Eszméletvesztés – okok és teendők

Az ájulás leggyakoribb okai – Megelőzés és kezelés

Leggyakrabban a kevés folyadékbevitel miatt jelentkezik szédülés, ájulás. A gyermekek figyelmét általában leköti a közös játék, és az ivásról megfeledkeznek, mely főleg nyári napokon probléma. A napi folyadékszükséglet testsúlykilogramm szerint pontosan kiszámítható, de minimum naponta 1,5 litert el kell fogyasztaniuk a gyermekeknek  a nyári hónapokban. Egy meleg napon az izzadással és a „láthatatlan párologtatással” több vizet veszítünk. Az utóbbi mennyiséget a belélegzett száraz levegő légúti „párásítása” adja, amit a kilélegzett levegővel el is veszítünk. Ennek mértéke az önfeledt játékban és rohangálásban a szapora légvétellel fokozódik. A napi mérleget kiszámolva könnyen kiderül a folyadékhiány, de a ritka vizelés, a száraz, lepedékes nyelv is erre utalhat. Ezért megelőzésképpen a meleg napokon előre készítsük ki a plusz folyadékot, és kínáljuk gyermekeinknek.

Gyakran előfordul az is, hogy fekvésből vagy ülő helyzetből hirtelen felállva a gyors vérnyomáscsökkenés miatt ájul el a gyermek. Ilyenkor a gyermeket hátra fektetve  a lábak felemelésével (Trendelenburg-helyzet) segíthetjük a fej véráramlását. Koponyasérülés esetén azonnali sürgősségi ellátásra van szükség. Gyanújelek lehetnek: tudatzavar, epilepsziás görcs, memóriazavar, hányás vagy pupillaegyenlőtlenség. A fejen nagyon gazdag a vénás érhálózat, az innen eredő bőven vérző, felületes sérülésnél sokszor nagyobb az aggodalom, mint a baj, de ennek megítélése nem várható el a hozzá nem értő szülőtől. Nem beszélve arról, hogy a repedt sebeket higiénés szempontból mielőbb el kell látni, és szükség szerinti összevarrni a sebszéleket.

Jellemzően a fogyókúrázó kamasz lányok „felejtenek el” időnként reggelizni és néha ebédelni is. Az alacsony és elégtelen kalóriabevitel következményeként csökken a vércukorszint, amit a kizárólagosan „cukorfogyasztó” agyunk éhségérzet, szédülés és ájulás formájában egyértelműen jelez. Anorexia nervosa, vagyis kóros soványság esetén a rosszullétek és eszméletvesztések ismétlődhetnek és rendszeressé válhatnak.

Szervi eredetű ájulás

Az eszméletvesztés szervi (organikus) eredetére utalnak a családi anamnézisben szereplő neurológiai betegségek (narkolepszia, epilepszia, migrén). Ilyen esetben sokszor a szülő felismeri a bevezető tünetek alapján a betegséget, és tüneti kezelést is kezdhet. Az alábbi betegségek esetén  a szülők edukációja rendkívül fontos, hiszen nagyon sok mindent meg lehet vele előzni, illetve enyhíteni a lefolyást. Narkolepszia esetén a gyermek/felnőtt aktív tevékenység közben elalszik, ez elsőre igen látványos lehet, de általában rövid időn belül oldódik az alvás.  A lázgörcsre hajlamos gyermekeknél a görcs intenzív szaka után alvás következhet be, ami eszméletvesztésnek tűnhet. A lázgörcs általában 5 éves kor alatt fordul elő, már otthon meg kell próbálni alkalmazni a lázcsillapítót (kúpot).  Migrénes epizódban  a fejfájás olyan hirtelen törhet rá az illetőre, hogy el is ájulhat, ilyenkor jótékony hatású az ágynyugalom, a fájdalomcsillapító és a besötétített szoba. Az epilepsziának több típusa van, leglátványosabb a „nagy roham”, amely intenzív görcsök után alvással végződik. A gyermek alapos kivizsgálása után a szülőket fel lehet készíteni a helyes viselkedésre. A fentebb felsorolt betegségeket időközönként speciális központokban, szakrendeléseken kezelik, a szülők együttműködése elengedhetetlen.

Várandóság esetén szintén előfordulhat szédülés, de akár ájulás is.

Egyéb lehetséges okok

Eszméletvesztés előfordulhat egyéb okok miatt is, mint például napszúrás esetében, amikor tulajdonképp a kóros folyadékvesztés és -bevitel miatt szédülés, émelygés, legsúlyosabb esetben ájulás következhet be. Ilyenkor legfontosabb az ágynyugalom és a folyadékpótlás. Háztartási balesetre, mérgezésre kell gondolnunk, ha az otthonában talált személy mellett gyógyszeres fiolát, üres fagyálló palackot találunk. Kazán vagy kályha működése mellett gázmérgezés is előfordulhat. Erre utalhat, ha többen is fájlalják a fejüket és émelyegnek.

A szénhidrát anyagcsere sajnos egyre fiatalabb korban jelentkező leggyakoribb eltérése a cukorbetegség. Függetlenül attól, hogy 1-es vagy 2-es típusú a betegség, a lényeg, hogy nincs elég inzulin, ami a sejtek cukorfelvételéért felelős. Az újonnan felfedezett cukorbeteg gyermek igen magas vércukorszintje miatt veséje már nem tudja „visszaszívni” a cukrot, ezért a vizelete „cukros”, emiatt rengeteg kalóriát veszít, és bár sokat eszik, mégis jelentősen, akár több kilogrammnyit csökken a súlya. Ugyanebből az okból kifolyólag sok, akár több liter a napi vizeletmennyiség, amit nagy mennyiségű folyadékfogyasztással pótol. Mindezek felhívhatják a figyelmet a szénhidrátháztartás zavarára. Ha nem megfelelő az inzulin ellátottság a frissen felfedezett és a nem megfelelően kezelt már ismert cukorbetegek aluszékonyak lehetnek, kómába eshetnek. Ilyenkor vezető tünet acetonos lehelet és felületes (Kussmaul- tipusú) légzés. Hasonlóképp a kórosan (3 mmol/l alatti) alacsony vércukorszint is okozhat eszméletvesztést, melyet megelőzhet agitáltság, agresszivitás.

A kóros mennyiségű alkoholfogyasztás is okozhat eszméletvesztést. Az alkoholfogyasztás mellett egyre nagyobb teret hódítanak a könnyen elérhető (interneten is rendelhető) olcsó drogok, tudatmódosító szerek, amelyek ismeretlen hatásuk és mellékhatásuk miatt egyeseknél eszméletvesztést is okozhatnak. Ilyenkor minden esetben toxikológiai ellátás szükséges.

Amennyiben az eszméletvesztés laikus számára is könnyen megállapítható súlyosbító tünetekkel jár (kék ajak, sápadt arc, acetonos lehelet, rángatózó végtagok), magától vagy provokálva ismétlődik (fizikai terhelésre), a családi anamnézisben található rizikószerepet betöltő betegség (veleszületett szívbetegség, kötőszöveti betegség, Marfan-szindróma, epilepszia) vagy esemény (bölcsőhalál, fiatalkori halálos szívbetegség), akkor ki kell zárni az organikus, vagyis szervi eredetet.

Újszülöttek síráskor visszatarthatják a légzésüket olyannyira, hogy ajkuk cianotikus lesz (vagyis elkékül), és esetlegesen eszméletvesztés is jelentkezhet. Az ilyenkor alkalmazott szolid fizikális inger hatására (talp megpöckölése, hát dörzsölése) korábban jön a következő légvétel (infantilis syncope, affektív apnoe). Gyakori ismétlődés, megnyúlt cianotikus epizódok esetén azonban kivizsgálás javasolt, főleg akkor, ha a légzésfigyelő is többször jelzett. Ez utóbbi esetben a készülék alkalmazását mindenképp ellenőrizni kell (elemek állapota), bár igaz, hogy a forogni képes nagyobbacska csecsemők legurulhatnak, lemászhatnak az érzékelő felületről.

A diagnózis felállításához szükséges a szívritmuszavarok azonosítására készült EGK (12 elvezetéses elektrokardiográfia). Az eszköz a pillanatnyi ingerképzési vagy vezetési zavart mutatja, de jellemző képet adhat egyes szívfejlődési rendellenességekről és kóros szívterheltségről is. Terhelésre jelentkező, visszatérő mellkasi panasz és/vagy ájulás esetén EKG Holter (24 órás EKG) monitorozást írhat elő a kardiológus, ami egész napos időtartamot felölelve ad tájékoztatást a szívműködésről.

Sosem lehetünk kellően felkészültek az életben bekövetkezhető minden baj ellen. Ugyanakkor az általános elővigyázatossággal és józan ésszel felállított szabályokkal a véletlen balesetek jelentős része előre látható, és többségében megelőzhető.

Az eszméletlenül talált ember vagy gyermek betegségének valószínűsítésében elengedhetetlen az előzmények megismerése, amiben a szülők és a szemtanúk segítségére támaszkodhat az orvos.

Gyermekünk „furcsa” viselkedése, panaszai esetén vezessünk tüneti naplót, amiben azok jelentkezését, változását, időbeli tartamát, oldódását rögzíthetjük. Ez azért fontos, mert ez alapján sokszor jól megítélhető egy esetleges súlyos betegség, vagy a panaszok ártalmatlansága.

Dr. Koncz Levente Csaba

MRE Bethesda Gyermekkórház