékokig igen széles a kínálat.
Nagyon örülnek a kicsik ebben a
korban, ha olyan játéktárgyakat kapnak, ami hasonlít arra, amit a felnőttek
használnak: a játék közben rengeteg új mozdulatot elsajátítanak, a kisfiúk
például a kalapács, a csavarhúzó használatának mozdulatait; a kislányok
szívesen söprögetnek, főzőcskéznek, ezáltal is gyakorolva a házimunkák
számtalan mozdulatát. Az üres flakonokat, dobozokat, tubusokat is érdemes
gyűjteni, jól beilleszthetők a játékba, és csavaros tetejük sem lesz már
akadály kétéves korra. Vigyázni is kell a takarító- és mosószerekkel, ezek
sincsenek biztonságban, csak ha jól el vannak zárva a gyermek elől!
Szeretnek gyurmázni, festeni. Készíthetünk
só-liszt gyurmát is (ehhez keverjünk össze ugyanannyi sót, lisztet és vízet,
hogy ne legyen túl puha). Jó játék a tésztagyúrás, a sarazás, a locsolás, a
kavicsgyűjtés, valamint a termések keresgélése is.