Gyermekgyógyászat

Gyermekgyógyászat / Elsősegély

<article contentid="569860" referenceid="569860">
<title>Mellkasi fájdalom gyermekkorban</title>
<url>gyermekgyogyaszat/elsosegely/mellkasi_fajdalom_gyermekkorban_.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437060240000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>24</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>Kisiskolások, kamaszok körében
egyre gyakrabban jelentkező tünet a mellkasi fájdalom, mely hallatán a szülő
is
a szívéhez kap, és rögtön a legrosszabbra, akár szívinfarktusra gondol. A gyermeket a gyermekgyógyászatban 
nem tekintjük kis felnőttnek, így egészen másképp gondolunk
a mellkasi fájdalomra. Bostonban egy gyermekkórház sürgősségi osztályán 10 évre
visszamenően vizsgálták a mellkasi fájdalommal megjelenteket. Összesen 3700,
hat évesnél idősebb gyermeket vontak be a kutatásba és mindössze az érintettek
1%-nál találtak szív eredetű eltérést.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A mellkasi fájdalom legtöbbször a
mellkasfal fájdalma, melyet okozhat direkt trauma (esés, ütés, más baleset)
ill. a mellkasban található egyéb szervrendszerek megbetegedései. A légzőszervi
betegségek közül leggyakoribb a mellhártya (pleuritis) gyulladása és a
tüdőgyulladás (pneumonia), melyek visszatérő köhögés, sok esetben láz, rossz
közérzet mellett okoznak mellkasi fájdalmat. Légvételre fokozódó mellkasi
fájdalom, kifejezett ziháló légzés, sápadtság a légmell (pneumothorax) lehetőségét
veti fel, ilyenkor mihamarabb orvosi vizsgálat indokolt.

<embedded align="default" bottom="0" id="563463" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>mellkasi_fajdalom_gyermekkorban.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68817/mellkasi_fajdalom_gyermekkorban.jpg</url>
<width>400</width>
<height>266</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>mellkasi_fajdalom_gyermekkorban.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563462/tn_mellkasi_fajdalom_gyermekkorban.jpg</url>
<width>56</width>
<height>38</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

A gyomor és bélrendszer
betegségei közül a nyelőcső reflux betegségre az égő, maró, főleg fekvő,
vízszintes helyzetben fokozódó fájdalom hívhatja fel a figyelmet. A
mellkasfalat alkotó izmok túlerőltetése (body building) szintén lehet okozója
a
mellkasi fájdalomnak.

Mint már említettem szív eredetű
eltérés gyermekkorban csak ritkán áll a panaszok hátterében, ellentétben a
felnőtt gyógyászattal, ahol a mellkasi fájdalom kapcsán mind laikus mind orvosi
körben inkább merül fel szívbetegség, leggyakrabban szívizom infarktus.
Gyermekkori szív eredetű mellkasi fájdalmat a szívizom (myocarditis) ill. a
szívbelhártya (pericarditis) gyulladása okoz, melyet hőemelkedés, láz,
kifejezett gyengeség, elesett általános állapot kísérhet. Gyermekkorban a
szívritmuszavarok heves szívdobogás érzés, ájulás képében jelentkeznek, azonban
a mellkasi fájdalom nem jellemző. Természetesen a szív fejlődési
rendellenességével született gyermekek más elbírálás alá esnek, az ő esetükben
a mellkasi fájdalom mindenképp figyelmeztető jel, ilyenkor gyermekkardiológus
vizsgálat is indokolt.

Végül essen pár szó a pszichés és
funkcionális eredetről is, mely kamaszkorban nem kis kihívást jelent az
érintettek körében. Depresszió, tartós stressz, családi, iskolai konfliktus,
feldolgozatlan életesemény sajnos gyakran okoz funkcionális jellegű panaszokat.
Az esetek közel 40%-ban azonban a leggondosabb kivizsgálás sem tud fényt
deríteni a fájdalom pontos okára.

Összefoglalásképp
elmondható, hogy a mellkasi fájdalom hátterében ritkán áll szívbetegség, a
panaszokat azonban ettől függetlenül ne hagyjuk figyelmen kívül. Első körben
gondos háziorvosi vizsgálat ajánlott, kifejezett nehézlégzés, elesett általános
állapot, verejtékezés, láz esetén azonban ügyelet, sürgősségi osztály
felkeresése is szükséges.
Dr. Gyömörei Beáta gyermekgyógyász

Mellkasi fájdalom gyermekkorban

2015.07.16.

Kisiskolások, kamaszok körében egyre gyakrabban jelentkező tünet a mellkasi fájdalom, mely hallatán a szülő is a szívéhez kap, és rögtön a legrosszabbra, akár szívinfarktusra gondol. A gyermeket a gyermekgyógyászatban nem tekintjük kis felnőttnek, így egészen másképp gondolunk a mellkasi fájdalomra. Bostonban egy gyermekkórház sürgősségi osztályán 10 évre visszamenően vizsgálták a mellkasi fájdalommal megjelenteket. Összesen 3700, hat évesnél idősebb gyermeket vontak be a kutatásba és mindössze az érintettek 1%-nál találtak szív eredetű eltérést.

A mellkasi fájdalom legtöbbször a mellkasfal fájdalma, melyet okozhat direkt trauma (esés, ütés, más baleset) ill. a mellkasban található egyéb szervrendszerek megbetegedései. A légzőszervi betegségek közül leggyakoribb a mellhártya (pleuritis) gyulladása és a tüdőgyulladás (pneumonia), melyek visszatérő köhögés, sok esetben láz, rossz közérzet mellett okoznak mellkasi fájdalmat. Légvételre fokozódó mellkasi fájdalom, kifejezett ziháló légzés, sápadtság a légmell (pneumothorax) lehetőségét veti fel, ilyenkor mihamarabb orvosi vizsgálat indokolt.

A gyomor és bélrendszer betegségei közül a nyelőcső reflux betegségre az égő, maró, főleg fekvő, vízszintes helyzetben fokozódó fájdalom hívhatja fel a figyelmet. A mellkasfalat alkotó izmok túlerőltetése (body building) szintén lehet okozója a mellkasi fájdalomnak.

Mint már említettem szív eredetű eltérés gyermekkorban csak ritkán áll a panaszok hátterében, ellentétben a felnőtt gyógyászattal, ahol a mellkasi fájdalom kapcsán mind laikus mind orvosi körben inkább merül fel szívbetegség, leggyakrabban szívizom infarktus. Gyermekkori szív eredetű mellkasi fájdalmat a szívizom (myocarditis) ill. a szívbelhártya (pericarditis) gyulladása okoz, melyet hőemelkedés, láz, kifejezett gyengeség, elesett általános állapot kísérhet. Gyermekkorban a szívritmuszavarok heves szívdobogás érzés, ájulás képében jelentkeznek, azonban a mellkasi fájdalom nem jellemző. Természetesen a szív fejlődési rendellenességével született gyermekek más elbírálás alá esnek, az ő esetükben a mellkasi fájdalom mindenképp figyelmeztető jel, ilyenkor gyermekkardiológus vizsgálat is indokolt.

Végül essen pár szó a pszichés és funkcionális eredetről is, mely kamaszkorban nem kis kihívást jelent az érintettek körében. Depresszió, tartós stressz, családi, iskolai konfliktus, feldolgozatlan életesemény sajnos gyakran okoz funkcionális jellegű panaszokat. Az esetek közel 40%-ban azonban a leggondosabb kivizsgálás sem tud fényt deríteni a fájdalom pontos okára.

Összefoglalásképp elmondható, hogy a mellkasi fájdalom hátterében ritkán áll szívbetegség, a panaszokat azonban ettől függetlenül ne hagyjuk figyelmen kívül. Első körben gondos háziorvosi vizsgálat ajánlott, kifejezett nehézlégzés, elesett általános állapot, verejtékezés, láz esetén azonban ügyelet, sürgősségi osztály felkeresése is szükséges.

Dr. Gyömörei Beáta gyermekgyógyász

Bethesda Gyermekkórház

Gyorslinkek

<contents headingid="566346" moderate="true" read="true" title="Elsősegély" url="gyermekgyogyaszat/elsosegely" write="true">
<article contentid="570066">
<title>Légúti idegentest</title>
<url>gyermekgyogyaszat/elsosegely/leguti_idegentest.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1441878540000">
<year>2015</year>
<month>9</month>
<day>10</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>49</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
Valószínűleg mindenki csodálattal hajol az újszülött fölé, aki pár hét után a 
tekintetünket keresi, illetve kezét-lábát a szájába tömi.

Körülbelül másfél éves korukig tart a csecsemőknél az úgynevezett orális szakasz, 
amiben a körülöttük lévő világot a szájukon keresztül ismerik meg. A kezükbe vett 
tárgyakat alaposan szemügyre veszik, megforgatják, és csak idő kérdése, hogy mikor 
veszik a szájukba. Mindezen a szemlélő szülő egyáltalán nem akad fenn, hiszen 
a jelentős méretbeli különbséget  – azaz hogy nem fér a játék vagy egyéb használati 
tárgy a gyermek szájába – nem váltanak ki belőlük különösebb aggodalmat.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Majd megszokva a kezdeti próbálkozások sikertelenségét, már
nyugodt szívvel hagyják kint a különféle apróságokat is. Pedig a gyermek is
lassan, de biztosan fejlődni, gyarapodni fog szellemileg és testileg is. A
hónapok során a száj „befogadóképessége” mellett a megnövekedett izomerővel és
mozgásképességgel a kisebb-nagyobb távolságok leküzdhetővé, a tárgyak
elérhetővé válnak a csecsemők számára is.

A szájba bekerülő, oda nem való, idegentestek (szétgurult kis
gyógyszerek, száraz, darabos ételmaradék, műanyag zacskó) lehetséges sorsa
csökkenő gyakoriság szerint:

<ul>

<li>A tárgy ingerli a légutak bemeneti részét (garat, gége, gégefedő
porc), ezért kiváltódik a köhögési reflex, a gyermek pedig kiköpi az ingert
kiváltó tárgyat. Máskor a garatreflex beindításával lenyeli
azt, és jó esetben baj nélkül, a széklettel kiüríti. Ezekről a panaszmentes
esetekről több szülő is beszámolt már. Ha a székletben nem találjuk meg a
lenyelt emészthetetlen darabot, akkor annak természetétől függően beavatkozás
(gyomortükrözés, felső endoszkópia), operáció is szükségessé válhat. Ez esetben
nem egy fémgolyótól kell leginkább félni. Ha egy érdes szegélyű érme beragad a
gyomor nyálkahártyába, az irritálja a bélfalat, és gyulladást is okoz. Ez a
bélfal „kilyukadásához" azaz perforációhoz is vezethet. A lenyelt mágneses
fémdarabok a bélrendszer bármely szakaszán összetapadhatnak, ez pedig a közéjük
eső bélszakasz elhalását is okozhatja. Egy lapos elem lenyelése még ennyi
gondolkodási időt sem ad: pólusait a nedves közeg rövidre zárja, a bélhám
 pusztulásával biztosan perforáció alakul ki, ezért azonnal el kell vinni
a gyermeket az ügyeletre (sebészetre).</li>

<li>Az idegentest az anatómiai viszonyok miatt megakadhat a
tápcsatorna valamelyik részén (nyelőcső alsó-felső anatómiai szűkülete, gyomor),
vagy még korábban az emésztő- és légzőrendszer közös, keresztező szakaszán a
garatban, de akár a légzőrendszerbe bekerülve légúti akadályt is okozhat (gége,
légcső, főhörgő). Amennyiben nem voltunk jelen a „félrenyelésnél”, de egy
eltűnt tárgy felkeltette bennünk a gyanút, úgy a  nyelőcsőben elakadt
testre közvetett jelek is utalhatnak. A gyermek szinte csak pépes ételt és/vagy
folyadékot hajlandó elfogadni, de elhúzódó köhögés, hányás, nyálcsorgatás,
légzési nehezítettség, visszatérő légúti fertőzés, hörghurut is jelentkezhet. 
Nagyon
fontos, hogy milyen anyagból készült a feltehetőleg lenyelt tárgy, mert a
legkönnyebben elérhető képalkotó vizsgálati lehetőséggel, a mellkas, vagy
kisebbek esetén a teljes testet érintő röntgenvizsgálattal a tárgy elhelyezkedése
megítélhető.</li>

<li>A garatban, gégebementben elakadt idegentest az életet
veszélyeztető légzési nehezítettséget vagy teljes légzési akadályt okozhat. Az
esetek 90%-a 5 éves kor alatt (65%-a 1 évesnél fiatalabb korban) történik, és
bekövetkezése a felnőttek körében nagy riadalmat kelt. Pedig kevés
alapismerettel akár egy életet is megmenthetünk.</li>

<li>Fordítsuk a hasára és fektessük az alkarunkra az eszméleténél
lévő, fuldokló, de köhögni próbáló csecsemőt, majd mérjünk közepes erősségű
ütést négyszer a lapockák közé. Ha ez nem válik be, fordítsuk a hátára (úgynevezett
Trendelenburg-helyzetbe), és a combjainkon megtámasztva gyakoroljunk négyszer
nyomást a hasára, ezzel segítve a köhögést. Idegentesttől köhögő nagyobb
gyermeknél a felnőtteknél használt Heimlich-műfogást lehet alkalmazni.</li>

<li>Eszméletlen csecsemőnél vagy gyereknél az alapszintű újraélesztést
azonnal meg kell kezdeni. Az újraélesztés ismerete és gyakorlása mindenki
számára javasolt, de egyes hivatásokban kötelező is.</li>

<li>Fontos megjegyezni, hogy a csecsemők szájába még idegentest
gyanúja esetén sem szabad a szemkontroll nélkül vakon benyúlni.</li>

<li>A kemény ételt – például a földimogyorót – harapni képes, de őrlőfogak
hiányában rágni képtelen kisdedeknél (3 év körüli korosztály) a félrenyelt
(aspirált) darabok az esetek 85-90%-ában a főhörgőkbe kerülnek, ami sípoló,
nehezített légzéssel, köhögéssel, majd pár nap múlva lázzal és hörghuruttal,
tüdőgyulladással járhat (aspirációs pneumonia).</li>

<li>Nagy az aspiráció veszélye, ha evés közben fut, játszik vagy beszél
a gyermek. Ha ilyenkor megbotlik egy játékban vagy a talaj egyenetlenségeiben,
akkor egy hirtelen, mély, reflexes belégzéssel a szájüreg darabos tartalma is 
a
tüdőbe kerülhet. Hirtelen fékező járműben is hasonló baleset történhet evés
közben.</li>

<li>A lágy szájpadra tapadt gyümölcshéj, napraforgómag vagy hajszál
folyamatos ingerköhögést provokálva megtéveszti az egészségügyi személyzetet
is. Ezért ne elégedjünk meg az étkezéshez köthetően, újonnan jelentkezett köhögés 
(idegen test gyanújának) tényével, hanem mindenképp tekintsünk bele az
együttműködő gyermek szájába.</li>
</ul>

Dr. Koncz Levente Csaba

MRE Bethesda Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords>
<kword>légúti</kword>
<kword>idegen</kword>
<kword>test</kword>
<kword>elzáródás</kword>
<kword>fulladás</kword>
<kword>megelőzés</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="570065">
<title>Eszméletvesztés – okok és teendők</title>
<url>gyermekgyogyaszat/elsosegely/eszmeletvesztes.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1441878420000">
<year>2015</year>
<month>9</month>
<day>10</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>47</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A hirtelen eszméletvesztés (collapsus) általában magától, spontán oldódik, és 
legtöbbször jóindulatú. Minden esetben végig kell gondolni az előzményeket, az 
esetleges kiváltó okot és ki kell zárni az életet veszélyeztető betegségeket. 
Ilyenek lehetnek: szívritmuszavar, veleszületett érrendszeri és egyéb (pl: idegrendszeri) 
eltérések,  szénhidrát-anyagcserezavar..stb.

A gyermekek 15%-ánál tapasztalható, hogy felnőttkorukig többször ismétlődik az 
eszméletvesztés, ájulás. Alapos kikérdezéssel általában gyorsan tisztázható az 
ok és hogy szükséges-e további vizsgálódás.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

<h4>
Az ájulás leggyakoribb okai – Megelőzés és kezelés
</h4>

Leggyakrabban a
kevés folyadékbevitel miatt jelentkezik szédülés, ájulás. A gyermekek figyelmét
általában leköti a közös játék, és az ivásról megfeledkeznek, mely főleg nyári
napokon probléma. A napi folyadékszükséglet testsúlykilogramm szerint pontosan
kiszámítható, de minimum naponta 1,5 litert el kell fogyasztaniuk a
gyermekeknek  a nyári hónapokban. Egy
meleg napon az izzadással és a „láthatatlan párologtatással” több vizet veszítünk.
Az utóbbi mennyiséget a belélegzett száraz levegő légúti „párásítása” adja,
amit a kilélegzett levegővel el is veszítünk. Ennek mértéke az önfeledt
játékban és rohangálásban a szapora légvétellel fokozódik. A napi mérleget kiszámolva
könnyen kiderül a folyadékhiány, de a ritka vizelés, a száraz, lepedékes nyelv
is erre utalhat. Ezért megelőzésképpen a meleg napokon előre készítsük ki a
plusz folyadékot, és kínáljuk gyermekeinknek.

Gyakran előfordul az
is, hogy fekvésből vagy ülő helyzetből hirtelen felállva a gyors vérnyomáscsökkenés
miatt ájul el a gyermek. Ilyenkor a gyermeket hátra fektetve  a lábak felemelésével 
(Trendelenburg-helyzet)
segíthetjük a fej véráramlását. Koponyasérülés esetén azonnali sürgősségi
ellátásra van szükség. Gyanújelek lehetnek: tudatzavar, epilepsziás görcs,
memóriazavar, hányás vagy pupillaegyenlőtlenség. A fejen nagyon gazdag a vénás
érhálózat, az innen eredő bőven vérző, felületes sérülésnél sokszor nagyobb az
aggodalom, mint a baj, de ennek megítélése nem várható el a hozzá nem értő szülőtől.
Nem beszélve arról, hogy a repedt sebeket higiénés szempontból mielőbb el kell
látni, és szükség szerinti összevarrni a sebszéleket.

Jellemzően a fogyókúrázó
kamasz lányok „felejtenek el” időnként reggelizni és néha ebédelni is. Az
alacsony és elégtelen kalóriabevitel következményeként csökken a vércukorszint,
amit a kizárólagosan „cukorfogyasztó” agyunk éhségérzet, szédülés és ájulás
formájában egyértelműen jelez. Anorexia nervosa, vagyis kóros soványság esetén
a rosszullétek és eszméletvesztések ismétlődhetnek és rendszeressé válhatnak.

<h4>
Szervi eredetű ájulás
</h4>

Az eszméletvesztés
szervi (organikus) eredetére utalnak a családi anamnézisben szereplő neurológiai
betegségek (narkolepszia, epilepszia, migrén). Ilyen esetben sokszor a szülő felismeri
a bevezető tünetek alapján a betegséget, és tüneti kezelést is kezdhet. Az
alábbi betegségek esetén  a szülők
edukációja rendkívül fontos, hiszen nagyon sok mindent meg lehet vele előzni,
illetve enyhíteni a lefolyást. Narkolepszia esetén a gyermek/felnőtt aktív
tevékenység közben elalszik, ez elsőre igen látványos lehet, de általában rövid
időn belül oldódik az alvás.  A
lázgörcsre hajlamos gyermekeknél a görcs intenzív szaka után alvás következhet
be, ami eszméletvesztésnek tűnhet. A lázgörcs általában 5 éves kor alatt fordul
elő, már otthon meg kell próbálni alkalmazni a lázcsillapítót (kúpot).  Migrénes 
epizódban  a fejfájás olyan hirtelen törhet rá az
illetőre, hogy el is ájulhat, ilyenkor jótékony hatású az ágynyugalom, a
fájdalomcsillapító és a besötétített szoba. Az epilepsziának több típusa van,
leglátványosabb a „nagy roham”, amely intenzív görcsök után alvással végződik.
A gyermek alapos kivizsgálása után a szülőket fel lehet készíteni a helyes
viselkedésre. A fentebb felsorolt betegségeket időközönként speciális
központokban, szakrendeléseken kezelik, a szülők együttműködése elengedhetetlen.

Várandóság esetén szintén
előfordulhat szédülés, de akár ájulás is.

<h4>
Egyéb lehetséges okok
</h4>

Eszméletvesztés
előfordulhat egyéb okok miatt is, mint például napszúrás esetében, amikor
tulajdonképp a kóros folyadékvesztés és -bevitel miatt szédülés, émelygés,
legsúlyosabb esetben ájulás következhet be. Ilyenkor legfontosabb az
ágynyugalom és a folyadékpótlás. Háztartási balesetre, mérgezésre kell
gondolnunk, ha az otthonában talált személy mellett gyógyszeres fiolát, üres
fagyálló palackot találunk. Kazán vagy kályha működése mellett gázmérgezés is
előfordulhat. Erre utalhat, ha többen is fájlalják a fejüket és émelyegnek.

A szénhidrát anyagcsere sajnos egyre fiatalabb korban jelentkező
leggyakoribb eltérése a cukorbetegség. Függetlenül attól, hogy 1-es vagy 2-es
típusú a betegség, a lényeg, hogy nincs elég inzulin, ami a sejtek
cukorfelvételéért felelős. Az újonnan felfedezett cukorbeteg gyermek igen magas
vércukorszintje miatt veséje már nem tudja „visszaszívni” a cukrot, ezért a vizelete
„cukros”, emiatt rengeteg kalóriát veszít, és bár sokat eszik, mégis
jelentősen, akár több kilogrammnyit csökken a súlya. Ugyanebből az okból
kifolyólag sok, akár több liter a napi vizeletmennyiség, amit nagy mennyiségű
folyadékfogyasztással pótol. Mindezek felhívhatják a figyelmet a szénhidrátháztartás
zavarára. Ha nem megfelelő az inzulin ellátottság a frissen felfedezett és a
nem megfelelően kezelt már ismert cukorbetegek aluszékonyak lehetnek, kómába
eshetnek. Ilyenkor vezető tünet acetonos lehelet és felületes (Kussmaul- tipusú)
légzés. Hasonlóképp a kórosan (3 mmol/l alatti) alacsony vércukorszint is
okozhat eszméletvesztést, melyet megelőzhet agitáltság, agresszivitás.

A kóros mennyiségű
alkoholfogyasztás is okozhat eszméletvesztést. Az alkoholfogyasztás mellett
egyre nagyobb teret hódítanak a könnyen elérhető (interneten is rendelhető)
olcsó drogok, tudatmódosító szerek, amelyek ismeretlen hatásuk és mellékhatásuk
miatt egyeseknél eszméletvesztést is okozhatnak. Ilyenkor minden esetben
toxikológiai ellátás szükséges.

Amennyiben az eszméletvesztés laikus számára is könnyen
megállapítható súlyosbító tünetekkel jár (kék ajak, sápadt arc, acetonos
lehelet, rángatózó végtagok), magától vagy provokálva ismétlődik (fizikai
terhelésre), a családi anamnézisben található rizikószerepet betöltő betegség
(veleszületett szívbetegség, kötőszöveti betegség, Marfan-szindróma,
epilepszia) vagy esemény (bölcsőhalál, fiatalkori halálos szívbetegség), akkor
ki kell zárni az organikus, vagyis szervi eredetet.

Újszülöttek síráskor visszatarthatják a légzésüket olyannyira,
hogy ajkuk cianotikus lesz (vagyis elkékül), és esetlegesen eszméletvesztés is
jelentkezhet. Az ilyenkor alkalmazott szolid fizikális inger hatására (talp megpöckölése,
hát dörzsölése) korábban jön a következő légvétel (infantilis syncope, affektív
apnoe). Gyakori ismétlődés, megnyúlt cianotikus epizódok esetén azonban kivizsgálás
javasolt, főleg akkor, ha a légzésfigyelő is többször jelzett. Ez utóbbi
esetben a készülék alkalmazását mindenképp ellenőrizni kell (elemek állapota),
bár igaz, hogy a forogni képes nagyobbacska csecsemők legurulhatnak,
lemászhatnak az érzékelő felületről.

A diagnózis
felállításához szükséges a szívritmuszavarok azonosítására készült EGK (12
elvezetéses elektrokardiográfia). Az eszköz a pillanatnyi
ingerképzési vagy vezetési zavart mutatja, de jellemző képet adhat egyes
szívfejlődési rendellenességekről és kóros szívterheltségről is. Terhelésre
jelentkező, visszatérő mellkasi panasz és/vagy ájulás esetén EKG Holter (24
órás EKG) monitorozást írhat elő a kardiológus, ami egész napos időtartamot
felölelve ad tájékoztatást a szívműködésről.

Sosem lehetünk kellően felkészültek az életben bekövetkezhető minden
baj ellen. Ugyanakkor az általános elővigyázatossággal és józan ésszel
felállított szabályokkal a véletlen balesetek jelentős része előre látható, és
többségében megelőzhető.

Az eszméletlenül talált ember vagy gyermek betegségének
valószínűsítésében elengedhetetlen az előzmények megismerése, amiben a szülők
és a szemtanúk segítségére támaszkodhat az orvos.

Gyermekünk „furcsa” viselkedése, panaszai esetén vezessünk tüneti
naplót, amiben azok jelentkezését, változását, időbeli tartamát, oldódását
rögzíthetjük. Ez azért fontos, mert ez alapján sokszor jól megítélhető egy
esetleges súlyos betegség, vagy a panaszok ártalmatlansága.

Dr. Koncz Levente Csaba

MRE Bethesda Gyermekkórház


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords>
<kword>eszméletvesztés</kword>
<kword>ájulás</kword>
<kword>szédülés</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="570064">
<title>Égési sérülések megelőzése</title>
<url>gyermekgyogyaszat/elsosegely/egesi_serulesek_megelozese_1.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1441878180000">
<year>2015</year>
<month>9</month>
<day>10</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>43</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

<h4>
Az égési sérülések
keletkezése és ellátása
</h4>

Bőrünkön többféle módon keletkezhet égési
sérülés: létrejöhet forrázással (folyadék, láng, felforrósodott tárgy), kémiai
anyagok  (savak, lúgok, szerves
vegyületek), illetve elektromos és sugárzó égés (napégés) hatására.

A jelentős kiterjedésű, súlyos égési sérülés több
szervet is érinthet.

A lángégetteknél a forró levegő, a láng
belégzése miatt a légutak közvetlenül sérülnek és légzési nehezítettség lép
fel, ami gépi lélegeztetést tesz szükségessé. A szabadon maradt, nagy
kiterjedésű égett bőrfelület kedvez a bakteriális, illetve gombás
felülfertőződésnek. Mivel a hám sérült, így a kórokozók szabadon bejuthatnak a
véráramba, ezzel vérmérgezést (szepszist) okozva.  Az égésbetegek intenzív ellátást 
igényelnek,
ha kialakul a vérmérgezés a helyzetük sokkal súlyosabbá válik, a keringés és a
vese támogatása, vizeletképzés hiányában méregtelenítés (dialízis) válhat
szükségessé.

Az azonnali, akut ellátást követően a súlyos
égéssérülést szenvedett betegek az égésközpontokba kerülnek, ahol különböző
szakorvosokból álló csapat kezeli őket.

Az életminőséget jelentősen meghatározó szövődményeket
(pl.: sérült ízületek mozgása beszűkül  az
élettanihoz képest) kontrollvizsgálatokon követik, és rehabilitációs osztályon
próbálják mérsékelni. 

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Országosan az <a href="http://bethesda.hu/egesseruelt-gyermekeket-gyogyito-orszagos-koezpont" target="_blank" title="">MRE
Bethesda Gyermekkórház Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Országos Központ</a>, regionálisan
pedig a <a href="https://www.bazmkorhaz.hu/2008b/" target="_blank" title="">Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Kórház és Egyetemi Oktató Kórház</a> Gyermeksebészeti Traumatológiai és Égési
Osztálya hivatott a súlyos égéssérült betegek ellátására.

A napsugárzás okozta égési sérülések döntő
többségükben I. fokúak. Ilyenkor a bőr élénkpiros, enyhén duzzadt, de nyomásra
halványodó. A II. fokú égési sérülés eggyel súlyosabbnak számít. A keletkező hólyag
kifakadás után vérzik, érzékeny alapot mutat, amiből a bőr még teljes
gyógyulásra képes. A bőr mélyebb rétegei a nagyobb energiájú, hosszabb
behatások után károsodnak. Ilyenkor a bőr teljes vastagsága és a bőr alatti
szövetek (zsír, izom, csontok) pusztulása történik (III. illetve IV. fokú égési
sérülés).

Sajnos a sérülés és a károsodás összetett mechanizmusa
miatt a szöveti elhalás a kezdetekben mélyülhet, felléphetnek szövődmények, több
szerv elégtelensége és életveszélyes állapot.

<h4>
Hogyan
óvjuk meg gyermekeinket a különféle égési sérülésektől?
</h4>

A gyermekek napon tartózkodását korlátozza a
szerkezetében vékonyabb és barnulásra (melanintermelésre) kevésbé képes bőrük. 
Hat
hónapos koruk alatt lehetőleg ne, de e fölött is csak kellő körültekintéssel
napozhatnak a kisgyermekek. Használjunk magas faktorszámú naptejet <a href="http://www.webbeteg.hu/cikkek/borbetegsegek/11497/mire-utal-a-naptej-faktorszama" target="_blank" title="">(legkevesebb 15–30 SPF, azaz sun
protection factor),</a> amivel kétóránkét, illetve úszás vagy izzadás után a
bőrfelületet ismételten be kell kenni. Ezek semlegesítik az UV-A és UV-B
sugarakat, és megelőzik a leégést. Vízparton a magas UV sugárzású órákban
speciális UV szűrő pólóban (sportboltokban kapható) és sapkával engedjük a
gyerekeket a vízbe. Magas napálláskor, 10 és 16 óra között egyébként is
ellenjavallt mindenki számára a tűző napon tartózkodás. A kicsiket ilyenkor
öltöztessük a végtagokat is fedő könnyű, lenge ruhába, és adjunk rájuk napellenzős,
esetleg tarkót is védő sapkát.

Ne feledjük, hogy a nyári magasabb környezeti
hőmérséklet miatt a párologtatás miatt több folyadékot veszítünk. Ezért érdemes
számon tartani, hogy kinek hányszor fogyott el a cumisüvegéből, poharából a víz
vagy a tea, ezt mindig pótoljunk és többször, 20 percenként kínáljuk gyermekeinket.
Ha mégis megtörtént a baj, akkor a bőr nyugtatására és rehidrálására használjunk
napozás utáni hidratálókrémet. A lokálisan alkalmazható készítmények egy része
patikában és drogériában egyaránt beszerezhető.

A nagy energiájú hőhatást forró folyadék vagy
szilárd közeg is közvetítheti. Télen balesetek forrása lehet a beüzemelt
cserépkályha vagy kandalló, de a hétköznapokban a konyhai sütő is veszélyes
lehet. A csecsemők, kisdedek bizonytalan, támolygó, kezdő lépéseikkel
folyamatosan kapaszkodót keresnek. A forró felületnek támaszkodva tenyerük
másodpercek alatt mély égési sérülést szenvedhet.  A konyhában szorgoskodó, a 
tűzhelyen forró
ételt vagy italt készítő édesanya a felügyelt gyermek érdeklődését is felkelti.
A kíváncsiságtól hajtott gyermek ágaskodva elérheti az edény vagy kávékiöntő
fülét, és ha sikerül megragadnia, akár magára is boríthatja. Jellemzően a fej
és a felsőtest sérül, ami zsíros, olajos folyadék esetében súlyosbító tényező.

A nyári sütögetés alatt a kertben rohangáló
gyermekek beleeshetnek a tűzhely mellé félrehúzott bográcsba, vagy magukra
húzhatják a grillező állványát a parázzsal együtt.

Ha nem tudjuk megelőzni, és a baj bekövetkezik
rendkívül fontos, hogy azonnal hűtsük le az égett testfelületet folyó, langyos
csapvíz alatt, fokozatosan hűtve, amit lehetőség szerint 20-30 percen keresztül
folytassunk. Nem szerencsés vizes borogatást tenni az égett felületre, ugyanis
ha nem elég gyakran cseréljük, vagy nedvesítjük át friss
vízzel, akkor nem lesz kellően hűtő hatása. Patikai segítséget kérve kaphatunk
speciális gélt, kötszert (Water-jel), ami a kezelést érdemben kiegészíti.

A közhiedelemmel ellentétben nem segítünk, ha
tejföllel, tojással vagy zsírral kenjük be az égési sérülést. Ugyanis ha a
sérült felszínre helyezett anyag nem kellően veszi át a hőenergiát, azaz nem
hűt, akkor ezzel mélyül és súlyosbodik sérülés.

A manapság könnyen elérhető és gyors hatású
fájdalomcsillapítók közül adjunk bátran ibuprofen vagy paracetamol hatóanyagú,
vény nélkül kapható kúpot vagy szirupot a gyermeknek.

Külön csoportba tartoznak azok, akik
nagyfeszültségű elektromos áramtól (vasúti felső vezeték, elektromos
transzformátor) szenvednek égési sérülést. A feltételezhetően politraumatizált,
jellemzően eszméletlen embernél fennáll a veszélye, hogy belső szervi és
gerincsérülést szenvedhetett, ezért azonnal hívni kell a mentőszolgálatot és a
tűzoltóságot. Balesetveszélyes helyszínen (szikrázó elektromos transzformátor, 
vezeték)
ne veszélyeztessük magunkat, várjuk meg a szakemberek kiérkezését!

Modernizált, felgyorsult életünkben nagyon
fontos a megelőzés, ezért ne spóroljunk energiát a tűzhely, a kandalló, a kályha,
a bográcshely és a karácsonyfa helyének megválasztásakor. Ennek jelentőségét
támasztja alá, hogy az égésközpontok évente több mint 3000 égéssérült gyermeket
látnak el.

Dr. Koncz Levente Csaba

MRE Bethesda Gyermekkórház


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords>
<kword>égési</kword>
<kword>sérülés</kword>
<kword>megelőzés</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="570063" referenceid="570063">
<title>Mérgezések kisgyermekkorban</title>
<url>gyermekgyogyaszat/elsosegely/mergezesek_kisgyermekkorban.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1439909640000">
<year>2015</year>
<month>8</month>
<day>18</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>54</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

Évente kb. 1 800 kórházi ellátást igénylő gyermekmérgezési esetet regisztrálnak
az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatnál. Mérgezés szempontjából 
a
leginkább érintett korosztály a 4 év alatti kisgyermekek köre, ugyanis ebben az
időszakban életkori sajátosságaiknak megfelelően jellemzően ízlelés és tapintás
útján fedezik fel a világot, tehát hajlamosak minden, a környezetükben
található tárgyat szájukba venni, megkóstolni.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Gyakran előfordul, hogy a már
járni, mászni tudó gyermek ellenőrizetlenül hagyott tisztítószerbe kóstol. A mosó-
vagy mosogatószerek, tisztálkodószerek lenyelve kevésbé toxikusak, komoly
veszélyforrást jelentenek viszont az erősen irritáló vagy maró tisztítószerek
(pl. <a href="http://koragyermekkor.hu/gondozas/otthon/mosogelparna_veszelyei.html?query=mos%C3%B3g%C3%A9l" title="Mosógélkapszula veszélyei">mosógélkapszula</a>, hideg zsíroldó, vízkőoldó, lefolyótisztító), melyek
szembe jutva súlyos szemkárosodást, bőrre kerülve felmaródást, lenyelve, súlyos
esetben akár maradandó egészségkárosodást (pl. nyelőcsőszűkület) is okozhatnak.

Mérgezés történhet a nagyszülők,
szülők asztalon hagyott gyógyszereivel, különösen az olyan gyógyszerek
veszélyesek, melyek dozírozása a felnőtteknél is nagy körültekintést igényel
(pl. vérnyomáscsökkentők, szívre ható gyógyszerek).

Komoly következményekkel járhat a gombelem lenyelése, egyes illóolajok
(pl. eukaliptusz, menta, fahéj) nagyobb mennyiségű fogyasztása, vagy az eltört
higanyos lázmérőből kiszabadult, fel nem takarított higany gőzének belélegzése,
illetve egyes kerti dísznövények bogyójának lenyelése.

Az alábbiak betartásával
jelentősen csökkenthetjük a mérgezéses balesetek előfordulásának
valószínűségét:

<ul>

<li>Tegyük otthonunkat biztonságossá! Járjuk körbe a
lakást, és bizonyosodjunk meg róla, hogy minden lehetséges mérgező anyagot,
növényt a gyerekek számára elérhetetlen helyre tettünk!</li>

<li>Tároljuk a gyógyszereket, tisztítószereket és
egyéb vegyszereket eredeti csomagolásukban, élelmiszerektől elkülönítve,
gyermekek által nem látható és nem elérhető helyen!</li>

<li>Tartsuk be a háztartási szerek használatára
vonatkozó előírásokat! A tisztítószereket ne keverjük egymással!</li>

<li>Ha csörög a telefon vagy ajtót kell nyitni, ne
hagyjuk a gyereket magára nyitott dobozú gyógyszer, vegyszer, tisztítószer
mellett!</li>

<li>Saját gyógyszerünket ne a gyerek előtt vegyük
be, mivel a gyerekek szívesen utánozzák a szüleik viselkedését! Ne nevezzük a
gyermek számára felírt szirupot, gyógyszert édességnek, finomságnak!</li>

<li>Ne tartsunk mérgező szobanövényeket gyerekek
által elérhető helyen a lakásban! A kertben lévő mérgező növényeket vagy azok
tetszetős bogyóit távolítsuk el, vagy kerítsük körbe a növényt!</li>
</ul>

Ha mégis megtörtént a baj, súlyos
mérgezésre utaló tünetek esetén hívjunk mentőt, egyéb esetben, vagy amíg a
mentő kiérkezik, hívjuk az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat
ingyenesen hívható Mérgezés SOS vonalát!

06 80 20 11 99

A Mérgezés SOS 24 órában áll a
lakosság és az egészségügyi ellátók rendelkezésére, bejelentkező kollégánk akut
mérgezésekkel kapcsolatban ad információt az adott anyag vagy készítmény
mérgező hatásáról, a várható tünetekről és azok súlyosságáról, és segít
eldönteni, hogy szüksége van-e a gyermeknek kórházi ellátásra.

Bővebb információért látogasson
el az <a href="http://www.okbi.hu" target="_blank" title="OKBI">OKBI</a> honlapjának <a href="http://www.okbi.hu/page.php?trid=2dz=181" target="_blank" title="">ETTSZ</a>
és <a href="http://www.okbi.hu/page.php?trid=9dz=104" target="_blank" title="">Mérgezés SOS</a>
oldalaira.

Országos Kémiai Biztonsági
Intézet

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords>
<kword>mérgezés</kword>
<kword>elsősegély</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<referenceURL>gondozas/otthon/mergezesek_kisgyermekkorban.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="569940">
<title>Elsősegélynyújtás gyermekkorban</title>
<url>gyermekgyogyaszat/elsosegely/elsosegelynyujtas_gyermekkorban.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1439457420000">
<year>2015</year>
<month>8</month>
<day>13</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>17</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

Minden
szülő fél attól, hogy egyszer gyermekét baleset érni. Igyekszünk mindent
megtenni a megelőzés érdekében, de gyakran mégis megtörténik a baj. Az
elsősegélynyújtásnál a legfontosabb szempont, hogy igyekezzünk megőrizni a
nyugalmunkat, még akkor is, ha nagyon nehéz, ugyanis nekünk kell megtenni az
első lépéseket a segítségnyújtásban. Ez érvényes minden életkorban, és minden
balesettípusnál. A csecsemők méreteiknél fogva nagyon kicsik, a fejük a
testükhöz viszonyítva nagy, így a nyak és gerinc könnyebben sérül, csontjaik
könnyebben törnek, és belső vérzések is gyorsabban kialakulhatnak náluk. Nagyon
fontos tehát a gyors cselekedet
 

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Ebben
az életkorban a különböző magasságokból való leesés az egyik, akár súlyos sérüléseket okozó probléma. Egy
gyermekágyról való leesés is járhat olyan súlyos, fejet ért ütéssel, mely után
azonnal cselekedni kell. Ilyen esetekben fontos teendő lesz a gyermek
megfigyelése: van-e eszméletvesztés vagy zavartság. Ez a rövid tudatzavar lehet
akár mindössze néhány másodperces is, így megtévesztő a számunkra, ezért egyéb
tüneteket is figyelni, regisztrálni kell, mint fejfájás, szédülés, hányinger,
hányás, izzadás, sápadtság. A fejfájás, szédülés pici csecsemőknél nagyon
nehezen pontosítható. Ilyen esetben óvatosan áttapintjuk a fejet, hogy fejet
ért ütésről megbizonyosodjunk: amikor a fájdalmas területhez érünk a tapintás
során, a csecsemő keservesen, szinte vigasztalhatatlan sírásba kezd.

Sokszor
a kezdeti tünetek fennállása után a gyermekek látszólag jobban érzik magukat,
ezért sokan nem fordulnak orvoshoz. A fejet ért sérülés azonban nagyon
veszélyes tud lenni, és mindenképpen ki kell zárni a koponyatörést, valamint az
életveszélyes koponyaűri vérzést is. Ezért ilyen esetekben azonnal ügyeletre kell
vinni a gyermeket, hogy mindenképpen szakember bizonyítsa az agyrázkódás vagy
egyéb, fejet ért trauma fennállását, avagy cáfolja azt. Mindemellett nagyon
fontos, hogy fejsérült gyermeket semmiképpen sem szabad sétálva a kórházba
eljuttatni, fekvő testhelyzetben, autóval kell szállítani.

Félrenyelés, fulladás
észlelése során a gyermek nem tudja felköhögni a légutakba jutott idegen
testet, ezért a szülőként általunk nyújtott segítség életmentő lehet a
számukra. Ilyenkor az alábbi módon kell eljárni: fektessük a térdünkre a
gyermeket (hason) úgy, hogy a feje kissé lefelé lógjon, majd ezt követően
ütögetni kell a hátát. Ha ez nem hatékony, nagyobb gyermekeknél a Heimlich-féle
műfogást alkalmazzuk.

Ha
a kisgyermeket áramütés érte, meg
kell győződni arról, hogy az áram ki-illetve belépési helyén van-e kicsi, égési
seb. Ez ugyanis arra utal, hogy nagy behatás érte a gyermek szervezetét, és
esetenként szívműködési zavart is okozhat, ezért feltétlenül orvoshoz kell
vinni a gyermeket. Amennyiben akkora mértékű az áramütés, hogy eszméletvesztés
és/vagy légzésleállás lép fel, azonnal meg kell kezdeni a gyermek
újraélesztését.

Égési
sérülés, forrázás során első és azonnali teendő a
folyamatos, legalább 10-20 percen keresztül történő hűtés, melyre legjobb a
közepes sugarú, langyos, folyó csapvíz. Ezt követően, amennyiben lehetséges,
vegyük le a ruhát a gyermekről. Nagyon fontos, hogy semmilyen otthon található
ételt (tejföl, sertészsír, paradicsom) ne tegyünk az égett bőrfelületre!

Amennyiben
a gyermek tenyérfelületénél nagyobb kiterjedésű égési sérülés történik,
orvoshoz kell fordulni, 4-5 tenyérnyi égett felület pedig már azonnali kórházi
ellátást igényel. Húsztenyérnyi égett rész életveszélyes lehet. Az ilyen súlyos
sérülést szenvedett gyermekeket mentővel kell a kórházba szállítani. A kocsi
érkezéséig szükséges a folyamatos és bő folyadékpótlás, illetve az égett
bőrfelület lefedése steril gézlappal, nagyobb kiterjedés esetén pedig tiszta,
vasalt lepedővel.

Idegen
test lenyelése során, amikor a tápcsatornába jut a
tárgy, fontos, hogy orvoshoz juttassuk a gyermeket. Ugyanis szerencsés esetben
1-2 napon belül távozik a szervezetből a lenyelt tárgy (ami lehet akár egy lego
vagy kirakó darab), azonban nagyon könnyen elakadhat a bélrendszer bármely
szakaszán. Fontos tudni, hogy semmiképpen nem szabad a szülőnek meghánytatni a
gyermeket, ugyanis ha visszafelé jön az idegentest, súlyos sérüléseket vagy
fulladást okozhat.

Gyermekkori mérgezések során káros anyag kerülhet a légutakba, a tápcsatornába
vagy károsíthatja a bőrfelületet.

Amennyiben a légutakba került a mérgező
anyag (pl. CO-mérgezésben), azonnal a szabad levegőre kell vinni a gyermeket,
hogy a mérgező anyag további belégzését megakadályozzuk. A ruházatra, bőrre
került méreget, vegyszert észlelést követően azonnal el kell távolítani, a
ruhaneműt és a bőrt le kell mosni bő, szappanos vízzel. Szembe került maró
anyag is roppant veszélyes, hiszen végzetes, vaksággal járó károsodást tud
okozni. Ilyenkor bőséges, 28-30 oC-os vízzel ki kell öblíteni a
szemet és a lehető leghamarabb szemészeti ellátásban kell részesíteni a
gyermeket. Vegyszerek, gyógyszerek, mérgek lenyelése során a tápcsatornába
jutott anyag nagyon súlyos károsodásokat tud okozni, ezért azonnal kórházi
ellátásra szorul a gyermek. A gyomor-bélrendszerbe jutott mérget hánytatással,
gyomormosással, bélmosással vagy hashajtással távolítják el, de nagyon fontos,
hogy amint észleltük, hogy valami vegyi anyagot nyelt gyermekünk, azonnal
kórházba kell vinni és intézeti körülmények között kell eljárni!

Mérgezéses
beteg gyermek állapota percről percre változhat, miután egy rendkívül heveny
lefolyású betegségről van szó, ezért életmentő lehet, ha ilyenkor a gyermek
mihamarabb kórházba kerül, ahol megkezdődik a szükséges ellátás. Amennyiben tudatában
vagyunk annak, hogy gyermekünk milyen méreganyaggal, vegyszerrel, gyógyszerrel
került kontaktusba, vigyünk magunkkal mintát (vagy a gyógyszeres dobozt) a
kórházba, hogy az orvosok tudják, mivel állnak szemben.

Napszúrás, hőguta
esetén első teendők közé tartozik, hogy vigyük árnyékba vagy hűvös helyre a gyermeket,
valamint zuhanyoztassuk le kellemesen hűvös vízzel. A következő néhány napban 
a
bő folyadékfogyasztás javasolt, valamint szükség esetén az életkornak megfelelő
fájdalomcsillapítóval lehet enyhíteni a leégésből eredő fájdalmat. Fontos tudni,
hogy nem szabad mindenféle krémmel, otthon található zsírral, vagy bármivel
bekenni a megégett bőrt. A gyógyulásig napsugárzás se érje az égett felületet.

Csípések
esetben először mindenképpen vigyük el a gyermeket arról a helyről, ahol a
csípés érte. Fájdalmas méh- vagy darázscsípést követően elsőként próbáljuk megnyugtatni
a gyermeket, majd hideg vizes borogatással hűtsük a csípés helyét. Ha súlyosbodnának
a tünetek, orvoshoz fordulás javasolt, aki szteroidos krémet és antihisztamint 
(allergiás reakciót megelőző gyógyszer) ad
a gyermek számára.

Súlyos
csípésről akkor beszélünk, ha a következő tünetek jelentkeznek: hangos
nehézlégzés, rekedtség, beszédképtelenség, arcon, nyakon létrejövő oedema
(vizenyő), tudatzavar, hasi fájdalom, hányás. Ilyen esetben elsőként a gyermek
légzését kell megvizsgálni, amennyiben nincsen légzés, meg kell kezdeni az
újraélesztést, és azonnal mentőt kell hívni!

A
jó idő beköszöntével egyre többet játszanak a gyermekek a szabadban, szívesen
másznak fára, szaladgálnak a bokrok között. Célszerű minden este alaposan
átvizsgálni a gyermek testét (főleg a hajlatokat), hogy van-e kullancs a
gyermekben. Amennyiben igen, kullancscsipesszel, egy határozott mozdulattal ki
kell venni az állatot a bőrből. Fontos tudni, hogy krém vagy alkohol használata
fokozza a fertőzés kockázatát.

Dr.
Tobak Orsolya

okleveles
védőnő


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords>
<kword>elsősegélynyújtás</kword>
<kword>gyermekkor</kword>
<kword>baletesek</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="569860" referenceid="569860">
<title>Mellkasi fájdalom gyermekkorban</title>
<url>gyermekgyogyaszat/elsosegely/mellkasi_fajdalom_gyermekkorban_.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437060240000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>24</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>Kisiskolások, kamaszok körében
egyre gyakrabban jelentkező tünet a mellkasi fájdalom, mely hallatán a szülő
is
a szívéhez kap, és rögtön a legrosszabbra, akár szívinfarktusra gondol. A gyermeket a gyermekgyógyászatban 
nem tekintjük kis felnőttnek, így egészen másképp gondolunk
a mellkasi fájdalomra. Bostonban egy gyermekkórház sürgősségi osztályán 10 évre
visszamenően vizsgálták a mellkasi fájdalommal megjelenteket. Összesen 3700,
hat évesnél idősebb gyermeket vontak be a kutatásba és mindössze az érintettek
1%-nál találtak szív eredetű eltérést.

Bethesda Gyermekkórház
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<referenceURL>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/mellkasi_fajdalom_gyermekkorban_.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="566395">
<title>Égési sérülések megelőzése 2.</title>
<url>gyermekgyogyaszat/elsosegely/egesi_serulesek_megelozese_2.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437059520000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>12</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
Kisgyermekek gyakran
szenvednek égési sérüléseket. Hazai viszonylatban is a leggyakoribb égési
sérülésfajta a forrázás, de a nyári időszak közeledtével most a szezonális
veszélyekre hívjuk fel a figyelmet. A kerti sütögetés veszélyforrásai mellett
ne feledkezzünk el, a napsugarakról sem, amelyek ugyan nem olyan hirtelen
okoznak bajt, de évek múltával „benyújtják a számlát”. A gyerekeinket csak mi
tudjuk megóvni ettől, és megtanítani őket arra, hogyan éljenek együtt a
napsugárzással!
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
<h4>Gondos „napozás”</h4>

Természetesen a napégés és
következményei szerepelnek az előkelő első helyen ebben. Nehéz erről a témáról
„okosan” beszélni, hiszen a nyár, a nyaralás elképzelhetetlen a szabadban, „egy
szál fürdőruhában” való napozás és játék nélkül. Szerencsére az utóbbi időben
kiemelt figyelmet kap a médiában is ez a téma, mégsem lehet elégszer hangsúlyozni
a mértékletesség és arányosság fontosságát – elég, ha körbetekintünk egy
átlagos nyári napon a déli órákban a Balaton partján egy strandon. Emberek
tömegei lubickolnak kalap, trikó nélkül órák óta a vízben, miközben már régóta
leázott róluk a napolaj, vagy naptej. De ha megkérdeznénk, szinte mindenki
„kívülről fújná” a választ: a déli órákban (10/11 és 15/16 óra között) ne
tartózkodjunk a tűző napon, akár óránként ismételjük meg a megfelelő
faktorszámú krém felvitelét a bőrre (a strandra indulás előtt legalább
negyedórával, hogy oda érve már védve legyünk), óvjuk testünket valamilyen
könnyű, lehetőleg fehér ruházattal. Mindannyian halljuk ezeket a
figyelmeztetéseket, ám nagyon nehéz az adott kellemes pillanatban veszélyre,
rossz jövőre gondolni. Hisz’ oly természetes a magunk és gyermekeink egészsége
– és miért is lenne baj abból a jóleső napozásból, amire egész évben vártunk és
már mindjárt vége? Ne ringassuk magunkat illúziókba – szervezetünk minden
„ellene” elkövetett cselekedetet megjegyez és valamikor, ki tudja miért,
válaszol rossz döntéseinkre. Bőrgyógyászok figyelmeztetnek arra, hogy az egyik
legagresszívabb ráktípus, a melanoma előfordulása drasztikus módon
megemelkedett az elmúlt években, amelynek egyik oka kétségtelenül a túlzott és
kontrollálatlan napozás. Szinte hihetetlen statisztikai adat, hogy hazánkban
éves szinten kb. 400 áldozata van a festékes bőrráknak. Bár a betegség időben
felismerve műtéttel viszonylag jól gyógyítható, a szakemberek inkább a
megelőzés fontosságát hangsúlyozzák, amely elsősorban a fényvédelemről szól.

keretbe ide1> A hűsítő
vízfelület és az árnyékot adó fák levelei visszaverik a nap sugarait, amelyek
nemcsak a bőrt veszélyeztetik, hanem a szemet is károsítják. Használjunk tehát
jó minőségű napszemüveget, amelyek valóban kiszűrik a Nap káros (UVA és UVB)
sugarait! Tartózkodjunk inkább napernyő alatt, hordjunk sapkát, vagy kalapot!

keretbe ide2> Főleg a
nyári hónapokban végezzünk rendszeres bőrvizsgálatot, és ha bármilyen
anyajegy-elváltozást észlelünk (aszimmetria, szabálytalan határok, változó szín
és kiterjedés, újak megjelenése), azonnal mutassuk meg bőrgyógyász
szakembernek, mert az időben történő kezelés jóval hatékonyabb.

<h4>Grillezés és
bográcsozás</h4>

<textbox align="right" width="45%">
<title>
TIPP
</title>
<body>

Minden égési sérülésnél fontos a mielőbbi hűtés, tiszta vízzel, ha sérült a bőrfelszín, 
akkor fertőtlenítés is szükséges Ha nagy felületet érint, forduljunk azonnal orvoshoz!

</body>
</textbox>

A nyári időszak élményei közül az
egyik legmeghatározóbb a szabadtéri sütés-főzés. Szinte elképzelhetetlen
egy-egy családi, baráti összejövetel grillezés, bográcsozás, tábortűz nélkül. 
A
sok vendég, a sürgés-forgás, az emelkedett hangulat azonban sokszor a
veszélyhelyzet felismerésének hiányához vezet. Valószínűleg többen is átéltük
már azt a feszítő pillanatot, amikor a faszén, vagy a fahasáb nem akar
begyulladni a tűzrakó helyen. Adódik a megoldás, hogy valamilyen jól éghető
anyaggal lelocsolva meggyorsítsuk a folyamatot. Ezek a legveszélyesebb
pillanatok! Ilyenkor a hirtelen fellobbanó láng kiszámíthatatlan irányban és
sebességgel szóródik szét, megégetve és meggyújtva mindent, ami az útjába
kerül. Gyakran okoz súlyos égési sérülést a magára hagyott, véglegesen nem
eloltott tűz is, amely a rá rakódott hamutól nem észlelhető- Fokozottan
ügyeljünk arra, hogy kisgyermek még véletlenül se mehessen nyílt láng, vagy
forró edény közelébe!

<h4>Veszélyes villámok</h4>

Szólnunk kell néhány szót a nyári
viharokról is, melyeknek szinte állandó égi kísérője a villámlás. A villámok
tulajdonképpen természetes elektromos légköri kisülések, amelyek azonban,
közvetlenül vagy közvetve, súlyos égési sérüléseket okozhatnak. Magyarországon
évente átlagosan 30 ember szenved villámcsapás okozta elektromos égést – főleg
a nyári hónapokban. Elsősorban a szabadban tartózkodókra – sportolókra,
kirándulókra, biciklistákra – leselkedik ilyenkor nagy veszély. Viharos időben
ezért arra törekedjünk, hogy minél előbb zárt térbe kerüljünk. Semmiképpen ne
tartózkodjunk vízben, mert az vonzza a villámot és jól vezeti az áramot. Jó
tudni, hogy a villám általában a környezet legmagasabb pontjába csap, ezért, a
tévhittel ellentétben akkor teszünk jót, ha viharban nem állunk fa alá, hanem
attól jó messze, lekuporodva várjuk meg, míg véget ér az égszakadás. Lakásban
tartózkodva se álljunk túl közel az ablakhoz és a vihar idejére,
elővigyázatosságból, jó, ha kikapcsoljuk a számítógépet, a TV-t és a vonalas
telefont. Ha autóban ülve ér a vihar bennünket, ne szálljunk ki, mert a kocsi
fém karosszériája a földbe vezeti az áramot – ezzel véd meg bennünket. Ha
valakit villámcsapás ér, azonnal mentőt kell hívni hozzá, még akkor is, ha
láthatóan jól van, mert a lehetséges szövődmények csak utólag derülnek ki. Ha 
a
sérült légzése leállt, de érezhető a pulzusa, akkor lélegeztessük a beteget a
száján át! Ha a szíve állt le, alkalmazzunk mellkaskompressziót az orvos
megérkezéséig! A sebekre ne tegyünk semmit, és próbáljuk úgy mozgatni a
beteget, hogy közben nem érünk a sérült részekhez. Németh Sándor 
Bethesda Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="569855" referenceid="569855">
<title>Agyhártyagyulladás újszülöttkorban</title>
<url>gyermekgyogyaszat/elsosegely/agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437059340000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>9</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
 Az újszülött még nagyon kevés információt tud adni
egészségi állapotáról, ezért sok első gyerekes anyuka – néha feleslegesen is –
aggódik, nem, vagy túl későn veszi észre, ha babája rosszul érzi magát, vagy beteg. 
Bár tény, hogy a kismama életét megkeseríti az aktuális rémtörténetek
okozta – szerencsére többnyire ok nélküli – aggodalom, bizonyos betegségekre
mégis fontos felhívni a figyelmet, mert életbevágó a gyors diagnózis és a
mielőbbi kezelés. Ilyen az újszülöttkori B csoportú
Streptococcusfertőzés is.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A B csoportú Streptococcusfertőzésért (Streptococcus agalactiae) felelős baktérium a női nemi szervek
tünetmentes, gyakori lakója, terhesség esetén azonban megfertőzi a magzatot, és
súlyos, gyakran életveszélyes betegségeket okozhat
(vérmérgezést, szepsist, agyhártyagyulladást, tüdőgyulladást stb.) Az
újszülötteknél a B csoportú Streptococcus korai és késői fertőzés képében
jelentkezhet. Korai fertőzésekről akkor beszélünk, ha a fertőzés a szülést
követő 1 héten belül bekövetkezik. Késői
kezdetű újszülöttkori fertőzések az 1. hét után jelentkeznek, leggyakrabban
3
hetes korban. A betegség rizikótényezői: a nemi szervek fertőzései
terhességben, anyai húgyúti fertőzések, időelőtti burokrepedés (több mint 24
órával a szülés megindulása előtt), kis születési súly, koraszülöttség. A
megelőzés szempontjából nagyon fontos az anya hüvelyváladékának rendszeres
vizsgálata, ugyanis ez által ki lehet szűrni a tünetmentes anyai Streptococcus
B csoport hordozót.

<embedded align="default" bottom="0" id="563427" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68905/agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.jpg</url>
<width>400</width>
<height>300</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563426/tn_agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.jpg</url>
<width>56</width>
<height>42</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

Az általános szűrést a 35–37. héten
célszerű végezni. Amennyiben
kiderül, hogy az anya baktériumhordozó, a szülés alatt protokoll szerinti
célzott antibiotikus kezelés történik. Ha a fertőzés felismerése és
kezelése késik, az újszülöttkori Streptococcusfertőzés mind a korai, mind a
késői formában kedvezőtlen, rossz prognózisú. A betegség felismerése azért sem
könnyű, mert nincsenek speciális, jól megfogható tünetei. Az általános tünetek
sok esetben jellegtelenek. Az újszülött egyszerűen nincs jól, „nem tetszik”.

A következő jelek, tünetek
figyelmeztethetnek a fertőzésre:

<ul>

<li style="text-align: left;">változó
testhőmérséklet (alacsony testhőmérséklet, hőemelkedés, magas láz),</li>

<li style="text-align: left;">aluszékonyság,</li>

<li style="text-align: left;">megmagyarázhatatlan,
szokatlan nyűgösség,</li>

<li style="text-align: left;">sápadtság, szürkés
bőrszín,</li>

<li style="text-align: left;">rossz szopási
készség, étvágytalanság,</li>

<li style="text-align: left;">légzési zavarok: légzéskimaradás,
szapora légzés, nyögdécselő légzés,</li>

<li style="text-align: left;">hányás, lazább
széklet, puffadt has.</li>
</ul>

Az újszülöttkori
agyhártyagyulladás esetén
sem észlelhetők a későbbi életkorban jellegzetes klinikai tünetek, pl.
tarkókötöttség. A gyanút felkeltheti az aluszékonyság, apró görcsrohamok,
szapora szívműködés. A kutacs kitöltöttsége vagy elődomborodása általában már
később jelentkezik. Az újszülöttkori B csoportú Streptococcusfertőzésre
jellemző, hogy kezelés nélkül az újszülött állapota gyorsan, órák alatt
romolhat. Ezért a részletezett tünetek esetén indokolt az újszülöttek kórházi
felvétele, megfigyelése, kivizsgálása, és szükség esetén kezelése. Mind a
szepszis, mind az egyes szervi betegségek lefolyása attól függ, mikor, milyen
gyorsan ismerték fel a bajt, és ez alapján mikor kezdődött el a célzott
antibiotikus kezelés.

A pontos diagnózis felállítása céljából kiterjesztett
laboratóriumi, mikrobiológiai, bakteriológiai tenyésztési vizsgálatokat kell
végezni. Vérvizsgálatokat kérünk, a különböző testváladékokból, vérből,
gerincvízből, vizeletből mikrobiológiai tenyésztési vizsgálatokat végzünk. A mellkasröntgen,
a koponya vizsgálata és a hasi ultrahang is része a
kivizsgálásnak. Az agyhártyagyulladást csak a gerincvízvizsgálat alapján lehet
biztosan megállapítani, ezért ha a lehetőség felmerül, el kell végezni a
gerincvízvételt – lumbálpunkciót. B csoportú Streptococcusfertőzésben,
agyhártyagyulladásban az antibiotikumot szövődménymentes esetben is több héten
keresztül kell adni. Ezek az anyagok gátolják a baktériumok szaporodását,
vagy elpusztítják azokat. Emellett, a betegség súlyosságától függően szükség
lehet egyéb kiegészítő, keringés- és légzéstámogató, vízhajtó stb. kezelésre is.
A csecsemő fokozott megfigyelést igényel, folyamatosan ellenőrizzük a
vérnyomását, a szívműködését, a vér oxigén-ellátottságát.

Dr. Szabolcs Andrea gyermekgyógyász

Bethesda Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<referenceURL>gyermekgyogyaszat/fertozo_betegsegek/agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="569844" referenceid="569844">
<title>A vakbélgyulladás mumusa</title>
<url>gyermekgyogyaszat/elsosegely/vakbelgyulladas.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437058560000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>56</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A köznapi nyelven
vakbélgyulladásként ismert betegség – bár kezelése rutinműtétnek tűnhet –,
felismerésének nehézsége miatt mégis az aggódó szülők réme. A heveny
féregnyúlvány-gyulladás ugyanis sürgős sebészeti beavatkozást igénylő kórkép,
amely megfelelő, időben történő beavatkozás nélkül napjainkban is súlyos
szövődményeket okozhat. Ezért fontos a tüneteket időben észlelni és orvoshoz
fordulni. 
 

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
<h4>Mi okozza?</h4>

A féregnyúlvány-gyulladás
kialakulásának pontos oka ismeretlen, de szerepet játszik benne az üreg – lumen
– elzáródása (székletrög, elmeszesedett idegentest, mint például egy
gyümölcsmag, vagy a féregnyúlványba került bélféreg). A falában elhelyezkedő,
felső légúti, illetve a bél vírusos megbetegedése során megvastagodó, nagy
mennyiségű nyirokszövet is okozhatja az elzáródást. A bél ürege elzáródik, a
benne termelődő nyák miatt falában feszülés alakul ki, a jelenlévő baktériumok
gennyes gyulladást indítanak el. A szerv nyirokelvezetése a gyulladás és a falfeszülés
miatt romlik, vizenyő alakul ki, a féregnyúlvány nyálkahártyáján fekélyek
keletkeznek. Keringése fokozatosan romlik, a megbetegedést követő 48-72 órán
belül falában elhalás, majd nyílás – perforáció – képződik, és a korábban csak
a féregnyúlványt érintő gennyes gyulladás, a környező szervekre, majd az egész
hasüregre ráterjed. A hasüregben tályog alakulhat ki, mely sebészi beavatkozás,
antibiotikus kezelés nélkül súlyos, akár életet veszélyeztető következményekkel
járhat.

<embedded align="default" bottom="0" id="563399" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>vakbelgyulladas_mumusa.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68814/vakbelgyulladas_mumusa.jpg</url>
<width>400</width>
<height>266</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>vakbelgyulladas_mumusa.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563398/tn_vakbelgyulladas_mumusa.jpg</url>
<width>56</width>
<height>38</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

<h4 style="text-align: left;">Nem könnyű a diagnózis</h4>

A heveny féregnyúlvány-gyulladás
diagnózisa egyszerű, és egyben bonyolult is, hisz szinte valamennyi hasi kórkép
utánozhatja, és maga is sokat utánozhat, ezért hasfájás esetén mindig gondolni
kell rá. A klasszikus tünetek a gyomor, köldök területére lokalizálódó,
bizonytalan hasi fájdalommal kezdődnek. Kezdetkor a magas láz ritka, hányás
előfordulhat, de a magas láz, szűnni nem akaró hányás, hasmenés inkább vírusos
fertőzés mellett szól. A beteg jellegzetesen kissé előrehajolva, görnyedten
jár, a fájdalom lépcsőzéskor, ugráláskor fokozódik, fekve a jobb csípőizületet
behajlítva tartja. A féregnyúlvány kilyukadását követően előrehaladott
esetekben, előfordulhat magas, 39 oC-t meghaladó láz, hasmenés,
bélelzáródás miatt kialakult hányás, mely megnehezíti a diagnózist.

A beteg vizsgálatakor általában
jobb alhasi fájdalmat észlelhetünk, de ez a kezdeti szakban nem biztos, hogy
ennyire körülhatárolt, ezért fontos a beteg többszöri vizsgálata, megfigyelése.
Ilyenkor a laboratóriumi vizsgálatok emelkedett gyulladásos értékeket mutatnak.
Nagy segítség a hasi ultrahang vizsgálat, ahol a megvastagodott, vizenyős falú,
gyulladt féregnyúlvány jól ábrázolódik a gyakorlott ultrahangos vizsgáló
számára. Egyéb képalkotó vizsgálatra – CT, MRI – csak nagyon bizonytalan, szövődménnyel
járó esetekben lehet szükség.

<textbox align="center" class="style1" width="100%">
<title>
 
</title>
<body>
A féregnyúlvány, egy a vastagbél kezdeti szakaszából, a vakbélből kiinduló, 1-2
cm átmérőjű, 6–10 cm hosszúságú, vakon végződő féreg-szerű képlet. Falában nagy
mennyiségű nyiroktüsző helyezkedik el, melyek mennyisége a tinédzser korban a
legnagyobb – ez valamilyen immunológiai szerepre utal, de igazi funkciója ismeretlen.
Az esetek nagyobb részében a has jobb alsó felében található, de előfordulhat,
hogy a bélrendszer normál fejlődése során bekövetkező forgásba hiba csúszik, ezért
változatos lokalizációban is megjelenhet, nehezítve a kórkép felismerését. 
</body>
</textbox>

<h4>Elkerülhetetlen a
műtét</h4>

A heveny féregnyúlvány-gyulladás
egyetlen kezelési módja a gyulladt nyúlvány eltávolítása, a gyulladás
súlyosságától függően antibiotikum adása. A műtét történhet hagyományos, nyitott
módon, illetve laparoscopos úton is. Kisgyermekkorban, 4-5 éves kor alatt, az
anatómiai és a korosztállyal járó kommunikációs nehézségek miatt, még a gyermek
ellátásra specializálódott szakemberek számára is nehéz a diagnózis, a folyamat
gyorsabban halad előre, így a betegek 50-70%-a sajnos perforációval kerül
műtétre. Előfordulhat, hogy a nehezen elkülöníthető gyulladt belek miatt csak
antibiotikum terápiát követően, 8-12 héttel később lehet a féregnyúlványt
eltávolítani. Szövődményes esetekben, ha hasüregi tályogot vagy a féregnyúlvány
kilyukadását észleljük, szükség lehet, úgynevezett drain-cső behelyezésére,
mely a műtét után képződött genny levezetésére szolgál. Hála a fejlett
diagnosztikus módszereknek, a betegek nagy része időben kerül műtétre, és pár
nap kórházi tartózkodást és 1-2 hetes otthoni lábadozást követően, maradandó
tünetek nélkül térhet vissza korábbi aktív életébe. A modern antibiotikum
terápiának, gondos műtéti technikáknak, szakszerű utógondozásnak köszönhetően
a
fejlett világban még a súlyos szövődményekkel járó esetekben is 1 % alatti a
végzetes kimenetel.

<textbox align="center" class="style1" width="100%">
<title>
 
</title>
<body>
Ha a gyermeknél fokozatosan súlyosbodó jobb alhasi panaszokat, hányást,  hányingert
észlelünk, miközben sápadt, elesett, diszkrét láza van, forduljunk minél előbb
gyermeksebészhez!

Az időben operált heveny féregnyúlvány-gyulladás rutin műtétet követően, párnapos
kórházi tartózkodás után szövődménymentesen gyógyul. 
</body>
</textbox>

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<referenceURL>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/vakbelgyulladas.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="569841" referenceid="569841">
<title>A leggyakoribb lázas betegségek</title>
<url>gyermekgyogyaszat/elsosegely/leggyakoribb_lazas_betegsegek.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437058260000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>51</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A hűvös, téli időszakban
különösen gyakoriak a különböző megbetegedések, amelyek az ünnepi időszakban
sem kímélnek. A kis betegeknek nagy csalódás, ha a várva várt ünnepet betegség
árnyékolja, ilyenkor még nagyobb szüksége van a család szeretetére,
odafigyelésére. Szakszerű gondoskodással elkerülhetjük, hogy a karácsonyt mégse
egy ügyeleti váróteremben, vagy éppen kórházban töltsük, hanem otthon ünnepelhessük.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
<h4>Lázas készülődés</h4>

Nagyon sok betegség első tünete a
láz, amely nem feltétlen jelent komoly problémát, így először otthon szükséges
csillapítani. 37,5 és 38 oC között hőemelkedést mérünk, az ennél
magasabb hőmérsékletet hívjuk láznak. A hőemelkedést gyógyszeresen ne kezeljük,
valamint ne feledjük, hogy a popsiban mért értékből fél fokot le kell vonni!
Amennyiben szükséges, kétféle, különböző hatóanyagú gyógyszerrel váltva
csillapítsuk a gyermek lázát. Még két különböző lázcsillapító adása között is
várjunk minimum 3-4 órát. A gyermek súlya szerinti adagolásra is figyeljünk, ne
csak a kor alapján való számításra. Ne feledjük, hogy minden gyógyszer beadását
követően ki kell várni annak hatását, ami rendszerint fél-egy óra, ennél
hamarabb ne tekintsük azt hatástalannak. Jól bevált módszer a fizikális
lázcsillapítás, vagyis a hűtőfürdő és a vizes borogatás, amely kiváló
kiegészítője a lázcsillapítóknak, és nem utolsó sorban nem terheljük gyermekünk
szervezetét felesleges gyógyszerekkel.

<h4>Náthás napok</h4>

Szintén nagyon gyakori a
vírusfertőzések okozta hurutos, náthás panasz orrfolyással, köhögéssel. Ilyen
esetekben gondosan tartsuk tisztán gyermekünk orrát gyakori orrszívással,
valamint használjunk naponta 4-5 alkalommal orrcseppet. Hurutos panaszok esetén
nagyon fontos a váladékoldás. Legjelentősebb váladékoldó a folyadék, kínáljuk
a
gyermeket gyakrabban teával, vízzel. Emellett persze számos váladékoldó,
köptető kapható, amelyek szintén jó hatásúak. Antihisztaminnal (pl. Fenistil
csepp) kombinálva a legtöbb ilyen jellegű betegség átvészelhető. Gyakori
panasz, hogy a náthás, torokfájós gyermek nem akar inni, félő, hogy kiszárad.
Ilyenkor érdemes fájdalomcsillapítót is adni, hiszen az ivás fokozhatja
fájdalmait. Köhögéscsillapítót csak kivételes esetben alkalmazzunk, orvosi
utasításra, ugyanis számos esetben ezzel csak rontunk a helyzeten! A hajnalban
jelentkező száraz, ugató jellegű, nehézlégzéssel járó, azaz croupos köhögés
azonnali orvosi ellátást igényel.

<h4>Hasfájós, hányós
bajok</h4>

<textbox align="right" width="45%">
<title>
TIPP
</title>
<body>
Minden nap, de különösen az
ünnepi készülődésben, a számos elfoglaltságunk mellett különös figyelmet kell
fordítani a balesetek megelőzésére. Ilyenkor egyrészt figyelmünk is jobban
megoszlik az egyéb teendőink és a gyermek felügyelete között, másrészt több
veszélyforrás (pl. gyertyák, elkészülőben levő forró ételek) van a lakásban.
Kis odafigyeléssel számos baleset elkerülhető.
 

</body>
</textbox>Mit tegyünk, ha gyermekünk hányni
kezd? Nem kell azonnal komoly betegségtől félni, nagyon gyakran vírusfertőzés
áll a háttérben. Gondosan odafigyelve itassuk apró kortyonként, akár
kiskanállal, langyos teával, vagy szoba-hőmérsékletű vízzel. Mindig várakozni
kell a hányás után (15-20 perc) és két korty között is (5-10 perc), nehogy az
amúgy is felkavarodott gyomrot tovább ingereljük. Amikor a gyermek már tud
inni, érdemes elektrolit oldatot is adni, amellyel szinte helyettesíteni tudjuk
otthon a legnagyobb veszély, a kiszáradás miatti infúziót, így akár a kórházi
felvételt is elkerülhetjük. Hányás igen gyakran jár együtt hasmenéssel,
valamint az ezzel járó akár görcsös hasfájással, amely esetén szintén a gyermek
itathatósága kulcsfontosságú. Ha jól iszik, mérséklődnek a hasi panaszok,
valamint gyorsabban lezajlik a betegség. Hasmenés esetén probiotikum adása
különösen fontos. Figyeljünk arra is, hogy hányásnál a lázat ne sziruppal,
hanem kúppal, hasmenéskor pedig fordítva csillapítsuk.

<h4>Ünnepi házipatika</h4>

Érdemes ünnepek előtt a
legszükségesebb gyógyszerekkel egy kis házi patikát összeállítani, hogy ne
akkor kelljen gyógyszer után szaladgálni, amikor már beteg a gyermek. Így a
legtöbb problémát azonnal kezelni tudjuk a megfelelő gyógyszerrel. De kerüljük
a túlzott gyógyszeradást is! Mindig a gyermek korának és súlyának megfelelő
dózisban adagoljuk a gyógyszereket, ebben a mellékelt tájékoztatók nyújtanak
segítséget, azt minden gyógyszer beadása előtt olvassuk el!

<textbox align="top" width="80%">
<title>
TIPP
</title>
<body>
Amennyiben az otthon kezelt
panaszok néhány nap alatt nem enyhülnek, vagy bármilyen szokatlan, vagy súlyos
(pl. nehézlégzés) tünetet észlelünk, mindenképpen forduljunk orvoshoz, a
háziorvosi ügyeletek ünnepnapokon is várják a kis betegeket.
 

</body>
</textbox>

<h4>Menjünk vagy maradjunk?</h4>

<textbox align="right" width="45%">
<title>
TIPP
</title>
<body>

Az édességekkel megrakott
ünnepi asztalok mellett és a családi, baráti látogatások miatt felborult
napirend ellenére is fontos odafigyelni a gyermek egészséges táplálására,
vitaminellátására.

</body>
</textbox>Amikor a láz a gyógyszer hatására
csillapodik, a gyerekek sokszor hirtelen jobban érzik magukat pár órára, de ez
nem jelenti azt, hogy meggyógyultak. Sokszor dilemmát okoz, hogy a beteg gyerek
részt vegyen-e a családi összejöveteleken. A tapasztalat szerint, ha már
fölmerül a dilemma, legjobb, ha inkább elhalasztjuk vagy kihagyjuk az ilyen
alkalmat. Gondoskodjunk arról, hogy a beteg minél többet pihenhessen
nyugalomban, ne vigyük közösségbe, lehetőleg ne is utaztassuk, maradjunk vele
otthon, így gyorsítjuk a felépülését és megelőzhetjük, hogy az amúgy is
legyengült immunrendszerű gyermek további fertőzéseket szedjen össze, valamint
megakadályozzuk, hogy ő fertőzze meg a család többi tagját.

<textbox align="top" width="80%">
<title>
TIPP
</title>
<body>
Ha a gyerek megbetegszik,
semmiképpen ne éreztessük vele, hogy ez számunkra mekkora csapás az ünnep
kellős közepén. Inkább igyekezzünk megnyugtatni, hogy ez természetes, és a
lehetőségekhez képest az ünnepet is meg fogjuk tartani.
</body>
</textbox>

Szombati Klára gyermekorvos

Bethesda Gyermekkórház
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<referenceURL>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/leggyakoribb_lazas_betegsegek.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="569839" referenceid="569839">
<title>Kullancscsípés</title>
<url>gyermekgyogyaszat/elsosegely/kullanccsipes.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437054660000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>51</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
Késő tavasztól, az ősz
beálltáig a kullancsok sok izgalmat okozhatnak. Kár lenne azonban ezért
száműzni az életünkből a természetben eltöltött órákat. Hogyan védekezhetünk
ellenük és az általuk terjesztett kórokkal szemben?
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

<textbox align="right" width="45%">
<title>
 
</title>
<body>
Minél enyhébb, csapadékosabb a
tél, annál nagyobb kullancsinvázióra lehet számítani. A bőséges aljnövényzettel
borított területeken élő kullancs legnagyobb ellensége a száraz, hideg tél,
amilyen nagyjából az idei is volt. Hazánkban elsősorban a Dunántúlon és az
Északi-középhegységben terjedtek el a vírusos agyvelőgyulladást
(kullancs-enkefalitiszt) közvetítő kullancsok, melyek különösen a tölgyerdőkben,
és a bükkösökben gyakoriak. 

</body>
</textbox>A kullancsok alattomosan
támadnak. Míg egyéb élősködők csípése fáj, viszket, azaz felhívja magára a
figyelmet, addig a kullancscsípés észrevétlen marad. Ezer kullancsból vírussal
csak egyetlen fertőzött, de baktériummal legalább száz. Vagyis csak minden
ezredik csípés okozhat vírusos, de minden tizedik bakteriális fertőzést. Az oltás
csak a vírusos agyhártyagyulladás
ellen véd, de a Lyme borreliosist okozó baktériumotelpusztítja
az antibiotikum. A fertőzött
kullancsok 4-8 óra után már megfertőzhetik áldozatukat.

<h4>„Nyári influenza”</h4>

A kullancs-enkefalitisz általában
két fázisban zajlik, mindkettőt hőemelkedés, láz vezeti be. Miután a kórokozó
az emberi szervezetbe jut, és ott szaporodásnak indul, kb. kéthetes lappangás
után láz, elesettség, rossz közérzet, végtag- és izomfájdalom jelentkezhet,
amelyek emlékeztetnek az influenza tüneteire, ezért az orvosi diagnózis
általában „nyári influenza”. A betegség általában kezelés nélkül is elmúlik egy
héten belül. A betegek zöménél ezzel lezajlott a fertőzés, ám 10-20
százalékuknál a vírus az idegrendszerbe jut és ott szaporodásnak indul. Náluk
a
csípés utáni 2-4 héten belül jelentkezik a betegség második fázisa: magasabb
láz, szédülés, heves fejfájás és szinte minden esetben hányás kíséri. A mozgás
ügyetlenné, a tarkó kötötté válik, a beteg hol nyugtalan, ingerlékeny, hol igen
aluszékony. Mivel a vírus mindenekelőtt az agykéreg és a gerincvelő mozgató
idegsejtjeit támadja meg, végtagbénulás is előfordul. Az esetek nagy
többségében a betegség nem jut túl az első fázison, és a második is közönséges
agyhártyagyulladás képében zajlik, amely magától elmúlik maradandó elváltozások
nélkül. Különösen gyermekkorban gyakori a jóindulatú forma.

<h4>Vészjósló karika</h4>

<embedded align="left" bottom="0" height="145" id="563351" left="0" right="10" title="" top="0" width="194">
<image>
<title>Kullancscsipes.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68821/Kullancscsipes.jpg</url>
<width>194</width>
<height>145</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>Kullancscsipes.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563350/tn_Kullancscsipes.jpg</url>
<width>56</width>
<height>42</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>A Lyme borreliosist baktériumok
okozzák, amelyet Borrelia burgdorferivel
fertőzött kullancsok terjesztenek. A kórokozó rendkívül alkalmazkodóképes, a
szervezetben kezelés nélkül évekig-évtizedekig megbújhat. Akullancs-csípés
helyét figyelni kell legalább 4-6 hétig, mert a Lyme borelliosisra bőrelváltozás
is figyelmeztet: kokárdaszerű alig lobos külső gyűrű veszi körbe a központi
gyulladásos területet, amely napról-napra terjed. Ezután az egész szervezet
megbetegszik, amit az azonnal vagy csak később jelentkező számos tünet jelez.
Gyanús, ha "nyári influenzát" vagy meghűlést észlelünk (láz, fej-,
izom- és izületi fájdalmak, fáradtság) természetben tartózkodással
összefüggésben. A Lyme borreliosis később megbetegítheti bármely szervünket,
ugyanis a keringéssel bárhova eljuthat és alkalmas körülmények között (ha az
ellenállás csökken) idült jellegű gyulladást vált ki. A kórokozó számos gyógyszerre
érzékeny,
sokféle antibiotikummal elpusztítható. A teljes gyógyuláshoz elengedhetetlen,
hogy a betegséget minél korábban felismerjük, a beteget pedig elegendő
mennyiségű és megfelelő ideig tartó antibiotikumos kezelésben részesítsük. Ez
legalább 4-6 hetet jelent.

<textbox align="top" width="100%">
<title>
Kullancskerülő tippek
</title>
<body>

<ul>

<li>Túrázáskor,
nyaraláskor kerüljük a bozótokat, állatok járta legelőket!</li>

<li>Pihenéshez
mindig terítsünk a földre pokrócot!</li>

<li>Ajánlatos
a lötyögő nadrágszárat a zokniba, az inget a nadrágba tűrni.</li>

<li>A
kullancsriasztó kenőcs, spray jó szolgálatot tehet, érdemes a ruhánkat is
befújni vele, de hatásuk csak két-három óráig tart, tehát szükség esetén
használatukat meg kell ismételni!</li>

<li>A
kirándulás végén az egész családot vizsgáljuk át, a ruhadarabokat rázzuk ki.
Mindezt érdemes este vagy másnap is megismételni, hátha a kullancs megbújik a
cipőn, a ruha redőiben.</li>
</ul>

A
szabadon legelő állatok tejében többek között a kullancs által terjesztett
fertőzések kórokozói is előfordulhatnak,
és így a betegség emberre is átterjedhet. Ezért ne fogyasszunk nyers tejet!
</body>
</textbox>

<h4>Mielőbb ki vele!</h4>

A kullancs
eltávolításának korábban közkedvelt módja volt a parazita megfojtása olajjal,
krémmel, zsírral. Ez inkább veszélyes, mintsem hatásos, hiszen öklendezésre
készteti az állatot, ami siettetheti a fertőzést. A bőrbe fúródott kullancs
eltávolítására csak néhány óra áll rendelkezésre. A csípés utáni első órában az
állat csak szív, ilyenkor elenyésző a fertőzésveszély. A kockázat azonban
négy-hat óra után ugrásszerűen megnő, mert az állat középbelébe kerülő vérben
a
kórokozók néhány óra alatt fölszaporodnak, és nyála is fertőzőtté válik,
ekkorra már közvetlen kapcsolatban áll az áldozat érrendszerével.

A parazita
kiszedésének helyes módja, ha a fejhez illetve bőrünkhöz legközelebb fogjuk meg
csipesszel és egyenletes, lassú mozgással, enyhe csavarással kihúzzuk. Ne
nyomjuk meg a potrohát, mert abból kiszabadulhatnak a baktériumok! A kullancscsípés
idejét jegyezzük fel, s a következő hetekben figyeljük a helyét. Ha bármilyen
elváltozást vagy tünetet észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz!

<textbox align="top" width="100%">
<title>
TIPP
</title>
<body>
Mivel a kullancs okozta agyvelőgyulladás ellen van
védőoltás,azoknak
a gyerekeknek, felnőtteknek, akik kullanccsal fertőzött területen élnek, vagy
gyakran kirándulnak, javasolt a védőoltás. A teljes védettséghez 3 oltás
szükséges, ezért érdemes idejében, 1 évvel a kívánt hatás előtt elkezdeni az
oltásokat. Az oltást ötévenként kell ismételni. (A vakcina a Lyme-kór ellen nem
jelent védelmet!) 
</body>
</textbox> 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<referenceURL>gyermekgyogyaszat/fertozo_betegsegek/kullanccsipes.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="566371">
<title>Gyermekkori csontsérülések</title>
<url>gyermekgyogyaszat/elsosegely/gyermekkori_csontserulesek.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437054540000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>49</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
Ebcsont beforr – szoktuk mondani a
gyerekeket érő sérülésekre. Az izgő-mozgó, világot megtapasztaló apróságokat
valóban sok fájdalmas tapasztalat éri, de szerencsére legtöbbször hamar elmúlik
a panasz és felszáradnak a gyerekkönnyek. Vannak azonban olyan sérülések,
amelyek első látásra enyhének tűnnek, mégis súlyos következményekkel járhatnak.

<embedded align="default" bottom="0" id="563347" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>gyermekkori_csontserulresek_2.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68832/gyermekkori_csontserulresek_2.jpg</url>
<width>400</width>
<height>266</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>gyermekkori_csontserulresek_2.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563346/tn_gyermekkori_csontserulresek_2.jpg</url>
<width>56</width>
<height>38</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
<h4 style="text-align: justify;">Ha koppan a buksi</h4>

Csecsemő és kisdedkorban
leggyakoribb a fejsérülés, mert
ebben az életkorban a koponya nagysága a teljes testnagysághoz viszonyítva
nagyobb, mint később. Gyakori, hogy a kicsi leesik az ágyról, pelenkázóról.
Alapvetően eldöntendő, hogy volt-e a gyermeknek eszméletvesztése, azonnal
felsírt-e a sérülés után. Amennyiben -akár néhány másodperces -
eszméletvesztése volt, agyrázkódásról beszélünk. Ha a gyermek
eszméletlen, azonnal értesítsük a mentőket. Azonnal forduljunk orvoshoz, ha viselkedése
megváltozik, bágyadttá, aluszékonnyá válik, szédülés, hányinger vagy hányás
jelentkezik nála, vagy ha a nagyobbak nem pontosan emlékeznek arra, mi történt
velük. Fontos tudni, hogy a kezdetben gyakran enyhe tünetekkel járó
koponyasérülések is lehetnek súlyosak. Kezdetben képalkotó vizsgálatokkal sem
mindig találunk kimutatható elváltozást, sokszor a kórlefolyás dönti el a
sérült további sorsát. Ezért van szükség a vegetatív tünetekkel jelentkező
koponyasérült gyermekek kórházi megfigyelésére.

<h4 style="text-align: justify;">Törés, rándulás, ficam</h4>

Gyermekkorban
jellemző a végtagsérülés is. Ha a sérült testrészen duzzanat jelentkezik a lágy
részekben, illetve a csonthártya alatti bevérzés miatt, de ez nem jár az alatta
fekvő csont törésével, akkor zúzódásról beszélünk. A tünetek alapján
sokszor nem tudjuk egy vizsgálat alapján eldönteni, van-e a hátterében
csontsérülés, ezért gyakran röntgenfelvételt kell készíteni.

<embedded align="default" bottom="0" id="563345" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>gyermekkori_csontserulesek.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68833/gyermekkori_csontserulesek.jpg</url>
<width>400</width>
<height>344</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>gyermekkori_csontserulesek.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563344/tn_gyermekkori_csontserulesek.jpg</url>
<width>56</width>
<height>49</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

A gyermekcsontok a felnőttekétől
eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Egyik szembetűnő különbség, hogy igen vastag,
rugalmas csonthártyával rendelkezik. Csonttörés esetén, és a csonthártya
nem szakad el, akkor ezt a törésfajtát zöldgallytörésnek nevezzük. Ez
nem feltétlenül jár deformitással. Gyakran
említik a szülők, hogy szerintük nincs eltörve a csont, mert tudja mozgatni a
gyermek, rá tud lépni az alsó végtagjára. Ezek természetesen tévhitek.

Gyakran előfordul gyermekkorban
ún. zömüléses (torus) törést, aminek fontos jellemzője hogy igen stabil
törésfajta. A másik, típusos gyermekkori csontsérülés a csontok végein lévő
növekedési zónákban létrejövő törések, elcsúszások, elmozdulások (epiphyseolysis)
Ezen sérüléstípusban elengedhetetlen az elmozdulás szakszerű korrigálása, a
törés rögzítése, különben növekedési zavarral kell számolnunk.

Fontos,
hogy ha sérülés után deformitást látunk, illetve rövid ideig tartó jegelés,
felpolcolás, pihentetés hatására a fájdalom, illetve a duzzanat nem múlik,
átmenetelig rögzítsük a végtagot, és haladéktalanul forduljunk szakemberhez!

<textbox align="right" width="45%">
<title>
Óvatosan hintázzunk!

</title>
<body>
1 és 4 éves kor között gyakran
előfordul a könyökízület sérülése (pronatio dolorosa infantum) nevezünk.
Az szokta előidézni, hogy a hogy a felnőtt kinyújtott könyök mellett a
csuklójánál fogva meghúzza a gyermeket. Ekkor az orsócsont könyökízületi vége
kibújik a gyűrű formájú szalag alól. A szülő sokszor a csukó felett érez
roppanást, és tévesen a csuklóízületben keresi a betegséget. A gyermek könyöke
igen fájdalmassá válik, nyújtott helyzetben lógatja a karját. Duzzanat nem
jelentkezik. Gyakorlott kézben könnyen helyrehozható a részleges ficam, további
kezelést nem igényel. Nyújtott kar mellett ebben az életkorban kerüljék a
végtag tengelyirányában létrejövő húzó mozdulatokat.

</body>
</textbox>Azokban
az esetekben, amikor egy ízület szalagrendszerét, ízületi tokját éri nagyobb
erőbehatás, de az ízületet alkotó csontok a helyükön maradnak, rándulásrólbeszélünk. Ilyenkor az ízület és környezete gyakran
bevérzik, megduzzad, fájdalmassá válik. Leggyakrabban a könyök, csukló, kéz kis
ízületeiben, a térd és bokaízületekben fordul elő. Amennyiben az erőbehatás
nagyobb, az ízfelszínek eltávolodnak egymástól, jelentős deformitás, duzzanat
alakul ki erős fájdalom mellett, az ízület rugalmasan rögzített helyzetbe
kerül, akkor ficamról beszélünk.Típusos
előfordulási helye a váll, könyök és ujjak ízületei. A rándulás átmenetei
rögzítés, pihentetés, kenőcsös kezelés hatására 10-14 napon belül
maradéktalanul gyógyul, ficam esetén azonban súlyos keringéskárosodás léphet
fel a végtagon, ezért a ficam mielőbbi, sürgős megszüntetése, általában
hosszabb ideig tartó rögzítése szükséges. Sajnos, gyakran csak a szalagrendszer
műtéti helyreállítása, és komplex rehabilitációs kezelés hozza meg a
gyógyulást.

Dr. Jórász Zsolt, gyermeksebész

Bethesda Gyermekkórház


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566370">
<title>Sebgyógyító egyszeregy</title>
<url>gyermekgyogyaszat/elsosegely/sebgyogyito_egyszeregy.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437054420000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>47</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A
gyerekkor egyik szinte biztos velejárója a sebek, sérülések kialakulása. A szerencsésebb
vagy nyugodtabb csemeték
megússzák pár horzsolással, míg másoknál akár nagyon komoly sérülések is
kialakulhatnak. Mikor és hogyan lehet ezeket otthon szakszerűen ellátni, és
mikor kell orvoshoz fordulni velük?

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Ha egy
sebet – mérettől, fajtától függetlenül – folyó vízzel kimosunk, fertőtlenítünk,
majd steril kötszerrel bekötünk, akkor már rosszat nem csináltunk.
Fertőtlenítésre leggyakrabban a Betadine oldatot szoktuk ajánlani, ami könnyen
beszerezhető, és a legtöbb típusú seb elsődleges ellátására alkalmas. Amíg a
sebet nem fedi pörk naponta javasolt a
kötést cserélni, és addig víz se érje a sebe! Ha a pörk megjelent, kötés már
nem szükséges.

<textbox align="right" width="45%">
<title>
TIPPEK
</title>
<body>

<ul>

<li style="text-align: left;">Vérzéscsillapításra ne használjunk olyan anyagot – vattát, papír zsebkendőt –,
ami beleragadhat a sebbe!</li>

<li style="text-align: left;">A
különböző sebhintőporokat érdemes elkerülni, ezek ugyanis olyan réteget,
lepedéket képezhetnek a seben, melytől a seb nem tud tisztulni, így hamarosan
gyulladás fog kialakulni.</li>

<li style="text-align: left;">Hasonló okok miatt a különböző kenőcsök sem
alkalmasak a nyitott sebek kezelésére.</li>

<li style="text-align: left;">Ha a
seb körül pír, duzzanat, fokozódó fájdalom alakul ki, az a fertőzés jele, ebben
az esetben az addig otthon kezelt sebeket is meg kell mutatni orvosnak. </li>
</ul>
</body>
</textbox>A
felületes horzsolásokat, hámhiányokat is el lehet látni otthon, de minden
esetben a sebet jól meg kell tisztítani folyóvíz alatt, hiszen ezek a sérülések
gyakran esés következtében alakulnak ki, lehet bennük kavics, homok, föld, vagy
egyéb szennyeződés.

A
kisgyermekkor egyik sajátos sebfajtája, amikor a járni tanuló gyermek előre
esik és általában az álla felreped vagy nyelvét harapja el. Ezek a sebek bár
általában nem nagyok, mégis szakellátást igényelnek. A szájüregen belüli sebek
gyógyulását elősegíthetjük, ha pár napig pépes étrendet biztosítunk a
gyermeknek, illetve naponta 2-3 alkalommal kamillás ecsetelést végzünk, vagy
kamillateát itatunk vele.

A metszett, vágott, szúrt sebek a seb megtisztításán,
fertőtlenítésén és fedőkötéssel való ellátásán túl orvosi ellátást igényelnek,
nem otthon kezelendőek. Elsődleges sebellátásra a sérülést követő 6 órán belül
van lehetőségünk, ezt túllépve számolni kell a fokozott fertőzésveszéllyel,
illetve a gyógyulás időtartamának elhúzódásával. Nem utolsósorban pedig
esztétikailag is sokkal szebben gyógyuló sebet kapunk, ha az ellátás időben
megtörténik.

A kéz metszett és vágott sebeinek
otthoni ellátására szinte alig van lehetőség, a sebek mélysége, esetleges
ér-ideg képlet sérülése laikusok számára nem megítélhető. Ezen testtájék
sérülésénél ne késlekedjünk szakorvosra bízni a kezelést!

Sajnos
nem ritka sérülési forma a harapott seb, főként az egyre inkább
közkedvelt rágcsálók háziállatként való tartása miatt. A harapott sebekre
minden esetben igaz – állat fajtától függetlenül -, hogy mindig fertőzöttnek
kell tekinteni, hiszen a szájüregben nagyon sok kórokozó található, így ennél
a
sérülésnél nem elegendő az otthoni ellátás! Az orvosnak kell eldönteni, hogy
szükség van-e tetanuszfertőzés elleni oltásra, illetve fel kell mérni, hogy
veszettség fertőzésének ki van-e téve a beteg. Előnyt jelent, ha az állat
oltási könyvét már az első ellátásnál be tudjuk mutatni.

Speciális
ellátási terület, de sajnos nagyon gyakran találkozunk - általában
figyelmetlenségből adódó égési sérülésekkel. Általános és legfontosabb
szabály: "Hűtés, hűtés, hűtés." Minden égési sérülést, teljesen
mindegy, hogy enyhe vagy súlyos, felületes vagy mély, amilyen gyorsan csak
lehet, hűteni kell. A hideg folyó vízzel történő hűtés mérsékli az égés
kiterjedését, mélyülését. Égési sérülésnél nagyon fontos a fájdalomcsillapítás,
tekintettel arra, hogy ez a sérülési forma nagyon nagy fájdalommal jár. Az
otthon használt általános fájdalomcsillapítók (Nurofen, Panadol, Algopyrin,
stb), első lépésben erre teljesen alkalmasak.
Az égési sebeket - akármilyen banálisnak is tűnnrk , célszerű minden
esetben orvosnak megmutatni!

<textbox align="top" width="100%">
<title>
TIPPEK
</title>
<body>

<ul>

<li>Ha
bármilyen sebgyógyulási zavart: gyulladást, váladékozást, fokozódó fájdalmat,
lázat észlelünk, akkor még egy banálisnak tűnő sebbel is jelentkezzünk
szakorvosnál! </li>

<li>Ha bizonytalanok vagyunk a seb megítélésében, inkább az enyhének tűnő
esetekben is jelentkezzünk a megfelelő ellátóhelyen! </li>

<li>Ha a sérülést súlyosnak ítéljük meg, a végleges ellátásig ne itassuk, ne
etessük a gyermeket, mert lehet, hogy az ellátásához el kell altatni, és így
értékes órákat spórolhatunk meg!</li>
</ul>
</body>
</textbox>

Dr. Szebeni Zita, gyermeksebész

Bethesda Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566367">
<title>A lázról és a lázcsillapításról</title>
<url>gyermekgyogyaszat/elsosegely/laz_es_lazcsillapitas.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437054180000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>43</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
<h4>
A normális testhőmérséklet és a láz
</h4>

Általában 36,5–37,2°C között normálisnak tekinthető a testhőmérséklet, ha beszámítjuk,
hogy a testhőmérséklet átlagos napi ingadozása 0,5°C. Ekkora eltérés van a normális
hajnali és az esti értékek között.

A testhőmérséklet fizikai aktivitást követően – sírás, játék, szaladgálás – is
magasabb lehet. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a mérés helyéből származó eltéréseket
sem! Pl. a végbélben, fülben, szájban mért hőmérséklet ("maghőmérséklet") 0,5°C-kal
magasabb, mint a hónaljban mért érték ("köpenyhőmérséklet")

<h4>
Hogyan mérjünk lázat?
</h4>

Többféle lázmérő van forgalomban, amelyek használat, és leolvasás szempontjából
is különböznek. Még ma is legelterjedtebbek a higanyos hőmérők. A pontos leolvasáshoz elengedhetetlen, hogy jól lássuk a higanyszálat. Használat
előtt mindig ellenőrizni kell, hogy leráztuk-e a hőmérőt. A digitális lázmérőkön jól olvasható kijelző van, a mérés időtartama is rövidebb, ezek a lázmérők is
igen pontosak. A homlokra helyezhető "műanyag tapasz" nem elég pontos, csak tájékozódásra alkalmas. A "fülhőmérő" segítségével a hallójáratban mérjük a testhőmérsékletet, de ez a készülék igen
drága.

<embedded align="default" bottom="0" id="563339" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>laz.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68819/laz.jpg</url>
<width>400</width>
<height>252</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>laz.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563338/tn_laz.jpg</url>
<width>56</width>
<height>36</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Csecsemők, kisdedek esetén a lázmérés legbiztosabb módja a végbélben való hőmérőzés.
Fektessük a gyermeket a hátára, és emeljük fel a lábát a sarkánál fogva. Kenjük
be vékonyan a lázmérő végét popsi krémmel, és helyezzük be a lázmérőt a végbélnyílásba,
kb. 2-2,5 cm mélyen. 2-3 percig tartsuk bent, ill. figyeljük a higanyszál mozgását.
Végbélben mérve a lázat, mivel az úgynevezett maghőmérsékletet mérjük 0,5°C magasabb
értéket kapunk, mint hónaljban mérve. Nagyobb gyermek lázát hónaljban is mérhetjük,
óvodás kortól ez az általánosabb. Figyeljünk arra, hogy a lázmérő nehogy elcsússzon,
illetve a gyermek hónalját összeszorítva tartsa. A hallójáratban való lázméréssel
is találkozhatunk, elsősorban orvosi rendelőkben. Helyes használat esetén gyorsan
és pontosan mérhetünk lázat. Magyarországon nem terjedt el a szájban, nyelv alatti
lázmérés módszere.

<a href="http://bethesda.hu/magazin/49-ha-beteg-a-gyerek/68-a-lazrol-es-a-lazcsillapitasrol" target="_blank" title="">Tovább a teljes cikkre>> </a>

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
</contents>

Légúti idegentest

Eszméletvesztés – okok és teendők

Égési sérülések megelőzése

Mérgezések kisgyermekkorban

Elsősegélynyújtás gyermekkorban

Mellkasi fájdalom gyermekkorban

Égési sérülések megelőzése 2.

Agyhártyagyulladás újszülöttkorban

A vakbélgyulladás mumusa

A leggyakoribb lázas betegségek

Kullancscsípés

Gyermekkori csontsérülések

Sebgyógyító egyszeregy

A lázról és a lázcsillapításról