A gyermekvállalás várakozással töltött első 9 hónapja a természetes szülés, anyatejes igény szerinti szoptatás, ideális gyarapodás, kötelező és választható védőoltások megismeréséről szól.

Majd az első álmatlan éjszaka után kérdések sokasága merül fel az emberben, de szerintem ez így történhetett mindenkivel, legalábbis az első gyermek megszületése után.

A tetvesség, vagy szakmai kifejezéssel pedicullosis, sokakat érintő probléma. A fejtetű (pediculus humanus capitis) világszerte a gyermekközösségekben fordul elő, elsősorban óvodában, iskolában. A tetvesség nem csupán epidemiológiai (fertőzés terjedésére kiterjedő) probléma, hanem számolnunk kell azzal is, hogy súlyosan zavarhatja az életkörülményeket, és nagyon gyakran okoz a gyermekeknél szégyenérzetet.

Hogyan is néz ki a fejtetű?

A fejtetű szürke-világossárga színű rovar, melynek potroha a vérszívást követően vörös, barnás színű is lehet. Fejlett kapaszkodási ösztöne van, így vérszívás közben is erősen kapaszkodik. Látása kissé fejletlen, fénykerülő, ezzel szemben a szaglása és hőérzékelése jól fejlett. A külső behatásokkal szemben elég ellenálló, jól tűri a szárazságot, de vízben is napokig életképes. A hőmérséklet ingadozáshoz is jól alkalmazkodik, de 50 ^oC-on percek, 60 ^oC-on másodpercek alatt elpusztul.

A 2,5–4,5 mm méretű rovar a serkéit a hajszálak tövére teszi, főként a tarkó és halántéktájon, és erős cementszerű anyaggal rögzíti. Mivel a serkéket a hajszálak eredésétől számított 6 mm-es távolságra teszi, így a 2-3 mm-esnél kisebb hajban nem tud szaporodni.

Sok fertőző betegség jelentkezhet gyermekkorban kiütéssel. Ezek közül a szigorú oltási rendnek, valamint a lakosság átoltottságának köszönhetően a kanyaróval és a rubeolával hazánkban már szinte nem is találkozunk. De így is marad számos „pöttyös” tünetekkel járó diagnosztizálandó betegség, ezekről nem árt a szülőnek is tudnia valamit.

A gyermekkori vitaminpótlás nem kis fejtörést okoz a szülőknek a kecsegtető tájékoztatók, hangzatos reklámok kavalkádjában. Leírásunk útjelzőként szolgál az adjunk, ne adjunk, mikor adjunk, mit adjunk, mennyit adjunk kérdések eldöntésében. 

Az orvoshoz forduló gyermekek egyik gyakori panasza a fájdalom. A torokfájáson kívül a leggyakoribb tünet a fejfájás és a hasfájás, amely kisiskolás korban a gyermekek 20%-ánál hetente jelentkezik. Legtöbbször a panaszok spontán szűnnek, vagy a kiváltó ok gyógyulásával elmúlnak. Néhány esetben azonban a fájdalom tovább, sokszor hónapokig fennmarad, és a gyermeket, testvéreket, szülőket és tágabb környezetet is bevonva a mindennapi életet felborító, folytonos aggodalom és orvoshoz járás tárgyát képező betegség alakul ki. Az ilyen, legalább három hónapja fennálló fájdalmat nevezzük krónikusnak. 

A hűvös, téli időszakban különösen gyakoriak a különböző megbetegedések, amelyek az ünnepi időszakban sem kímélnek. A kis betegeknek nagy csalódás, ha a várva várt ünnepet betegség árnyékolja, ilyenkor még nagyobb szüksége van a család szeretetére, odafigyelésére. Szakszerű gondoskodással elkerülhetjük, hogy a karácsonyt mégse egy ügyeleti váróteremben, vagy éppen kórházban töltsük, hanem otthon ünnepelhessük.

Ebcsont beforr – szoktuk mondani a gyerekeket érő sérülésekre. Az izgő-mozgó, világot megtapasztaló apróságokat valóban sok fájdalmas tapasztalat éri, de szerencsére legtöbbször hamar elmúlik a panasz és felszáradnak a gyerekkönnyek. Vannak azonban olyan sérülések, amelyek első látásra enyhének tűnnek, mégis súlyos következményekkel járhatnak.

A gyerekkor egyik szinte biztos velejárója a sebek, sérülések kialakulása. A szerencsésebb vagy nyugodtabb csemeték megússzák pár horzsolással, míg másoknál akár nagyon komoly sérülések is kialakulhatnak. Mikor és hogyan lehet ezeket otthon szakszerűen ellátni, és mikor kell orvoshoz fordulni velük?

A normális testhőmérséklet és a láz

Általában 36,5–37,2°C között normálisnak tekinthető a testhőmérséklet, ha beszámítjuk, hogy a testhőmérséklet átlagos napi ingadozása 0,5°C. Ekkora eltérés van a normális hajnali és az esti értékek között.

A testhőmérséklet fizikai aktivitást követően – sírás, játék, szaladgálás – is magasabb lehet. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a mérés helyéből származó eltéréseket sem! Pl. a végbélben, fülben, szájban mért hőmérséklet ("maghőmérséklet") 0,5°C-kal magasabb, mint a hónaljban mért érték ("köpenyhőmérséklet")

Hogyan mérjünk lázat?

Többféle lázmérő van forgalomban, amelyek használat, és leolvasás szempontjából is különböznek. Még ma is legelterjedtebbek a higanyos hőmérők. A pontos leolvasáshoz elengedhetetlen, hogy jól lássuk a higanyszálat. Használat előtt mindig ellenőrizni kell, hogy leráztuk-e a hőmérőt. A digitális lázmérőkön jól olvasható kijelző van, a mérés időtartama is rövidebb, ezek a lázmérők is igen pontosak. A homlokra helyezhető "műanyag tapasz" nem elég pontos, csak tájékozódásra alkalmas. A "fülhőmérő" segítségével a hallójáratban mérjük a testhőmérsékletet, de ez a készülék igen drága.