A napsugárzás hatása az egészségre
Az UV
sugárzás
Az ultraibolya sugárzás a
napsugárzás egyik láthatatlan összetevője. A Napból a földfelszínt elérő UV
sugárzás szintjét számos tényező befolyásolja.
- A Nap magassága: minél magasabban
van a Nap az égen, annál nagyobb az UV sugárzás szintje.
- Szélességi kör: minél közelebb
vagyunk az egyenlítői területekhez, annál magasabb az UV sugárzás szintje.
- Felhőtakaró: az UV sugárzási szintek
a felhőtlen ég alatt a legnagyobbak, de még felhős ég esetében is magasak
lehetnek.
- Magasság: az UV sugárzás szintje
1000 méterenként kb. 5%-kal növekszik.
- Ózon: az ózon elnyeli a nap UV
sugárzásának egy részét. Mivel az ózonréteg lecsökkent, több UV sugárzás éri a
földfelszínt.
- Felszíni visszaverődés: sok felület
visszaveri az UV sugárzást, és ez hozzáadódik az összes UV expozícióhoz (pl. a
fű, a talaj és a víz az UV sugárzásnak kevesebb mint 10%-át veri vissza, míg a
friss hó több mint 80%-át, a száraz homok kb. 15%-át, a tengeri tajték kb. 25%-át).
Amikor szemünket vagy
bőrünket ultraibolya (UV) sugárzás éri, akkor UV expozícióról (hatásról) beszélünk.
Jelentős mennyiségű ultraibolya sugárzás két fő forrásból
érheti az embereket: a Napból (ekkor a sugárzás természetes eredetű), vagy a
kozmetikai célú barnulásra használt lámpákból (mesterséges UV sugárzás).
Az UV sugárzás kis mennyiségben
alapvetően szükséges a jó egészséghez, mivel hatására D-vitamin képződik az
emberi bőrben. Ugyanakkor az ezt meghaladó mennyiségű, túlzott UV sugárzás számos
betegség okozója is lehet.
Az UV sugárzást az emberi szemmel
vagy bőrrel közvetlenül nem érzékeljük, csak később, amikor az UV expozíció
következtében kialakult gyulladásos reakciók fájdalmat okoznak.
Az
emberi bőr érzékenysége – a bőr alapszínétől függően – tág határok között
változhat. A világos bőrűek sokkal érzékenyebbek az UV sugárzás hatásaira, mint
a sötétebb bőrűek. Ugyanakkor a szem érzékenysége azonos minden bőrtípus
esetében.
Ha a szem túlzottan ki van téve az UV sugárzásnak, az szaru-, és
kötőhártya-gyulladásához vezethet, szürkehályogot okozhat, vagy gyorsítja annak
kifejlődését.
Az UV sugárzás következtében az ember bőre leég, a sugárzás bőrrákhoz
vezethet, valamint gyorsítja a bőr öregedését. Az UV sugárzás csökkenti az immunrendszer
hatékonyságát. Következésképp a napfény-expozíció növelheti a fertőzések
kockázatát és csökkentheti a fertőző betegségek elleni immunizálás
hatékonyságát. Mindkettő egészségkárosítóan hat a sebezhető csoportokra,
különösen a gyermekekre.
Ultraibolya sugárzás és ózoncsökkenés
Az ultraibolya sugárzás a Nap sugárzásának egy összetevője. Az
ózonréteg a légkörön áthaladó napfényt fokozatosan szűri meg. Az
ózonréteg károsodásának következtében azonban a légkör védő-szűrő tulajdonsága
csökkent, és több UV sugárzás – különösen a veszélyesebb UV-B – éri a
földfelszínt. A hosszan tartó ózonréteg-károsodás és a Földre ható emelkedett
szintű UV sugárzás súlyosbítja az UV hatását az emberi bőrre, szemre és
immunrendszerre. A gyermekeknél különösen nagy a veszélye annak, hogy UV
expozíció miatt sérülést szenvedjenek.
A bőrrák előfordulása növekszik
Az
emberek napozási szokásainak megváltozása a fő oka a bőrrák-gyakoriság
növekedésének az utóbbi évtizedekben. A népszerű kültéri elfoglaltságok
számának növekedése, és a megváltozott napozási szokások gyakran azt
eredményezik, hogy túl sok ultraibolya sugárzás éri az embert. Sok szülő és
gyerek normálisnak tartja az intenzív napozást, a barnaságot pedig a jó
egészség és jó megjelenés jelképének. Ugyanakkor a barnaság csupán az UV
károsodás egyik jele, és jelzi, hogy a bőr védekezik a további ártalmakkal
szemben!
A gyerekek különleges védelmet igényelnek
Az
ENSZ Gyermekek Jogairól Szóló Egyezménye kimondja, hogy a gyermekeknek,
beleértve minden fejlődési állapotukat a fogantatástól 18 éves korig, joguk van
az elérhető legmagasabb szintű egészséghez és a biztonságos környezethez. A
gyerekek különleges védelmet igényelnek, mivel a felnőttekénél nagyobb a
kockázata, hogy sérülést szenvedjenek az UV sugárzástól, hiszen:
- A gyerek bőre vékonyabb és
érzékenyebb, így még a rövidebb idejű déli napozás is súlyos napégést
eredményezhet.
- A járványokkal foglalkozó
tanulmányok azt mutatják, hogy a gyakori gyermekkori napozás és leégés magasabb
melanóma gyakoriságot okoz a későbbi életben.
- A gyermekek esetében több idő áll
rendelkezésre hosszú lappangási idejű betegségek kifejlődésére, több évet
veszítenek életükből, és több szenvedést kell elviselniük a megromlott
egészségük miatt. A meghosszabbodó életkor tovább növeli a bőrrák és
szürkehályog kialakulásának kockázatát.
- A gyerekek többet vannak kitéve a
napnak. Becslések szerint az ember élete alatt az összes ultraibolya sugárzás
akár 80%-át 18 éves kora előtt kapja.
- A gyermekek szeretnek kint játszani,
de általában nincsenek tudatában az UV sugárzás káros hatásainak.
A gyermekek védelme a naptól
Egy
ausztrál tanulmány szerint a bőrrák ötből négy esetben megelőzhető ésszerű
viselkedéssel. A gyerekek egyszerű elővigyázatosságra ösztönzése megvéd mind a
rövid, mind a hosszú távú károsodásoktól, ugyanakkor lehetővé teszi nekik, hogy
élvezzék a szabadban töltött időt. A
szülőknek megfelelő viselkedési példát kell mutatni, mivel az ő felelősségük
annak biztosítása, hogy gyermekeik megfelelően védve legyenek. A 12 hónapos kor
alatti gyerekeket mindig tartsák árnyékban és legyenek meggyőződve arról, hogy
a gyermekük:
- Déli időszakban (11 és 15 óra
között) lehetőleg ne tartózkodjon a szabadban! A levegőztetést, a bevásárlást,
a kerti munkákat, a sportot, a játszótérre menést a reggeli vagy a késő
délutáni órákra időzítsék – amúgy is kellemesebb a hűvösebb órákban tevékenykedni.
- Árnyékos helyen van (a nap járását
is vegyék figyelembe: az alvó gyerekre, a babakocsira később se süssön rá a
nap).
- Ruházata megfelelő– értessék meg
vele, hogy 30 fokban is kell a sapka és a póló. Gyakran ellenőrizzék, hiszen a
nagyobbacska gyermek már önálló, ha melege van, levetkőzhet.
- Be van kenve ott, ahol szükséges. Elindulás
előtt 15-30 perccel kenjék be a szabadon lévő bőrfelületet megfelelő
fényvédőkrémmel! Ha a szabadban tartózkodnak, a krémezést időszakosan (3-4
óránként) ismételjék meg akkor is, ha a gyermek nem ment vízbe, de ha igen,
akkor fürdés után azonnal.
Az
árnyék, a ruha és a sapka nyújtja a legjobb védelmet a gyerekeknek, és
napvédőkrém használata szükséges a test szabadon maradó részein, mint pl. a
kezek és az arc. A napvédőkrémet sose használják a napozás idejének
meghosszabbítására! Szülőként hasznos, ha figyelemmel követik a híradásokban a
meteorológiai tájékoztatást az UV sugárzás mértékéről, és mindig megteszik az
aktuális fokozat szerinti óvintézkedéseket.
A nap elleni védelem minden helyzetben szükséges
A
nap elleni védelem nemcsak a strandon vagy vízparton szükséges, hanem minden
szabadtéri helyzetben alkalmazni kell. Sok esetben a leégés azért történik,
mert a szülők nem gondolnak a szükséges védelemre. A gyerekeket erős napfény
érheti a lakás erkélyén, hétvégi kiránduláson, állatkerti látogatáskor, óvodai
vagy iskolai szünetek idején és szabadban végzett sportoláskor is.
Különleges
figyelemre van szükség a hegyekben, mivel ott az UV sugárzás szintje kb. 8%-kal
emelkedik minden 1000 méter magassággal. Bár az UV sugárzás a felhőtlen ég
alatt a legerősebb, intenzitása még egy borult napon is nagy lehet. Sok
felület, mint pl. a hó, a homok és a víz visszaveri a napsugarakat, és azok
hozzáadódnak az összes UV expozícióhoz.
A D-vitamin-hiány megelőzése
A napsugárzás hatására a bőrben
létrejövő D-vitamin erősíti a csontokat és a vázizom rendszert, ezért hiánya
betegségeket okozhat. Az egészséges D-vitamin-szint eléréséhez a következőket
javasolt figyelembe venni:
- Nem
szükséges hosszas napozás vagy lebarnulás a megfelelő mennyiségű D-vitamin termelődéséhez,
általában napi néhány perces napozás elegendő hozzá, tehát ez nem indokolhatja,
hogy ne védekezzünk a túlzott mértékű sugárzás ellen.
- A
szoláriumok használata nem ajánlott a D-vitamin-szint növelésére a hozzá
kapcsolódó egészségi kockázatok miatt.
- A
megfelelő mennyiségű D-vitamin képződéséhez szükséges napsugárzás mennyisége minden
embernél más, és függ például a bőrszíntől, az éghajlati tényezőktől és az évszaktól.
Egészségi hatások
Az UV index
Az UV index (UVI) az UV mérés
nemzetközi szabványa, amelyet a WHO, az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a Meteorológiai
Világszervezet dolgozott ki. A káros egészségi hatások lehetőségének jelzésére
tervezték, hogy biztassák az embereket önmaguk védelmére. Minél nagyobb az UVI
érték, annál nagyobb a bőr vagy szem sérülésének veszélye, és annál rövidebb
idő kell a sérülés megjelenéséhez. A napsugárzás ellen akkor kell védekezni, ha
az UV index 3 vagy annál nagyobb értékű.
Az UV sugárzás kis mennyiségben
hasznos az emberi egészségre, mivel alapvető szerepet játszik a D-vitamin
termelődésében. A túlzott UV sugárzásnak való kitettség azonban összefügg a
bőrrákok különböző típusaival, leégéssel, korai bőröregedéssel, szürkehályoggal
és más szembetegségekkel. Arra is van bizonyíték, hogy az UV sugárzás csökkenti
az immunrendszer hatékonyságát.
Az UV sugárzás hatása a bőrre
A túlzott UV sugárzás az akut leégés
(bőrpír) mellett számos krónikus bőrelváltozást is okozhat:
-
A bőr
malignus melanómája: életet veszélyeztető, rosszindulatú
bőrrák.
-
A bőr
pikkelysejtes karcinómája: a
rosszindulatú bőrrákok másik típusa, amely általában kevésbé gyorsan fejlődik,
mint a melanóma, és így ritkábban halálos kimenetelű.
-
A bőr
alapsejtes karcinómája: lassan
növő bőrrák, amely elsősorban időskorban jelentkezik.
-
Bőröregedés: a bőr feszességének elvesztése és szoláris keratózis (olyan
bőrelváltozás,
rákmegelőző állapot, amely UV sugárzás hatására alakul ki).
Az UV sugárzás hatása a szemre
A
szemre ható UV sugárzás akut betegségei a szaruhártya-, és a kötőhártya-gyulladás.
Ezek azonban visszafordítható hatások, és könnyen megelőzhetők védőszemüveggel,
valamint nem függnek össze semmilyen hosszú távú károsodással.
Az UV sugárzásnak krónikus hatásai
lehetnek a szemre:
-
Szürkehályog: A szemlencse átlátszatlanná válása, ami csökkent látást,
vagy akár vakságot is okozhat.
-
Pterygium (kúszóhártya):
A
kötőhártya fehéres színű, háromszög alakú megvastagodása a szem felszínén.
-
A szaru-,
vagy kötőhártya pikkelysejtes karcinómája:
A szem felszínének egy ritka daganata.
Egyéb egészségi hatások
Az UV sugárzás az immunválasz
elindításáért felelős sejtek aktivitásának és eloszlásának megváltoztatásával
csökkenti az immunrendszer hatékonyságát. Az immunválasz csökkenése a herpesz
szimplex vírus újraaktiválódását okozhatja az ajkakon, és csökkentheti a
védőoltások hatékonyságát.