Elsősegélynyújtás gyermekkorban
Minden szülő fél attól, hogy egyszer gyermekét baleset érni. Igyekszünk mindent megtenni a megelőzés érdekében, de gyakran mégis megtörténik a baj. Az elsősegélynyújtásnál a legfontosabb szempont, hogy igyekezzünk megőrizni a nyugalmunkat, még akkor is, ha nagyon nehéz, ugyanis nekünk kell megtenni az első lépéseket a segítségnyújtásban. Ez érvényes minden életkorban, és minden balesettípusnál.
A csecsemők méreteiknél fogva nagyon kicsik, a fejük a testükhöz viszonyítva nagy, így a nyak és gerinc könnyebben sérül, csontjaik könnyebben törnek, és belső vérzések is gyorsabban kialakulhatnak náluk. Nagyon fontos tehát a gyors cselekedet
Ebben az életkorban a különböző magasságokból való leesés az egyik, akár súlyos sérüléseket okozó probléma. Egy gyermekágyról való leesés is járhat olyan súlyos, fejet ért ütéssel, mely után azonnal cselekedni kell. Ilyen esetekben fontos teendő lesz a gyermek megfigyelése: van-e eszméletvesztés vagy zavartság. Ez a rövid tudatzavar lehet akár mindössze néhány másodperces is, így megtévesztő a számunkra, ezért egyéb tüneteket is figyelni, regisztrálni kell, mint fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, izzadás, sápadtság. A fejfájás, szédülés pici csecsemőknél nagyon nehezen pontosítható. Ilyen esetben óvatosan áttapintjuk a fejet, hogy fejet ért ütésről megbizonyosodjunk: amikor a fájdalmas területhez érünk a tapintás során, a csecsemő keservesen, szinte vigasztalhatatlan sírásba kezd.
Sokszor a kezdeti tünetek fennállása után a gyermekek látszólag jobban érzik magukat, ezért sokan nem fordulnak orvoshoz. A fejet ért sérülés azonban nagyon veszélyes tud lenni, és mindenképpen ki kell zárni a koponyatörést, valamint az életveszélyes koponyaűri vérzést is. Ezért ilyen esetekben azonnal ügyeletre kell vinni a gyermeket, hogy mindenképpen szakember bizonyítsa az agyrázkódás vagy egyéb, fejet ért trauma fennállását, avagy cáfolja azt. Mindemellett nagyon fontos, hogy fejsérült gyermeket semmiképpen sem szabad sétálva a kórházba eljuttatni, fekvő testhelyzetben, autóval kell szállítani.
Félrenyelés, fulladás észlelése során a gyermek nem tudja felköhögni a légutakba jutott idegen testet, ezért a szülőként általunk nyújtott segítség életmentő lehet a számukra. Ilyenkor az alábbi módon kell eljárni: fektessük a térdünkre a gyermeket (hason) úgy, hogy a feje kissé lefelé lógjon, majd ezt követően ütögetni kell a hátát. Ha ez nem hatékony, nagyobb gyermekeknél a Heimlich-féle műfogást alkalmazzuk.
Ha a kisgyermeket áramütés érte, meg kell győződni arról, hogy az áram ki-illetve belépési helyén van-e kicsi, égési seb. Ez ugyanis arra utal, hogy nagy behatás érte a gyermek szervezetét, és esetenként szívműködési zavart is okozhat, ezért feltétlenül orvoshoz kell vinni a gyermeket. Amennyiben akkora mértékű az áramütés, hogy eszméletvesztés és/vagy légzésleállás lép fel, azonnal meg kell kezdeni a gyermek újraélesztését.
Égési sérülés, forrázás során első és azonnali teendő a folyamatos, legalább 10-20 percen keresztül történő hűtés, melyre legjobb a közepes sugarú, langyos, folyó csapvíz. Ezt követően, amennyiben lehetséges, vegyük le a ruhát a gyermekről. Nagyon fontos, hogy semmilyen otthon található ételt (tejföl, sertészsír, paradicsom) ne tegyünk az égett bőrfelületre!
Amennyiben a gyermek tenyérfelületénél nagyobb kiterjedésű égési sérülés történik, orvoshoz kell fordulni, 4-5 tenyérnyi égett felület pedig már azonnali kórházi ellátást igényel. Húsztenyérnyi égett rész életveszélyes lehet. Az ilyen súlyos sérülést szenvedett gyermekeket mentővel kell a kórházba szállítani. A kocsi érkezéséig szükséges a folyamatos és bő folyadékpótlás, illetve az égett bőrfelület lefedése steril gézlappal, nagyobb kiterjedés esetén pedig tiszta, vasalt lepedővel.
Idegen test lenyelése során, amikor a tápcsatornába jut a tárgy, fontos, hogy orvoshoz juttassuk a gyermeket. Ugyanis szerencsés esetben 1-2 napon belül távozik a szervezetből a lenyelt tárgy (ami lehet akár egy lego vagy kirakó darab), azonban nagyon könnyen elakadhat a bélrendszer bármely szakaszán. Fontos tudni, hogy semmiképpen nem szabad a szülőnek meghánytatni a gyermeket, ugyanis ha visszafelé jön az idegentest, súlyos sérüléseket vagy fulladást okozhat.
Gyermekkori mérgezések során káros anyag kerülhet a légutakba, a tápcsatornába vagy károsíthatja a bőrfelületet.
Amennyiben a légutakba került a mérgező anyag (pl. CO-mérgezésben), azonnal a szabad levegőre kell vinni a gyermeket, hogy a mérgező anyag további belégzését megakadályozzuk. A ruházatra, bőrre került méreget, vegyszert észlelést követően azonnal el kell távolítani, a ruhaneműt és a bőrt le kell mosni bő, szappanos vízzel. Szembe került maró anyag is roppant veszélyes, hiszen végzetes, vaksággal járó károsodást tud okozni. Ilyenkor bőséges, 28-30 oC-os vízzel ki kell öblíteni a szemet és a lehető leghamarabb szemészeti ellátásban kell részesíteni a gyermeket. Vegyszerek, gyógyszerek, mérgek lenyelése során a tápcsatornába jutott anyag nagyon súlyos károsodásokat tud okozni, ezért azonnal kórházi ellátásra szorul a gyermek. A gyomor-bélrendszerbe jutott mérget hánytatással, gyomormosással, bélmosással vagy hashajtással távolítják el, de nagyon fontos, hogy amint észleltük, hogy valami vegyi anyagot nyelt gyermekünk, azonnal kórházba kell vinni és intézeti körülmények között kell eljárni!
Mérgezéses beteg gyermek állapota percről percre változhat, miután egy rendkívül heveny lefolyású betegségről van szó, ezért életmentő lehet, ha ilyenkor a gyermek mihamarabb kórházba kerül, ahol megkezdődik a szükséges ellátás. Amennyiben tudatában vagyunk annak, hogy gyermekünk milyen méreganyaggal, vegyszerrel, gyógyszerrel került kontaktusba, vigyünk magunkkal mintát (vagy a gyógyszeres dobozt) a kórházba, hogy az orvosok tudják, mivel állnak szemben.
Napszúrás, hőguta esetén első teendők közé tartozik, hogy vigyük árnyékba vagy hűvös helyre a gyermeket, valamint zuhanyoztassuk le kellemesen hűvös vízzel. A következő néhány napban a bő folyadékfogyasztás javasolt, valamint szükség esetén az életkornak megfelelő fájdalomcsillapítóval lehet enyhíteni a leégésből eredő fájdalmat. Fontos tudni, hogy nem szabad mindenféle krémmel, otthon található zsírral, vagy bármivel bekenni a megégett bőrt. A gyógyulásig napsugárzás se érje az égett felületet.
Csípések esetben először mindenképpen vigyük el a gyermeket arról a helyről, ahol a csípés érte. Fájdalmas méh- vagy darázscsípést követően elsőként próbáljuk megnyugtatni a gyermeket, majd hideg vizes borogatással hűtsük a csípés helyét. Ha súlyosbodnának a tünetek, orvoshoz fordulás javasolt, aki szteroidos krémet és antihisztamint (allergiás reakciót megelőző gyógyszer) ad a gyermek számára.
Súlyos csípésről akkor beszélünk, ha a következő tünetek jelentkeznek: hangos nehézlégzés, rekedtség, beszédképtelenség, arcon, nyakon létrejövő oedema (vizenyő), tudatzavar, hasi fájdalom, hányás. Ilyen esetben elsőként a gyermek légzését kell megvizsgálni, amennyiben nincsen légzés, meg kell kezdeni az újraélesztést, és azonnal mentőt kell hívni!
A jó idő beköszöntével egyre többet játszanak a gyermekek a szabadban, szívesen másznak fára, szaladgálnak a bokrok között. Célszerű minden este alaposan átvizsgálni a gyermek testét (főleg a hajlatokat), hogy van-e kullancs a gyermekben. Amennyiben igen, kullancscsipesszel, egy határozott mozdulattal ki kell venni az állatot a bőrből. Fontos tudni, hogy krém vagy alkohol használata fokozza a fertőzés kockázatát.
Dr. Tobak Orsolya
okleveles védőnő
