Valószínűleg mindenki csodálattal hajol az újszülött fölé, aki pár hét után a tekintetünket keresi, illetve kezét-lábát a szájába tömi.

Körülbelül másfél éves korukig tart a csecsemőknél az úgynevezett orális szakasz, amiben a körülöttük lévő világot a szájukon keresztül ismerik meg. A kezükbe vett tárgyakat alaposan szemügyre veszik, megforgatják, és csak idő kérdése, hogy mikor veszik a szájukba. Mindezen a szemlélő szülő egyáltalán nem akad fenn, hiszen a jelentős méretbeli különbséget  – azaz hogy nem fér a játék vagy egyéb használati tárgy a gyermek szájába – nem váltanak ki belőlük különösebb aggodalmat.

A hirtelen eszméletvesztés (collapsus) általában magától, spontán oldódik, és legtöbbször jóindulatú. Minden esetben végig kell gondolni az előzményeket, az esetleges kiváltó okot és ki kell zárni az életet veszélyeztető betegségeket. Ilyenek lehetnek: szívritmuszavar, veleszületett érrendszeri és egyéb (pl: idegrendszeri) eltérések,  szénhidrát-anyagcserezavar..stb.

A gyermekek 15%-ánál tapasztalható, hogy felnőttkorukig többször ismétlődik az eszméletvesztés, ájulás. Alapos kikérdezéssel általában gyorsan tisztázható az ok és hogy szükséges-e további vizsgálódás.

Az égési sérülések keletkezése és ellátása

Bőrünkön többféle módon keletkezhet égési sérülés: létrejöhet forrázással (folyadék, láng, felforrósodott tárgy), kémiai anyagok  (savak, lúgok, szerves vegyületek), illetve elektromos és sugárzó égés (napégés) hatására.

A jelentős kiterjedésű, súlyos égési sérülés több szervet is érinthet.

A lángégetteknél a forró levegő, a láng belégzése miatt a légutak közvetlenül sérülnek és légzési nehezítettség lép fel, ami gépi lélegeztetést tesz szükségessé. A szabadon maradt, nagy kiterjedésű égett bőrfelület kedvez a bakteriális, illetve gombás felülfertőződésnek. Mivel a hám sérült, így a kórokozók szabadon bejuthatnak a véráramba, ezzel vérmérgezést (szepszist) okozva.  Az égésbetegek intenzív ellátást igényelnek, ha kialakul a vérmérgezés a helyzetük sokkal súlyosabbá válik, a keringés és a vese támogatása, vizeletképzés hiányában méregtelenítés (dialízis) válhat szükségessé.

Az azonnali, akut ellátást követően a súlyos égéssérülést szenvedett betegek az égésközpontokba kerülnek, ahol különböző szakorvosokból álló csapat kezeli őket.

Az életminőséget jelentősen meghatározó szövődményeket (pl.: sérült ízületek mozgása beszűkül  az élettanihoz képest) kontrollvizsgálatokon követik, és rehabilitációs osztályon próbálják mérsékelni. 

Évente kb. 1 800 kórházi ellátást igénylő gyermekmérgezési esetet regisztrálnak az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatnál. Mérgezés szempontjából a leginkább érintett korosztály a 4 év alatti kisgyermekek köre, ugyanis ebben az időszakban életkori sajátosságaiknak megfelelően jellemzően ízlelés és tapintás útján fedezik fel a világot, tehát hajlamosak minden, a környezetükben található tárgyat szájukba venni, megkóstolni.

Minden szülő fél attól, hogy egyszer gyermekét baleset érni. Igyekszünk mindent megtenni a megelőzés érdekében, de gyakran mégis megtörténik a baj. Az elsősegélynyújtásnál a legfontosabb szempont, hogy igyekezzünk megőrizni a nyugalmunkat, még akkor is, ha nagyon nehéz, ugyanis nekünk kell megtenni az első lépéseket a segítségnyújtásban. Ez érvényes minden életkorban, és minden balesettípusnál.

A csecsemők méreteiknél fogva nagyon kicsik, a fejük a testükhöz viszonyítva nagy, így a nyak és gerinc könnyebben sérül, csontjaik könnyebben törnek, és belső vérzések is gyorsabban kialakulhatnak náluk. Nagyon fontos tehát a gyors cselekedet

Kisiskolások, kamaszok körében egyre gyakrabban jelentkező tünet a mellkasi fájdalom, mely hallatán a szülő is a szívéhez kap, és rögtön a legrosszabbra, akár szívinfarktusra gondol. A gyermeket a gyermekgyógyászatban nem tekintjük kis felnőttnek, így egészen másképp gondolunk a mellkasi fájdalomra. Bostonban egy gyermekkórház sürgősségi osztályán 10 évre visszamenően vizsgálták a mellkasi fájdalommal megjelenteket. Összesen 3700, hat évesnél idősebb gyermeket vontak be a kutatásba és mindössze az érintettek 1%-nál találtak szív eredetű eltérést.

Kisgyermekek gyakran szenvednek égési sérüléseket. Hazai viszonylatban is a leggyakoribb égési sérülésfajta a forrázás, de a nyári időszak közeledtével most a szezonális veszélyekre hívjuk fel a figyelmet. A kerti sütögetés veszélyforrásai mellett ne feledkezzünk el, a napsugarakról sem, amelyek ugyan nem olyan hirtelen okoznak bajt, de évek múltával „benyújtják a számlát”. A gyerekeinket csak mi tudjuk megóvni ettől, és megtanítani őket arra, hogyan éljenek együtt a napsugárzással!

Az újszülött még nagyon kevés információt tud adni egészségi állapotáról, ezért sok első gyerekes anyuka – néha feleslegesen is – aggódik, nem, vagy túl későn veszi észre, ha babája rosszul érzi magát, vagy beteg. Bár tény, hogy a kismama életét megkeseríti az aktuális rémtörténetek okozta – szerencsére többnyire ok nélküli – aggodalom, bizonyos betegségekre mégis fontos felhívni a figyelmet, mert életbevágó a gyors diagnózis és a mielőbbi kezelés. Ilyen az újszülöttkori B csoportú Streptococcusfertőzés is.

A köznapi nyelven vakbélgyulladásként ismert betegség – bár kezelése rutinműtétnek tűnhet –, felismerésének nehézsége miatt mégis az aggódó szülők réme. A heveny féregnyúlvány-gyulladás ugyanis sürgős sebészeti beavatkozást igénylő kórkép, amely megfelelő, időben történő beavatkozás nélkül napjainkban is súlyos szövődményeket okozhat. Ezért fontos a tüneteket időben észlelni és orvoshoz fordulni.

A hűvös, téli időszakban különösen gyakoriak a különböző megbetegedések, amelyek az ünnepi időszakban sem kímélnek. A kis betegeknek nagy csalódás, ha a várva várt ünnepet betegség árnyékolja, ilyenkor még nagyobb szüksége van a család szeretetére, odafigyelésére. Szakszerű gondoskodással elkerülhetjük, hogy a karácsonyt mégse egy ügyeleti váróteremben, vagy éppen kórházban töltsük, hanem otthon ünnepelhessük.