Gyermekgyógyászat
Gyermekgyógyászat / Elsősegély

Elsősegély

Égési sérülések megelőzése

2015.09.10.

Az égési sérülések keletkezése és ellátása

Bőrünkön többféle módon keletkezhet égési sérülés: létrejöhet forrázással (folyadék, láng, felforrósodott tárgy), kémiai anyagok  (savak, lúgok, szerves vegyületek), illetve elektromos és sugárzó égés (napégés) hatására.

A jelentős kiterjedésű, súlyos égési sérülés több szervet is érinthet.

A lángégetteknél a forró levegő, a láng belégzése miatt a légutak közvetlenül sérülnek és légzési nehezítettség lép fel, ami gépi lélegeztetést tesz szükségessé. A szabadon maradt, nagy kiterjedésű égett bőrfelület kedvez a bakteriális, illetve gombás felülfertőződésnek. Mivel a hám sérült, így a kórokozók szabadon bejuthatnak a véráramba, ezzel vérmérgezést (szepszist) okozva.  Az égésbetegek intenzív ellátást igényelnek, ha kialakul a vérmérgezés a helyzetük sokkal súlyosabbá válik, a keringés és a vese támogatása, vizeletképzés hiányában méregtelenítés (dialízis) válhat szükségessé.

Az azonnali, akut ellátást követően a súlyos égéssérülést szenvedett betegek az égésközpontokba kerülnek, ahol különböző szakorvosokból álló csapat kezeli őket.

Az életminőséget jelentősen meghatározó szövődményeket (pl.: sérült ízületek mozgása beszűkül  az élettanihoz képest) kontrollvizsgálatokon követik, és rehabilitációs osztályon próbálják mérsékelni. 

Gyorslinkek