A táplálékallergia
A táplálékallergia a szervezet egy/vagy több allergén (ebben az esetben allergiát 
okozó táplálékok vagy táplálék-összetevők) által kiváltott specifikus, reprodukálható 
(azaz újra kiváltható), kóros immunreakció. A leggyakoribb táplálékallergének 
közé a tehéntej, a hüvelyesek, a szója, a tojás, a hal, a tenger gyümölcsei, a 
diófélék, a búza, a rozs, a gyógynövények és egyes fűszerek tartoznak, de gyakran 
okoznak panaszt a citrusfélék, a déligyümölcsök, az eper, a paradicsom, a spenót, 
a savanyú káposzta, a sertés- és a vadhús, a csokoládé, a feketekávé, az alkohol, 
valamint az adalékanyagokat tartalmazó termékek is. Sajnos lényegében bármely 
élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő kiválthat allergiás tüneteket.
Majdnem allergia, de mégsem
Sokan összekeverik a táplálékintoleranciát a táplálékallergiával, holott a két állapot nem azonos, bár mindkettő az étkezéssel 
függ össze. Az allergia és az intolerancia közötti alapvető különbség, hogy míg 
allergia esetén a szervezet immunológiai mechanizmussal (antitestek vagy sejtek 
által közvetített reakcióval) reagál az idegen antigénekre, addig intolerancia 
esetében nincs immunológiai folyamat, tehát szervezetünk nem termel ellenanyagokat 
és pszichés eltérés sem tapasztalható.
A legszemléletesebb példa a táplálékallergia és -intolerancia közötti különbség 
megértésére a tehéntej esete. A tehéntej fehérjéi ugyanis allergiás reakcióhoz 
vezetnek, míg tejcukortartalma (laktóztartalma) intoleranciát okoz. A gyakran 
(tévesen) emlegetett tejallergia kifejezés így nem elég pontos, használata nem 
írja jól körül a problémát, emiatt megtévesztő is lehet, mivel a két állapot étrendje 
sem teljesen azonos, sőt.
A tejcukor (laktóz) lebontását a vékonybeleinkben a laktáz nevű enzim végzi. 
Sok embernél azonban genetikailag részben vagy teljesen hiányzik ez az enzim, 
ezért náluk a tejcukor emésztése, felszívódása zavart szenved. A tejcukor-érzékenység, 
más néven a laktózintolerancia esetén dózisfüggően a tej és tejtermékek fogyasztása 
után hasfájás, hascsikarás, puffadás, hirtelen jelentkező hasmenés, hasi diszkomfortérzés 
alakul ki. A tejcukor-érzékenység többnyire egész életre szól, bár az is előfordul, 
hogy valamilyen bélfertőzés, -gyulladás vagy antibiotikum-kúra okozta hasmenés 
következtében csak átmenetileg alakul ki, és idővel megszűnik. A nyers vagy pasztőrözött 
tehéntej, tejföl, tejszín fogyasztása okozza általában a legerőteljesebb tüneteket, 
míg a savanyított tejtermékek (joghurt, kefir), illetve a túró és a kemény sajtok 
fogyasztását már jobban tolerálják az érintettek (ezt nevezzük egyéni tűrőképességnek). 
Az enzim teljes hiánya esetén azonban akár a gyógyszerek vivőanyagaként felhasznált 
tejcukor is panaszokat okoz.
A táplálékallergia és -intolerancia közötti sarkalatos különbséget a kezelésükre 
javasolt diéta is szemlélteti: míg az allergia esetében az allergén legkisebb 
mennyisége (akár pár morzsa, a tej esetében egy korty) is reakciót válthat ki, 
emiatt az allergénforrás teljes mellőzése szükséges, addig az intolerancia esetében 
az elfogyasztott táplálék adagjától is függ, hogy az problémát okoz-e. Egyes táplálékallergiák 
esetében azonban ismert az a jelenség is, hogy idővel a beteg „kinövi” az allergiát: 
ez főleg a kisgyermekkorban jelentkező tehéntejfehérje- és a tojásfehérje-allergia 
esetében igaz. A jól diétázó (az allergén fogyasztását teljesen kerülő) kisgyermek 
óvodás- vagy iskoláskorára akár tünetmentessé is válhat, és fokozatosan, de áttérhet 
a normál, vegyes étrendre.
A táplálékallergia tünetei
A táplálékallergia számos tünetet okozhat, ezek több szervet, szervrendszert 
érinthetnek, mint például az emésztőrendszert (hasmenés, hányás, hasi fájdalom, 
székrekedés, testtömeg-növekedés hiánya, reflux), a bőrt (ekcéma, bőrgyulladás, 
csalánkiütések, bőr- vagy nyálkahártya-vérzések), a légutakat (orrfolyás, akadályozott 
orrlégzés, köhögés, hörgőgyulladás, rohamokban jelentkező tüsszentés, rekedtség, 
fülgyulladás), az idegrendszert (viselkedési zavar, alvászavar, migrén), emellett 
fáradékonyságot, ízületi gyulladást, vashiányos vérszegénységet, az egyes fehérvérsejtek 
elszaporodását és akár anafilaxiás sokkot is okozhatnak.
A táplálékallergia kezelése
A már kialakult allergia esetén a cél az, hogy az allergiát okozó élelmiszert 
vagy élelmiszer-összetevőt teljesen száműzzük az étrendből, miközben figyelni 
kell arra is, hogy az étrend fedezze a szükséges mennyiségű és minőségű tápanyagot. 
Ezt eliminációs diétának is nevezzük. Az így kialakított speciális étrend követésének 
időtartama és szigorúsága függ a beteg életkorától, a tünetek súlyosságától, illetve 
az allergén fajtájától is.
A legtöbb, étrendünkben gyakran előforduló élelmiszer helyettesítésére számos 
alternatíva létezik, ezért némi gyakorlással az allergiás egyének is ugyanolyan 
vegyes, változatos és jóízű étrendet követhetnek, mint egészséges társaik. Ebben 
a modern élelmiszeripari eljárások is segítségükre vannak, hiszen ma már nem csak 
a tehéntej, de a búzaliszt vagy akár a tojás is helyettesíthető a termékekben 
az ízhatás, élvezeti érték jelentősebb romlása nélkül is.
A számos speciális diétás célra szánt élelmiszer, termék esetében azonban a táplálékallergiás, 
-intoleráns egyének számára az étrend betartása már a vásárláskor, ételrendeléskor 
megkezdődik. Számukra akár életfontosságú is lehet annak eldöntése, hogy az adott 
termék belefér-e az étrendjükbe: az élelmiszerek címkéjén ezért minden esetben 
ellenőrizniük kell, hogy az összetevők között szerepel-e a panaszt kiváltó allergén. 
Ebben a mára sokkal precízebb, olvashatóbb, látványosabb feliratok, kiemelések 
is a diétázók segítségére vannak. Emellett a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia 
Adatbank gluténmentes, tejcukortól, tejfehérjétől, tojástól, szójától, földimogyorótól, 
azoszínezékektől, kén-dioxidtól és származékaitól, valamint benzoesavtól mentes 
termékeket felsoroló kiadványai is hasznosak a mindennapi élet, étrend megtervezésében.
Antal Emese, Schmidt Judit, dr. Biró Lajos