Gyermekgyógyászat

Gyermekgyógyászat / Gyermekbetegségek

<article contentid="566398">
<title>Mellkasi fájdalom gyermekkorban</title>
<url>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/mellkasi_fajdalom_gyermekkorban_.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437060240000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>24</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>Kisiskolások, kamaszok körében
egyre gyakrabban jelentkező tünet a mellkasi fájdalom, mely hallatán a szülő
is
a szívéhez kap, és rögtön a legrosszabbra, akár szívinfarktusra gondol. A gyermeket a gyermekgyógyászatban 
nem tekintjük kis felnőttnek, így egészen másképp gondolunk
a mellkasi fájdalomra. Bostonban egy gyermekkórház sürgősségi osztályán 10 évre
visszamenően vizsgálták a mellkasi fájdalommal megjelenteket. Összesen 3700,
hat évesnél idősebb gyermeket vontak be a kutatásba és mindössze az érintettek
1%-nál találtak szív eredetű eltérést.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A mellkasi fájdalom legtöbbször a
mellkasfal fájdalma, melyet okozhat direkt trauma (esés, ütés, más baleset)
ill. a mellkasban található egyéb szervrendszerek megbetegedései. A légzőszervi
betegségek közül leggyakoribb a mellhártya (pleuritis) gyulladása és a
tüdőgyulladás (pneumonia), melyek visszatérő köhögés, sok esetben láz, rossz
közérzet mellett okoznak mellkasi fájdalmat. Légvételre fokozódó mellkasi
fájdalom, kifejezett ziháló légzés, sápadtság a légmell (pneumothorax) lehetőségét
veti fel, ilyenkor mihamarabb orvosi vizsgálat indokolt.

<embedded align="default" bottom="0" id="563463" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>mellkasi_fajdalom_gyermekkorban.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68817/mellkasi_fajdalom_gyermekkorban.jpg</url>
<width>400</width>
<height>266</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>mellkasi_fajdalom_gyermekkorban.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563462/tn_mellkasi_fajdalom_gyermekkorban.jpg</url>
<width>56</width>
<height>38</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

A gyomor és bélrendszer
betegségei közül a nyelőcső reflux betegségre az égő, maró, főleg fekvő,
vízszintes helyzetben fokozódó fájdalom hívhatja fel a figyelmet. A
mellkasfalat alkotó izmok túlerőltetése (body building) szintén lehet okozója
a
mellkasi fájdalomnak.

Mint már említettem szív eredetű
eltérés gyermekkorban csak ritkán áll a panaszok hátterében, ellentétben a
felnőtt gyógyászattal, ahol a mellkasi fájdalom kapcsán mind laikus mind orvosi
körben inkább merül fel szívbetegség, leggyakrabban szívizom infarktus.
Gyermekkori szív eredetű mellkasi fájdalmat a szívizom (myocarditis) ill. a
szívbelhártya (pericarditis) gyulladása okoz, melyet hőemelkedés, láz,
kifejezett gyengeség, elesett általános állapot kísérhet. Gyermekkorban a
szívritmuszavarok heves szívdobogás érzés, ájulás képében jelentkeznek, azonban
a mellkasi fájdalom nem jellemző. Természetesen a szív fejlődési
rendellenességével született gyermekek más elbírálás alá esnek, az ő esetükben
a mellkasi fájdalom mindenképp figyelmeztető jel, ilyenkor gyermekkardiológus
vizsgálat is indokolt.

Végül essen pár szó a pszichés és
funkcionális eredetről is, mely kamaszkorban nem kis kihívást jelent az
érintettek körében. Depresszió, tartós stressz, családi, iskolai konfliktus,
feldolgozatlan életesemény sajnos gyakran okoz funkcionális jellegű panaszokat.
Az esetek közel 40%-ban azonban a leggondosabb kivizsgálás sem tud fényt
deríteni a fájdalom pontos okára.

Összefoglalásképp
elmondható, hogy a mellkasi fájdalom hátterében ritkán áll szívbetegség, a
panaszokat azonban ettől függetlenül ne hagyjuk figyelmen kívül. Első körben
gondos háziorvosi vizsgálat ajánlott, kifejezett nehézlégzés, elesett általános
állapot, verejtékezés, láz esetén azonban ügyelet, sürgősségi osztály
felkeresése is szükséges.
Dr. Gyömörei Beáta gyermekgyógyász

Bethesda Gyermekkórház
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<modDate>1441877059123</modDate>
<modDateParsed>
<timestamp ms="1441877059123">
<year>2015</year>
<month>9</month>
<day>10</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>24</minute>
<sec>19</sec>
</timestamp>
</modDateParsed>
<pagenumber>1</pagenumber>
</article>

Mellkasi fájdalom gyermekkorban

2015.07.16.

Kisiskolások, kamaszok körében egyre gyakrabban jelentkező tünet a mellkasi fájdalom, mely hallatán a szülő is a szívéhez kap, és rögtön a legrosszabbra, akár szívinfarktusra gondol. A gyermeket a gyermekgyógyászatban nem tekintjük kis felnőttnek, így egészen másképp gondolunk a mellkasi fájdalomra. Bostonban egy gyermekkórház sürgősségi osztályán 10 évre visszamenően vizsgálták a mellkasi fájdalommal megjelenteket. Összesen 3700, hat évesnél idősebb gyermeket vontak be a kutatásba és mindössze az érintettek 1%-nál találtak szív eredetű eltérést.

A mellkasi fájdalom legtöbbször a mellkasfal fájdalma, melyet okozhat direkt trauma (esés, ütés, más baleset) ill. a mellkasban található egyéb szervrendszerek megbetegedései. A légzőszervi betegségek közül leggyakoribb a mellhártya (pleuritis) gyulladása és a tüdőgyulladás (pneumonia), melyek visszatérő köhögés, sok esetben láz, rossz közérzet mellett okoznak mellkasi fájdalmat. Légvételre fokozódó mellkasi fájdalom, kifejezett ziháló légzés, sápadtság a légmell (pneumothorax) lehetőségét veti fel, ilyenkor mihamarabb orvosi vizsgálat indokolt.

A gyomor és bélrendszer betegségei közül a nyelőcső reflux betegségre az égő, maró, főleg fekvő, vízszintes helyzetben fokozódó fájdalom hívhatja fel a figyelmet. A mellkasfalat alkotó izmok túlerőltetése (body building) szintén lehet okozója a mellkasi fájdalomnak.

Mint már említettem szív eredetű eltérés gyermekkorban csak ritkán áll a panaszok hátterében, ellentétben a felnőtt gyógyászattal, ahol a mellkasi fájdalom kapcsán mind laikus mind orvosi körben inkább merül fel szívbetegség, leggyakrabban szívizom infarktus. Gyermekkori szív eredetű mellkasi fájdalmat a szívizom (myocarditis) ill. a szívbelhártya (pericarditis) gyulladása okoz, melyet hőemelkedés, láz, kifejezett gyengeség, elesett általános állapot kísérhet. Gyermekkorban a szívritmuszavarok heves szívdobogás érzés, ájulás képében jelentkeznek, azonban a mellkasi fájdalom nem jellemző. Természetesen a szív fejlődési rendellenességével született gyermekek más elbírálás alá esnek, az ő esetükben a mellkasi fájdalom mindenképp figyelmeztető jel, ilyenkor gyermekkardiológus vizsgálat is indokolt.

Végül essen pár szó a pszichés és funkcionális eredetről is, mely kamaszkorban nem kis kihívást jelent az érintettek körében. Depresszió, tartós stressz, családi, iskolai konfliktus, feldolgozatlan életesemény sajnos gyakran okoz funkcionális jellegű panaszokat. Az esetek közel 40%-ban azonban a leggondosabb kivizsgálás sem tud fényt deríteni a fájdalom pontos okára.

Összefoglalásképp elmondható, hogy a mellkasi fájdalom hátterében ritkán áll szívbetegség, a panaszokat azonban ettől függetlenül ne hagyjuk figyelmen kívül. Első körben gondos háziorvosi vizsgálat ajánlott, kifejezett nehézlégzés, elesett általános állapot, verejtékezés, láz esetén azonban ügyelet, sürgősségi osztály felkeresése is szükséges.

Dr. Gyömörei Beáta gyermekgyógyász

Bethesda Gyermekkórház

Gyorslinkek

<contents headingid="566345" moderate="true" read="true" title="Gyermekbetegségek" url="gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek" write="true">
<article contentid="569866">
<title>A táplálkozással kapcsolatos betegségek</title>
<url>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/taplalkozassal_kapcsolatos_betegsegek.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1439366880000">
<year>2015</year>
<month>8</month>
<day>12</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>8</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

A táplálékallergia, táplálékintolerancia egyre
több embert érint. Napjainkban
egyre nagyobb a kereslet a speciális táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerekre.
Szinte nincs is olyan élelmiszerbolt, étterem, étel-házhozszállítással foglalkozó
cég, ahol ne lehetne csökkentett cukortartalmú vagy cukor-, glutén-, tejfehérje-
vagy éppen laktózmentes termékeket is kapni. Ez az érintettek nagy számát
tekintve jelentős előrelépés. Ugyanakkor az itt vásárló, fogyasztó embereknek
csak egy része küzd valóban táplálékallergiával és/vagy táplálékintoleranciával,
sokan inkább csak egyfajta divatot követnek. De vajon mit is jelent a táplálékallergia
és -intolerancia, mi a különbség a két állapot között?

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
 
<h4>
A táplálékallergia
</h4>

A táplálékallergia a szervezet egy/vagy több allergén (ebben az esetben allergiát 
okozó táplálékok vagy táplálék-összetevők) által kiváltott specifikus, reprodukálható 
(azaz újra kiváltható), kóros immunreakció. A leggyakoribb táplálékallergének 
közé a tehéntej, a hüvelyesek, a szója, a tojás, a hal, a tenger gyümölcsei, a 
diófélék, a búza, a rozs, a gyógynövények és egyes fűszerek tartoznak, de gyakran 
okoznak panaszt a citrusfélék, a déligyümölcsök, az eper, a paradicsom, a spenót, 
a savanyú káposzta, a sertés- és a vadhús, a csokoládé, a feketekávé, az alkohol, 
valamint az adalékanyagokat tartalmazó termékek is. Sajnos lényegében bármely 
élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő kiválthat allergiás tüneteket.

<h4 style="text-align: left;">
Majdnem allergia, de mégsem
</h4>

Sokan összekeverik a táplálékintoleranciát a táplálékallergiával, holott a két állapot nem azonos, bár mindkettő az étkezéssel 
függ össze. Az allergia és az intolerancia közötti alapvető különbség, hogy míg 
allergia esetén a szervezet immunológiai mechanizmussal (antitestek vagy sejtek 
által közvetített reakcióval) reagál az idegen antigénekre, addig intolerancia 
esetében nincs immunológiai folyamat, tehát szervezetünk nem termel ellenanyagokat 
és pszichés eltérés sem tapasztalható.

A legszemléletesebb példa a táplálékallergia és -intolerancia közötti különbség 
megértésére a tehéntej esete. A tehéntej fehérjéi ugyanis allergiás reakcióhoz 
vezetnek, míg tejcukortartalma (laktóztartalma) intoleranciát okoz. A gyakran 
(tévesen) emlegetett tejallergia kifejezés így nem elég pontos, használata nem 
írja jól körül a problémát, emiatt megtévesztő is lehet, mivel a két állapot étrendje 
sem teljesen azonos, sőt.

A tejcukor (laktóz) lebontását a vékonybeleinkben a laktáz nevű enzim végzi. 
Sok embernél azonban genetikailag részben vagy teljesen hiányzik ez az enzim, 
ezért náluk a tejcukor emésztése, felszívódása zavart szenved. A tejcukor-érzékenység, 
más néven a laktózintolerancia esetén dózisfüggően a tej és tejtermékek fogyasztása 
után hasfájás, hascsikarás, puffadás, hirtelen jelentkező hasmenés, hasi diszkomfortérzés 
alakul ki. A tejcukor-érzékenység többnyire egész életre szól, bár az is előfordul, 
hogy valamilyen bélfertőzés, -gyulladás vagy antibiotikum-kúra okozta hasmenés 
következtében csak átmenetileg alakul ki, és idővel megszűnik. A nyers vagy pasztőrözött 
tehéntej, tejföl, tejszín fogyasztása okozza általában a legerőteljesebb tüneteket, 
míg a savanyított tejtermékek (joghurt, kefir), illetve a túró és a kemény sajtok 
fogyasztását már jobban tolerálják az érintettek (ezt nevezzük egyéni tűrőképességnek). 
Az enzim teljes hiánya esetén azonban akár a gyógyszerek vivőanyagaként felhasznált 
tejcukor is panaszokat okoz.

A táplálékallergia és -intolerancia közötti sarkalatos különbséget a kezelésükre 
javasolt diéta is szemlélteti: míg az allergia esetében az allergén legkisebb 
mennyisége (akár pár morzsa, a tej esetében egy korty) is reakciót válthat ki, 
emiatt az allergénforrás teljes mellőzése szükséges, addig az intolerancia esetében 
az elfogyasztott táplálék adagjától is függ, hogy az problémát okoz-e. Egyes táplálékallergiák 
esetében azonban ismert az a jelenség is, hogy idővel a beteg „kinövi” az allergiát: 
ez főleg a kisgyermekkorban jelentkező tehéntejfehérje- és a tojásfehérje-allergia 
esetében igaz. A jól diétázó (az allergén fogyasztását teljesen kerülő) kisgyermek 
óvodás- vagy iskoláskorára akár tünetmentessé is válhat, és fokozatosan, de áttérhet 
a normál, vegyes étrendre.

<h4 style="text-align: left;">
A táplálékallergia tünetei
</h4>

A táplálékallergia számos tünetet okozhat, ezek több szervet, szervrendszert 
érinthetnek, mint például az emésztőrendszert (hasmenés, hányás, hasi fájdalom, 
székrekedés, testtömeg-növekedés hiánya, reflux), a bőrt (ekcéma, bőrgyulladás, 
csalánkiütések, bőr- vagy nyálkahártya-vérzések), a légutakat (orrfolyás, akadályozott 
orrlégzés, köhögés, hörgőgyulladás, rohamokban jelentkező tüsszentés, rekedtség, 
fülgyulladás), az idegrendszert (viselkedési zavar, alvászavar, migrén), emellett 
fáradékonyságot, ízületi gyulladást, vashiányos vérszegénységet, az egyes fehérvérsejtek 
elszaporodását és akár anafilaxiás sokkot is okozhatnak.

<h4 style="text-align: left;">
A táplálékallergia kezelése
</h4>

A már kialakult allergia esetén a cél az, hogy az allergiát okozó élelmiszert 
vagy élelmiszer-összetevőt teljesen száműzzük az étrendből, miközben figyelni 
kell arra is, hogy az étrend fedezze a szükséges mennyiségű és minőségű tápanyagot. 
Ezt eliminációs diétának is nevezzük. Az így kialakított speciális étrend követésének 
időtartama és szigorúsága függ a beteg életkorától, a tünetek súlyosságától, illetve 
az allergén fajtájától is.

A legtöbb, étrendünkben gyakran előforduló élelmiszer helyettesítésére számos 
alternatíva létezik, ezért némi gyakorlással az allergiás egyének is ugyanolyan 
vegyes, változatos és jóízű étrendet követhetnek, mint egészséges társaik. Ebben 
a modern élelmiszeripari eljárások is segítségükre vannak, hiszen ma már nem csak 
a tehéntej, de a búzaliszt vagy akár a tojás is helyettesíthető a termékekben 
az ízhatás, élvezeti érték jelentősebb romlása nélkül is.

A számos speciális diétás célra szánt élelmiszer, termék esetében azonban a táplálékallergiás, 
-intoleráns egyének számára az étrend betartása már a vásárláskor, ételrendeléskor 
megkezdődik. Számukra akár életfontosságú is lehet annak eldöntése, hogy az adott 
termék belefér-e az étrendjükbe: az élelmiszerek címkéjén ezért minden esetben 
ellenőrizniük kell, hogy az összetevők között szerepel-e a panaszt kiváltó allergén. 
Ebben a mára sokkal precízebb, olvashatóbb, látványosabb feliratok, kiemelések 
is a diétázók segítségére vannak. Emellett a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia 
Adatbank gluténmentes, tejcukortól, tejfehérjétől, tojástól, szójától, földimogyorótól, 
azoszínezékektől, kén-dioxidtól és származékaitól, valamint benzoesavtól mentes 
termékeket felsoroló kiadványai is hasznosak a mindennapi élet, étrend megtervezésében.

Antal Emese, Schmidt Judit, dr. Biró Lajos

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords>
<kword>táplálékallergia</kword>
<kword>táplálékintolerancia</kword>
<kword>intolerancia</kword>
<kword>allergének</kword>
<kword>táplálkozás</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566424">
<title>Tesiből felmentve?</title>
<url>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/tesibol_felmentve.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437566820000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>22</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>7</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

2012 szeptemberétől az új
köznevelési törvény értelmében az első, ötödik és kilencedik évfolyamokon
felmenő rendszerben bevezették a mindennapos testnevelést. A felnövekvő nemzedéket
elnézve a rendszeres, szervezett formában történő mozgás a gyermekek egészségét
szolgálja – orvosként és szülőként is támogatnunk kell ezt a törekvést. Egyre
több a túlsúlyos gyermek, és ennek az egészségügyre, társadalomra nézve is
komoly következményei lehetnek. Árthat-e a testmozgás? Milyen esetekben kell
testnevelés óráról felmentést kérni?

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

<h4>Betegség és tornaóra</h4>

A teljes tanévre szóló felmentés
csak ritka esetben indokolt. Az ilyen betegségekben szenvedő gyermekek, pl.
szívbetegek, egyes csont- ízületi betegségben szenvedők folyamatos szakorvosi
felügyelet alatt állnak, így ők a szakemberrel megbeszélve teljes vagy
részleges felmentést kapnak.

Más betegségek esetén, pl.
cukorbetegség, asthma, de ide tartozik a túlsúlyos gyermek is, a mozgás nem
hogy tilos, hanem jótékony hatású.  Ilyen
esetekben a megfelelő gyógyszeres, diétás beállítás mellett támogatni kell a
gyermek testnevelés órákon való részvételét. Célszerű, ha a szülő a gyermekkel
együtt felkeresi a testnevelő tanárt és megbeszélik a gyermek betegségével
kapcsolatban felmerülő esetleges problémákat, azok lehetséges megelőzését,
kezelését.

A harmadik nagy csoportba a
gerincdeformítások, mint gerincferdülés (Scoliosis), görbe hát (Schauermann
betegség), hanyag tartás tartoznak. Itt sem indokolt a testnevelés alóli
felmentés, (ha a szakorvos erről másképpen nem rendelkezik), de a testnevelés
óra nem helyettesíti a rendszeres és speciális gyógytornát, és fordítva. A
fűzőt viselő gyermek fűzőben részt vehet az iskolai foglalkozásokon, legfeljebb
egyes gyakorlatokat, pl. bukfenc, tigrisbukfenc nem tud elvégezni (Bár erre is
van példa).

Ezen betegségben szenvedő
gyermekek testnevelés alóli felmentésével a gyermek betegségtudatát erősítjük,
kizárjuk őket a közös játékokból, a mozgás öröméből, így fokozódik
elszigetelődésük, pedig éppen az integráció, a teljes a többi gyermekhez
hasonló életvitel elérése lenne kívánatos.

<h4>Anya, írsz felmentést?</h4>

Az alkalmankénti felmentés is
gyakran felmerülő kérdés. Természetesen akut, lázas megbetegedés esetén nem
szabad aktív mozgást, sporttevékenységet végezni (iskolába sem kell menni).
Két-három napig tartó lázas betegség után nyugodtan elkezdhető újra a mozgás,
nem kell felmentés. Természetesen tüdőgyulladás, elhúzódó lázas betegség pl.
mononucleosis infectiosa esetén hosszabb időre, akár hetekre, hónapokra
felmentést kap a gyermek, de erről megint csak az illetékes orvos rendelkezik.

Sérülések esetén pl. bokaficam,
térdfájdalom, sebész, traumatológus szakorvoshoz kell fordulni és az általa
meghatározott időt betartva szüneteltetni a mozgást

Lányoknál gyakori kérdés, hogy
menstruáció kapcsán kell-e felmentést kérni, és ha igen meddig. A menstruáció
nem betegség, akinek nem jár különösebb tünetekkel, erős hasi görcsökkel, annak
nem kell felmentés, akinek panaszai vannak, az a menstruáció első két napjára
kérhet felmentést, bár a könnyed testmozgás sokszor enyhíti a tüneteket.
Uszodába természetesen nem kell menni a menses teljes ideje alatt.

<h4>Hajnali hajrá</h4>

Felső tagozatban és
középiskolában a testnevelés órák számának növekedése az úgynevezett nulladik
órák megszaporodását eredményezte. Pont ebben az életkorban fáradékonyabbak a
gyermekek és reggel nehezebben kelnek ki az ágyból. De ez nem ok a felmentésre.
Teenager korban nagyon fontos az alvás, de inkább a korai lefekvést kellene a
szülőknek szorgalmazni. Éjszakába nyúló „chat”-ezés, gépezés után másnap nehéz
felkelni. Ugyanakkor a reggeli testmozgást követően aktívan, felfrissülten
kezdődhet a nap.  Ilyenkor azonban még
fontosabb a reggeli étkezés, amely lehetőleg könnyen emészthető, de energiát
adó étel legyen (joghurt, müzliszelet, banán). Kiadósabb reggelit lehetőleg még
otthon, a sportolás előtt legalább háromnegyed órával fogyasszon a gyerek.
Különben nagyobb fizikai aktivitásnál előfordulhat, hogy a tornaóra előtt
útközben vett, sebtiben bekapott kakaó visszakívánkozik a gyomorból.

<h4>Milyen sportot válasszunk?</h4>

Akinek még marad felesleges
energiája, az délutáni szabadidős sportok közül válogathat. Erre vonatkozóan
néhány jó tanács.  Légúti betegségekben
szenvedőknek, asztmásoknak az úszás, vízilabdázás ajánlható. Gerincferdülés
esetén az un. aszimmetrikus sportokat kerüljük, mint tenisz, vívás,
gerelyhajítás, kenuzás. Egyre nagyobb divatja van a kondicionáló termeknek.
Gyermekeknek ez nem ajánlott, serdülőknek is inkább a cardio gépeket
javasoljuk. Súlyzós edzés esetén fontos a gyakorlatok pontos kivitelezése,
megfelelő súllyal, melyhez kérjük szakedző tanácsát, különben többet árt, mint
használ. Súlytöbblettel rendelkezők ne ezt az edzésformát válasszák, mert
plussz terhet ró az ízületekre és a vérnyomást is emeli. Lányoknak a női
fittness edzések kiválóak, ezekre akár édesanyjukkal együtt is elmehetnek.

A rendszeres testmozgás gyermekeink számára nagyon fontos.
Szülőként támogatnunk, buzdítanunk kell a gyermekeinket a rendszeres
testmozgásra, és jó példával elöl járni. Egészséges gyermeknél – egy-egy
kivételes alkalomtól eltekintve – nem indokolt a testnevelés órákról való
felmentés. 
Dr. Csohány Ágnes
gyermekgyógyász

Bethesda Gyermekkórház



</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords>
<kword>gyermekkori</kword>
<kword>mozgás</kword>
<kword>sport</kword>
<kword>testnevelésóra</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566399">
<title>Egész évben allergia?</title>
<url>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/egesz_evben_allergai.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437060660000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>31</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
Tavasztól őszig gyakoriak a
szénanáthás panaszok tüsszögéssel, vizes orrfolyással, orrdugulással,
köhögéssel és torokviszketéssel, melyhez gyakran szemviszketés, könnyezés, és
kötőhártya gyulladás is társul. Egyre többen vannak azonban, akiket egész évben
kínoznak hasonló tünetek, melyekhez nehézlégzés, csalánkiütés, bőrgyulladás,
illetve ekcéma és emésztőszervi panaszok is társulhatnak. 
 

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

<embedded align="default" bottom="0" id="563657" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>egesz_evben_allergia_1.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68838/egesz_evben_allergia_1.jpg</url>
<width>400</width>
<height>299</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>egesz_evben_allergia_1.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563656/tn_egesz_evben_allergia_1.jpg</url>
<width>56</width>
<height>42</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

Az úgynevezett légúti vagy
inhalációs allergiát a levegőben lebegő, belélegezhető anyagok, leggyakrabban
virágpollenek okozzák. A tünetek az allergiát kiváltó növény virágzási
idejében, minden évben ugyanakkor jelentkeznek, vagyis az allergia szezonális.
Hazánkban három fő pollenszezon van: a kora tavaszi; fa pollen, a barkások, a
nyár eleji fűpollen és a nyár végi gyom, üröm, valamint parlagfű okozta
allergiás időszak. Egyesek szezontól függetlenül egész évben hasonló,
szerencsére többnyire kevésbé intenzív panaszokkal küszködnek. Ilyenkor a
leggyakoribb légúti allergén a házipor atka, a penészgomba spóra, az állati
szőr vagy toll.

Ritkán okoznak légúti tünetet
étel allergének – a tej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, olajos magvak, dió,
mogyoró, és földimogyoró. Az ételallergia tünete gyakrabban bőrkiütés, ajak
vagy szemhéj duzzanat, hányinger, hasi görcsök, valamint a korábban említett
légúti tünetek.

A
tünetek gyógyszerekkel, allergia ellenes szem- és orrcseppekkel, antihisztamin
tablettával kiegészítve a legtöbb esetben erősen csökkenthetők, és akár a
panaszmentesség is elérhető. Háztartási teendők háziporatka érzékenység esetén?

<h4>Apró társbérlők</h4>

A
háziporatkák egészen apró, kb. 0,5 mm nagyságú, szabad szemmel nem látható
rovarok, lakókörnyezetünkben mindenütt megtalálhatók. Az allergiát okozó anyag,
az allergén a háziporatka ürülékében található. A fűtési időszak alatt a
szárazabb levegőben ez az apró szemcsés ürülék elporlik, és erősen kötődik a
textilszálakon, majd innen időről időre a levegőbe jut. Ez történik többek
között a szőnyegpadlón járáskor, ha kárpitozott bútorokra ülünk, vagy ha
felrázzuk az ágyneműt. Az atkák legszívesebben az ágyban, kárpitozott
bútorokban, szőnyegekben, plüssjátékokban laknak. Sajnos a „háziporatka szezon”
egész évben tart, és különösen télen a fűtési időszak okoz panaszokat. A
háziporatka tápláléka emberi és állati hámfoszlány, baktériumok és gombaspórák.
Legjobban 20-30 C közötti hőmérsékleten,
65–80-os páratartalomban érzik magukat, és szaporodnak. Naponta az emberről kb.
1,5 gramm hám válik le, mely egymillió atka számára elegendő táplálék 1 napra.
1 gramm porban akár 200 háziporatka is élhet.

<embedded align="default" bottom="0" id="563653" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>egesz_evben_allergia_2.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68837/egesz_evben_allergia_2.jpg</url>
<width>400</width>
<height>265</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>egesz_evben_allergia_2.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563652/tn_egesz_evben_allergia_2.jpg</url>
<width>56</width>
<height>38</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

Mit
tehetünk ellene? Legfőbb követelmény a tisztaság. A tollpárnákat és
pehelypaplanokat el kell távolítani, a matracokat, a párnákat és az ágy
környékét gondosan portalanítsuk! Húzzunk műanyag huzatot a matracokra! Hetente
cseréljük az ágyneműhuzatot, és mossuk ki a takarókat! A takarítás ideje alatt
allergiás gyermek ne tartózkodjon a szobában! Kitömött játékállatok nem valók
a
hálószobába, itt csak mosható játékokat tartsunk. Ezeket is gyakran mossuk,
könnyű mosható függönyöket használjunk! A portörlést nedves ruhával végezzük!
Ma már különleges porszívókészülékek is rendelkezésre állnak, amelyekkel a
portalanítás, ezáltal az atkátlanítás tökéletesebben elvégezhető. Sajnos ezek
a
készülékek igen drágák, és bérelésük sem olcsó.

<h4>Kinek segít a
sóterápia?</h4>

Sok kisgyermeknek okoznak újra
meg újra különböző heveny vagy idült légzőszervi megbetegedést érzékeny
nyálkahártyái, és a szakorvosok tapasztalatai szerint egyre nő az allergiában
szenvedő és az asztmás gyerekek száma. Kiegészítő kezelésként ajánlható
számukra a sópára belégzésén alapuló kúra, amely ma már nemcsak a tengerpartok
jótékony klímájában, távoli sóbányák hűs levegőjében, hanem egyre több helyen
elérhető.

<embedded align="default" bottom="0" id="563655" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>egesz_evben_allergia_3.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68836/egesz_evben_allergia_3.jpg</url>
<width>400</width>
<height>300</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>egesz_evben_allergia_3.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563654/tn_egesz_evben_allergia_3.jpg</url>
<width>56</width>
<height>42</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

A speciális sóterápiának elsősorban asztma, idült légcsőhurut, pollenek okozta
allergiák esetében van jótékony hatása. A világon számos hajdani sóbányában
(például Lengyelországban, Erdélyben) szerveznek kúrákat orvosi felügyelet
mellett a betegeknek. A sóbányák gyógycélú megnyitása kiváló terápiás
lehetőség. Hasonlóképpen javíthatja a betegek közérzetét a tengerparti klíma.
A
sóbarlangban klímaoldat párolgása következtében, negatív ionizáció jön létre,
így a légzőszervek nyálkahártyái aktiválódnak. A sóterápia helyben is
alkalmazható, kiváltva az utazást, a szanatóriumi kezeléseket. A terápia
természetesen az orvosi kezelést nem helyettesíti, kiegészítő jellegű. Hatására
a betegek közérzete javul, kevesebb gyógyszerre van szükségük, tüneteik,
köhögésük, nehézlégzésük enyhül. Allergiásoknak a pollenszezon előtt egy-két
hónappal már érdemes elkezdeni a kúrát. A kúra kezdetekor 10 percet ajánlott
tölteni a sótéglákkal, sóoldatos párologtató edényekkel felszerelt kb. 20 fok
hőmérsékletű sóbarlangban, majd az időtartam fokozatosan növelendő napi egy
órányira. A sóbarlangokban a gyermekek játszhatnak. Két hetes kúra hatása
eredményeképpen enyhül a gyerekek krónikus köhögése, oldódik, felszakadozik a
nyálkahártyákra rakódott slejm, és az idült betegségek ritkábban, enyhébb formában
jelentkeznek. Az allergiában, asztmában szenvedő gyerekeknél elsősorban ősszel
és tavasszal alkalmazzák a kúrát, és télen a krónikus köhögést is enyhíti. Van
arra is lehetőség, hogy a párologtatni kívánt sóoldatot hazavigyék. Így otthon
is biztosítani lehet a tiszta, páradús levegőt: ugyanis a magas relatív
páratartalom miatt létrejött aerosol cseppecskék lecsapódnak a por, füst és
pollenszemcsékre, azokat leülepítik.

Dr. Szabolcs Andrea gyermekgyógyász

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A
tic akaratlan, hirtelen, gyors, rövid, ismétlődő, sztereotip mozgás (motoros
tic) vagy hangadás (vocalis tic). Az extrémen súlyos eseteket kivéve nem
jelentkezik folyamatosan. A motoros tic egyszerű formái lehetnek például
hunyorgás, grimaszolás, orrhúzogatás, a szemgolyók hirtelen elfordítása,
fejrángatás, vállrándítás, lábdobogás, összetett formái például a szökdécselés,
ugrálás, tapogatás. A vocalis tic lehet például szipogás, szimatolás, krákogás,
köhögés, dünnyögés, röfögés. Összetett formák esetén a helyzethez nem illő
szavak, szótagok, rövid mondatok ismételgetése jelentkezik. Motoros ticek
közül a hunyorgás, szemforgatás esetén gyakran szemészeti, köhögés, krákogás
esetén gégészeti vagy allergológiai problémára gondolnak a szülők, de sokszor
még az orvosok is. Az akaratlan mozdulatok sokszor célszerűnek tűnnek, például
a fej megrázása a haj elsöprése céljából, de egy idő után fel kell tűnjön, hogy
nem erről van szó. Sokszor a gyerekek társítanak egy akaratlagos mozdulatot a
tichez, pl. elsimítja a haját a fejrázás után. Nagyobb gyerekek el tudják
mondani, hogy a tic-et megelőzi egy kellemetlen érzés, általában a tic helyén.

Nagyon
fontos tudni, hogy nem akaratlagos jelenségről van szó. Megtévesztő lehet, hogy
a gyerekek egy időre, többnyire néhány percre, de akár órákra is vissza tudják
tartani a kóros
jelenséget, de utána még nagyobb erővel tör elő. Olyan, mintha a szünet után
„kitikkelné” magát a felgyűlt feszültség miatt. A ticet nyugtalanság, düh,
stressz, izgatottság, fáradtság fokozza, pihenés, lazítás vagy éppen
figyelemkoncentráció csökkenti. Jellegzetes helyzet,
amikor a ticelő gyermek az orvosi rendelőbe belépve, a helyzet okozta izgalom
miatt azonnal mutatja a tünetet, majd a kezdeti beszélgetés alatt megnyugodva
illetve vizsgálat alatt, feladathelyzetben teljesen tünetmentessé válik.
Érdekes azonban, hogy kérésre a gyerekek minden tünetüket be tudják mutatni.
Bizonyos élethelyzetek kifejezetten provokáló hatásúak. Ilyen például az
iskolakezdés. Augusztus végén, szeptember elején mindig megnő a tic miatt
jelentkező betegek száma. A hullámzó lefolyás azonban spontán is jelentkezhet,
nem mindig köthető érzelmi állapothoz, pszichés feszültséghez. A tic
diagnózisát a tünetek alapján kell felállítani, semmilyen egyéb vizsgálómódszer
nem segít.

A ticrendellenességek legsúlyosabb
formája a Gilles de la Tourette-szindróma. Egy évnél tovább fennálló többféle
motoros tic és legalább egyféle vocalis tic esetén beszélhetünk róla, de
ezeknek nem kell egyidejűleg fennállni. A betegség lefolyása alatt a ticek
típusa, helye,  gyakorisága, súlyossága
változik. A betegség nagyon összetett, minden eset egyéni. Vannak olyan
idegrendszeri betegségek, amelyeknek része lehet tic, ilyenkor Gilles de la
Tourette-szindróma nem áll fenn.

Vannak a tictünetekhez gyakran
társuló egyéb tünetek és betegségek: ilyenek a kényszercselekvések-kényszergondolatok
(obszesszív-kompulzív rendellenesség), a figyelemhiányos hiperaktivitászavar (ADHD),
valamint egyéb viselkedészavarok is.

A betegség oka nem ismert. A
leginkább elfogadott elmélet szerint az agyi ingerületátvivő anyagok, az un.
neurotranszmitterek, elsősorban a dopamin és szerotonin egyensúlyának
megbomlása okozza, dopamin túlsúly alakul ki, de ennek oka ismeretlen. A
felnőttkorba érve a tünetek enyhülnek vagy elmúlnak, tehát az agy érési
folyamatainak is lehet szerepe. Nagyobb tanulmányok azt mutatják, hogy serdülő-
vagy felnőttkorra az esetek egyharmada lesz tünetmentes és további harmadánál
enyhülnek a tünetek.

A tünetek gyakran enyhék, komolyabb
kezelést nem igényelnek. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy miről van szó. Ha nem
vagyunk biztosak a dologban, többnyire a háziorvos is felvilágosítást tud adni.
Ha súlyosabbnak látja a helyzetet, szakorvoshoz (elsősorban
gyermekpszichiáterhez) vagy pszichológushoz fogja irányítani a gyermeket.
Neurológusra akkor lehet szükség, ha más betegségtől, pl. epilepsziától kell
elkülöníteni a ticrendellenességet.

Fontos,
hogy a gyereket ne figyelmeztessük, főleg ne szóljunk rá, hogy „hagyd már
abba”. Természetesen sokszor nehéz, de meg kell próbálni nem észrevenni a
tüneteket.

Az orvos
vagy pszichológus részéről a tünetek elmagyarázása, tanácsadás, hosszabb
beszélgetés sokszor olyan megkönnyebbüléshez vezet, hogy a ticek gyorsan
elmúlnak.

A szülők
megértve, hogy miről van szó, könnyebben elfogadják a helyzetet és a gyerek is
megszabadul a szándékosság vádjától. Mindenképp gondolni kell az önbizalom
erősítésére, a
megfelelő önértékelésre. Fontos, hogy a pedagógusok is tudjanak a problémáról,
és a szülőkhöz hasonlóan kezeljék a helyzetet. Ők tudnak segíteni abban is,
hogy az iskolatársak ne csúfolják, hecceljék a gyereket illetve meg tudják
védeni az esetleges kiközösítéstől.

A
nem gyógyszeres kezelések közé különböző viselkedés-terápiák tartoznak. Ennek
egyik fajtája, amikor megtanítják a gyermeket a ticet megelőző érzés felismerésére
és összekötésére valamilyen akaratlagos viselkedéssel, amelyik egyben
akadályozza a tic kitörését. A viselkedésterápiák, vagy a szintén használatos
relaxációs tréningek a kevésbé súlyos esetekben jönnek szóba.

Számos
gyógyszeres kezelés is létezik. Ezek alkalmazásánál az orvosnak mérlegelni
kell, hogy a kedvező hatás és a szinte minden gyógyszernél fellépő
kisebb-nagyobb mellékhatások olyan
egyensúlyban legyenek, hogy a jó közérzet és a megfelelő iskolai teljesítmény
is megmaradjon. Természetesen a fent említett esetleges társuló betegségeket is
kezelni kell.

Dr.
Siegler Zsuzsanna gyermekneurológus

Bethesda Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566398">
<title>Mellkasi fájdalom gyermekkorban</title>
<url>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/mellkasi_fajdalom_gyermekkorban_.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437060240000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>24</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>Kisiskolások, kamaszok körében
egyre gyakrabban jelentkező tünet a mellkasi fájdalom, mely hallatán a szülő
is
a szívéhez kap, és rögtön a legrosszabbra, akár szívinfarktusra gondol. A gyermeket a gyermekgyógyászatban 
nem tekintjük kis felnőttnek, így egészen másképp gondolunk
a mellkasi fájdalomra. Bostonban egy gyermekkórház sürgősségi osztályán 10 évre
visszamenően vizsgálták a mellkasi fájdalommal megjelenteket. Összesen 3700,
hat évesnél idősebb gyermeket vontak be a kutatásba és mindössze az érintettek
1%-nál találtak szív eredetű eltérést.

Bethesda Gyermekkórház
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566396">
<title>A fül-orr-gégész tanácsai a nyaralásra</title>
<url>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/ful_orr_gegesz_tanacsai_nyaralasra.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437059580000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>13</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
Mindenki örül a nyárnak, végre
itt a szabadság, a megszokott iskolai rendet felváltja a nyaralás, táborozás.
Bár a felső légúti hurutos betegségek nyáron kevésbé fordulnak elő, gyermekeink
néha ilyenkor is a fül orr-gégészeten kötnek ki, mert a vakáció is tartogathat
kellemetlen meglepetéseket. 
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

<h4>Fülfájós kicsik</h4>

Különösen veszélyeztetettek
vízparti nyaraláson azok a gyermekek, akik még nem tudnak biztonsággal úszni,
de a víz alatt már kiválóan tempóznak. Ilyenkor, mivel a légzéstechnikájuk még
nem megfelelő, gyakran jut víz az orrukba. Ha ez a víz ráadásul nem is tiszta,
gyulladás keletkezhet, mely az arcüregekbe és a fülkürtön át a középfülbe is
terjed, arcüreggyulladást, középfülgyulladást okozva.

<embedded align="default" bottom="0" id="563435" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>ful_orr_gegesz_tanacsai_a_nyarra_1.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68835/ful_orr_gegesz_tanacsai_a_nyarra_1.jpg</url>
<width>400</width>
<height>300</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>ful_orr_gegesz_tanacsai_a_nyarra_1.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563434/tn_ful_orr_gegesz_tanacsai_a_nyarra_1.jpg</url>
<width>56</width>
<height>42</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

Mikor gondoljunk arcüreggyulladásra? Minden
olyan esetben, ha a gyermeknek vaskos, „színes” orrváladéka van, amit csak
nehezen tud kifújni az orrából, az sűrűn termelődik, köhög, főleg éjszaka.
fejfájásról panaszkodik, hőemelkedése van, hallása tompábbá válik. Fülfájdalom
is felléphet, ilyenkor felmerül, hogy a dobüregben is izzadmány van. Amennyiben
a gyermek náthássá válik, orrcseppet mindenképpen kapjon, szükség esetén – ha
a
fent említett tünetek fellépnek – lássa szakorvos. A szakorvosi vizitig a szülő
teendője a fájdalom és/vagy láz csillapítása, az orrváladék csökkentése. Akut
ügyeletre csak magas láz, csillapíthatatlan, lüktető fülfájdalom esetén kell
vinni a gyermeket, de a láz csillapítását minden esetben már az orvos
felkeresése előtt kezdjék el, a szokásos módon.

A víz ártalmas lehet a
hallójáratba jutva is. Az itt lévő fülzsírt feláztatja – és a hallójárati bőr
felhámját is – ezáltal hallójárati gyulladást is okozhat. Azoknál  a gyermekeknél,
akiknek már volt  ilyen módon keletkezett hallójárati
gyulladásuk, a nyaralás előtt egy-két héttel érdemes a hallójáratokat
megvizsgálni, az esetleges fülzsír-felhalmozódást elsősorban fülmosással
megszüntetni. Ezzel elejét lehet venni az igen kellemetlen, fájdalmas
tünetekkel járó hallójárati gyulladásnak.

Ha dobhártya-sérülés alakul ki,
teljes víztilalom szükséges, mert ilyenkor a dobüreg közvetlenül fertőződhet.
Ezekben az esetekben a gyermekeket szakorvosnak kell ellátnia. A hallójáratba
került idegentestek eltávolítása mindig sürgős feladat. Kérjük a szülőket, hogy
még a látható, jól hozzáférhetőnek tűnő idegentestet se kíséreljék meg
eltávolítani, pl. csipesszel.

<h4>Orrvérzésig</h4>

<embedded align="left" bottom="0" height="300" id="563437" left="0" right="0" title="" top="0" width="300">
<image>
<title>ful_orr_gegesz_tanacsai_a_nyarra_2.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68834/ful_orr_gegesz_tanacsai_a_nyarra_2.jpg</url>
<width>300</width>
<height>300</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>ful_orr_gegesz_tanacsai_a_nyarra_2.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563436/tn_ful_orr_gegesz_tanacsai_a_nyarra_2.jpg</url>
<width>42</width>
<height>56</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>Különböző sérülések is okozhatnak
problémát, az orr sérülése is nagyon gyakori. Eleséskor, esetleg sportolás,
„nézeteltérés lerendezése” közben keletkezhetnek ilyen sérülések. Ha az orr
sérülésekor a gyermek nem emlékezik, hogy történt a baleset, agyrázkódás alapos
gyanúja miatt kórházi megfigyelés is szükséges. A szakorvosi vizsgálat és az
orrcsont röntgenfelvétele igazolja az orrcsont törését, ami minden esetben sürgős
ellátást igényel, főleg, ha az orrsövényben vérömleny, hematóma is kialakul.
Szólnunk kell még az orrvérzésről is, ami gyermekkorban elsősorban az orrsövény
elején lévő  kis vénák megpattanásakor
lép fel. Ilyenkor a gyermek orrába orrcseppes (Nasivin,
ephedrines orrcsepp,) vattatampon behelyezése mellett az orrszárnyak
összenyomásával a vérzés a legtöbb esetben megszüntethető. Ha ez nem sikerül,
akkor a gyermeket lássa szakorvos, aki segít még abban is, hogy a nyaralás a
tervek szerint folytatódhasson, ne szakítsa meg azt egy komolyabb orvosi
kezelés.

Gyakran
felmerülő kérdés, hogy a középfülgyulladás elkerülésére érdemes-e füldugót
venni? Nem, ugyanis
a gyulladás általában az orrgaratból terjedő fertőzés következménye. A
hallójárat védelme fontos, ha a gyermeknek dobhártya perforációja van, ha
ventilációs tubus van a dobhártyában. Ilyen esetben is elégséges, ha
babaolajjal víztaszítóvá tett vattalabdacsot tesznek a hallójáratba, a
gyermekre fürdősapkát adva és kérve, hogy fürdéskor ne bukjon szándékosan a víz
alá.

Dr. Réti Csaba gyermekgyógyász,
fül-orr-gégész

<h4>Miről is szól ez a vizsgálat?</h4>

Genetikailag meghatározott
bennünk, hogy a szervezetünk a laktózt le tudja-e bontani vagy sem.
Születésünkkor, majd újszülött- és kisgyermekkorban a laktáz enzim, ami a
laktózt bontja, általában tökéletesen működik, majd később, leggyakrabban 5
éves kor után néhányunknál fokozatos csökkenés figyelhető meg az enzim
működésében. Ez a genetikai vizsgálat arról ad információt, hogy milyen laktáz
gént (LCT gén) hordozunk. A CC genotípus esetén várható a laktázenzim hiányának
kialakulása, a leggyakoribb, ún. felnőtt típusú laktóz intolerancia
megjelenése. Ugyanakkor a genetikai vizsgálat nem mutatja meg a laktózbontás
képességének aktuális meglétét vagy hiányát, a CC genotípus nem jelent
automatikusan már kialakult laktóz intoleranciát. Így újszülött-, csecsemő- és
kisdedkorban a gyermekünk tünetét nem okozhatja laktóz intolerancia, még akkor
sem, ha a családunkban jellemző ez a lebontási zavar.

<embedded align="default" bottom="0" id="563430" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>laktoz_intolerancia.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68820/laktoz_intolerancia.jpg</url>
<width>400</width>
<height>281</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>laktoz_intolerancia.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563429/tn_laktoz_intolerancia.jpg</url>
<width>56</width>
<height>40</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

<h4>A tej és a
népcsoportok</h4>

Érdekes, hogy ez a gén az idők
során mennyit és miért változott, és jelenleg is milyen eltérő működést mutat
a
különböző népcsoportok között. A legtöbb emlős és az emberek többsége nem képes
megemészteni a tejcukrot. Csecsemőkorban, amikor az anyatej az egyik
legfontosabb táplálékforrás, magas a laktázenzim aktivitása, majd ez sokaknál
az elválasztási időszak után fokozatosan csökken, és a felnőtté válás során az
eredeti funkcionális kapacitásnak 5-10%-ára esik vissza, és kialakul az
intolerancia. A laktóz intolerancia az ősi forma. A laktóztolerancia egy
mutáció következtében alakult ki kb. 5000–10000 évvel ezelőtt, és terjedt el
gyorsan Európában. Kialakulásában és elterjedésében nagy szerepet játszhatott
az a szelekciós előny, amelyet a tej jelentett mint energia-, táplálék-, víz-,
D-vitamin és kálciumforrás, azok számára, akik emészteni tudták a laktózt. A
laktóztolerancia csak azokban a népcsoportokban jelent meg, és terjedt el,
amelyek már korábban háziasították állataikat, és tejüket hasznosították
mindennapi étkezésükben. A laktóz intolerancia Észak-Európában ritka, itt az
éghajlati és környezeti adottságok a tej nyers állapotban való tárolásának
kedveznek. Dél és kelet felé haladva fokozatosan nő az intolerancia aránya,
bizonyos ázsiai és afrikai populációkban megközelíti a 100%-ot is. Nem
véletlen, hogy a fermentált tejtermékek napjainkban is igen elterjedtek
bizonyos ázsiai és afrikai népcsoportokban. Így érthető, hogy a tünetek
fellépésének ideje különböző egyes etnikai csoportokban. Legkorábban a
feketékben jelentkeznek, az európaiakban és az észak-amerikaiakban később,
leginkább csak tinédzserkor körül.

<h4>A laktózintolerancia tünetei</h4>

Tej fogyasztásakor haspuffadás,
hasfájás és vizes, habos hasmenés lép fel. A tünetek intenzitása összefüggést
mutat a fogyasztott tej mennyiségével. Sokszor azonban a tünetek igen enyhék,
így általában elegendő a nagy laktóztartalmú ételeket kerülni, ilyenek pl. a
tej, a tejszín, a puding. A fermentált tej, tejtermékek már sokak számára jól
tolerálhatók, hiszen azok laktóztartalma az erjedés során jelentősen csökken.
Fontos, hogy a diéta csak a kellő mértékű legyen, amennyi laktózt le tudunk
bontani, annyit nyugodtan fogyaszthatunk, saját magunk tapasztalhatjuk meg ezt
a küszöbértéket. Ha a gyermekünk vagy akár mi egy összejövetelen vagy
születésnapi bulin nem kerülhetjük el a magas laktóztartalmú étel fogyasztását,
az étellel egyidejűleg különböző enzimpótló készítmények bevételével
megelőzhetjük a tünetek kialakulását.

Még 3 állapotról kell röviden
említést tenni a laktóz intolerancia témáján belül. Az egyik a veleszületett
laktázhiány, ami rendkívül ritka enzimdefektus, világszerte 50-nél kevesebb
ilyen eset ismert. Igen valószínűtlen, hogy ezzel találkoznánk, és fontos, hogy
ez az újszülött – a heves tünetei miatt – nem hagyhatja el a diagnózis felállítása
nélkül a szülészeti osztályt. A második a relatív laktázenzim hiánya, amelyet
koraszülötteknél illetve egészséges, érett újszülöttekben is
megtapasztalhatunk. Ezen újszülötteknél a laktáz enzim még nem nyerte el a
teljes aktivitását, és így a szoptatás kólikát és csillapíthatatlan sírást
okozhat. Átmeneti, spontán szűnő állapot. Ezen gyermekek esetében segíthet a
laktázenzim átmeneti pótlása. A harmadik állapot, egy külön csoportot alkotva
a
másodlagos laktóz intoleranciát jelenti, mikor egyéb betegség a vékonybél
nyálkahártya sérülését okozva, hozza létre a laktáz enzim hiányát. Az
alapbetegség (pl. bélfertőzés, coeliakia, tejfehérje-allergia, Crohn-betegség)
kezelését követően a vékonybél nyálkahártya képes regenerálódni, és ezzel
párhuzamosan a laktáz aktivitás is visszatér, így a laktózmentes étrend
folytatása feleslegessé válik.

Dr. Czelecz Judit gyermekorvos, gasztroenterológus

Bethesda Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566393">
<title>Agyhártyagyulladás újszülöttkorban</title>
<url>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437059340000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>9</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
 Az újszülött még nagyon kevés információt tud adni
egészségi állapotáról, ezért sok első gyerekes anyuka – néha feleslegesen is –
aggódik, nem, vagy túl későn veszi észre, ha babája rosszul érzi magát, vagy beteg. 
Bár tény, hogy a kismama életét megkeseríti az aktuális rémtörténetek
okozta – szerencsére többnyire ok nélküli – aggodalom, bizonyos betegségekre
mégis fontos felhívni a figyelmet, mert életbevágó a gyors diagnózis és a
mielőbbi kezelés. Ilyen az újszülöttkori B csoportú
Streptococcusfertőzés is.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A B csoportú Streptococcusfertőzésért (Streptococcus agalactiae) felelős baktérium a női nemi szervek
tünetmentes, gyakori lakója, terhesség esetén azonban megfertőzi a magzatot, és
súlyos, gyakran életveszélyes betegségeket okozhat
(vérmérgezést, szepsist, agyhártyagyulladást, tüdőgyulladást stb.) Az
újszülötteknél a B csoportú Streptococcus korai és késői fertőzés képében
jelentkezhet. Korai fertőzésekről akkor beszélünk, ha a fertőzés a szülést
követő 1 héten belül bekövetkezik. Késői
kezdetű újszülöttkori fertőzések az 1. hét után jelentkeznek, leggyakrabban
3
hetes korban. A betegség rizikótényezői: a nemi szervek fertőzései
terhességben, anyai húgyúti fertőzések, időelőtti burokrepedés (több mint 24
órával a szülés megindulása előtt), kis születési súly, koraszülöttség. A
megelőzés szempontjából nagyon fontos az anya hüvelyváladékának rendszeres
vizsgálata, ugyanis ez által ki lehet szűrni a tünetmentes anyai Streptococcus
B csoport hordozót.

<embedded align="default" bottom="0" id="563427" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68905/agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.jpg</url>
<width>400</width>
<height>300</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563426/tn_agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.jpg</url>
<width>56</width>
<height>42</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

Az általános szűrést a 35–37. héten
célszerű végezni. Amennyiben
kiderül, hogy az anya baktériumhordozó, a szülés alatt protokoll szerinti
célzott antibiotikus kezelés történik. Ha a fertőzés felismerése és
kezelése késik, az újszülöttkori Streptococcusfertőzés mind a korai, mind a
késői formában kedvezőtlen, rossz prognózisú. A betegség felismerése azért sem
könnyű, mert nincsenek speciális, jól megfogható tünetei. Az általános tünetek
sok esetben jellegtelenek. Az újszülött egyszerűen nincs jól, „nem tetszik”.

A következő jelek, tünetek
figyelmeztethetnek a fertőzésre:

<ul>

<li style="text-align: left;">változó
testhőmérséklet (alacsony testhőmérséklet, hőemelkedés, magas láz),</li>

<li style="text-align: left;">aluszékonyság,</li>

<li style="text-align: left;">megmagyarázhatatlan,
szokatlan nyűgösség,</li>

<li style="text-align: left;">sápadtság, szürkés
bőrszín,</li>

<li style="text-align: left;">rossz szopási
készség, étvágytalanság,</li>

<li style="text-align: left;">légzési zavarok: légzéskimaradás,
szapora légzés, nyögdécselő légzés,</li>

<li style="text-align: left;">hányás, lazább
széklet, puffadt has.</li>
</ul>

Az újszülöttkori
agyhártyagyulladás esetén
sem észlelhetők a későbbi életkorban jellegzetes klinikai tünetek, pl.
tarkókötöttség. A gyanút felkeltheti az aluszékonyság, apró görcsrohamok,
szapora szívműködés. A kutacs kitöltöttsége vagy elődomborodása általában már
később jelentkezik. Az újszülöttkori B csoportú Streptococcusfertőzésre
jellemző, hogy kezelés nélkül az újszülött állapota gyorsan, órák alatt
romolhat. Ezért a részletezett tünetek esetén indokolt az újszülöttek kórházi
felvétele, megfigyelése, kivizsgálása, és szükség esetén kezelése. Mind a
szepszis, mind az egyes szervi betegségek lefolyása attól függ, mikor, milyen
gyorsan ismerték fel a bajt, és ez alapján mikor kezdődött el a célzott
antibiotikus kezelés.

A pontos diagnózis felállítása céljából kiterjesztett
laboratóriumi, mikrobiológiai, bakteriológiai tenyésztési vizsgálatokat kell
végezni. Vérvizsgálatokat kérünk, a különböző testváladékokból, vérből,
gerincvízből, vizeletből mikrobiológiai tenyésztési vizsgálatokat végzünk. A mellkasröntgen,
a koponya vizsgálata és a hasi ultrahang is része a
kivizsgálásnak. Az agyhártyagyulladást csak a gerincvízvizsgálat alapján lehet
biztosan megállapítani, ezért ha a lehetőség felmerül, el kell végezni a
gerincvízvételt – lumbálpunkciót. B csoportú Streptococcusfertőzésben,
agyhártyagyulladásban az antibiotikumot szövődménymentes esetben is több héten
keresztül kell adni. Ezek az anyagok gátolják a baktériumok szaporodását,
vagy elpusztítják azokat. Emellett, a betegség súlyosságától függően szükség
lehet egyéb kiegészítő, keringés- és légzéstámogató, vízhajtó stb. kezelésre is.
A csecsemő fokozott megfigyelést igényel, folyamatosan ellenőrizzük a
vérnyomását, a szívműködését, a vér oxigén-ellátottságát.

Dr. Szabolcs Andrea gyermekgyógyász

<h4>Miért fontos az inzulin?</h4>

Ennek a hormonnak szerepe van a
szénhidrátok, zsírok és fehérjék anyagcseréjének szabályozásában. Az inzulin az
egyetlen a szervezetünkben, mely a vércukor szintet csökkenti azáltal, hogy a
sejtfalon elhelyezkedő inzulinreceptorokhoz kötődve utat nyit a sejtmembránon,
hogy
a sejtek felvehessék a glükózt (szőlőcukor) a véráramból. A sejtek a glükózt
energiaforrásként használják a szervezetünkben zajló életfontosságú folyamatok
működéséhez. A máj és az izom sejtek a szőlőcukor raktározására is képesek.
Ezen kívül az egyetlen olyan hormon, mely a zsírtartalékok felépítését végzi a
zsírszövetben és támogatja, hogy a zsír a raktárakban maradjon. Ebből a kicsit
száraz és tudományos bekezdésből is kitűnik, hogy amennyiben sérül
szervezetünkben az inzulinelválasztás, az sokrétű, szerteágazó zavarhoz
vezethet. A rezisztencia szó ellenállást jelent. Az inzulinrezisztencia tehát
az az állapot, amikor a sejteken elhelyezkedő inzulinreceptorok érzékenysége
csökken az inzulinra (csak több inzulin képes kinyitni a csapóajtót). A szervezet
erre úgy reagál, hogy megnöveli az inzulinelválasztást, (ez hívjuk
hyperinzulinaemianak) mely előbb-utóbb az inzulint termelő sejtek kimerüléséhez
vezet és végső soron 2-es típusú diabetes (cukorbetegség) alakul ki. Fontos
megemlítenünk, hogy már ebben a szakaszban elkezdődik azon érszövődmények
formálódása, melyek következménye a cukorbetegség talaján létrejövő súlyos
szervkárosodásaok (vakság, lábamputaciók, vesekárosodás, megnövekedett
infarktus kockázat, stb.).

<h4>Figyeljünk a
gyerekekre!</h4>

Miért is ír erről egy
gyermekgyógyász? Bárcsak hátra dőlhetnénk, hogy ez csak a nagyszülőkre jellemző
állapot, hiszen a 2-es típusú diabetest régen időskori diabetesként emlegették.
Sajnos az elmúlt három évtizedben a helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód
előtérbe kerülése miatt sokkal fiatalabb korban alakul már ki valamilyen
szénhidrát anyagcsere rendellenesség, mint nagyszüleink idejében. Pontos
magyarországi adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de az ismert, hogy az
USA-ban 3 frissen diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegből egy 18 éven aluli.
Az inzulinrezisztencia hátterében genetikai tényezők is állnak, de mint sok más
esetben, ha nem társulnának hozzá bizonyos környezeti tényezők (mértéktelen
evés, mozgásszegény életmód, dohányzás, diabetogén gyógyszerek szedése) ez az
állapot elkerülhető.

<embedded align="default" bottom="0" id="563424" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>inzulinrezisztencia.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68827/inzulinrezisztencia.jpg</url>
<width>400</width>
<height>300</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>inzulinrezisztencia.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563423/tn_inzulinrezisztencia.jpg</url>
<width>56</width>
<height>42</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

<h4>Kik a
legveszélyeztetettebbek?</h4>

Az inzulinrezisztensek 80 %-a
túlsúlyos. Gondoljunk rá, ha egy gyermek testtömeg indexe, nagyobb mint a
korának megfelelő 80 percentilis (ezzel kapcsolatban tájékoztatást kérhetünk a
gyermekünket gondozó orvostól). Rizikófaktor, ha 2-es típusú cukorbeteg első
fokú rokon van a családban, ha orvosi szűrő vizsgálatok során magas
vérzsírszintet, magas vérnyomást észleltünk, a bőrön achantosis nigricanst
fedeztünk fel vagy leánygyermekeknél nőgyógyászati vizsgálat során polycystas
ovarium szindrómát diagnosztizáltak. Az inzulinrezisztenciát vércukor terhelés
kapcsán történő inzulinszintek vizsgálatával lehet alátámasztani. Ez a
vizsgálat része a túlsúllyal küszködő gyermekek szűrésének. Gyermekeink
egészségének a kulcsa a kezünkben van. Az élet „fricskája”, hogy ha sok
édességet, zsíros ételt fogyasztunk nem másnapra betegszünk meg, hanem évek
múlva, amikor már sokkal nehezebb változtatni táplálkozási és életviteli szokásainkon.
Ezért kezdjük el időben az egészség megtartó életmódot, hogy gyermekeink
egészséges felnőttek lehessenek.

<h4>Kezelés
életmódváltással</h4>

Mit tehetünk, ha már kialakult ez
az állapot? Több kutatási eredmény is alátámasztja, hogy amennyiben valódi
életmódváltás következik be, úgy 58 %-ban megelőzhető, hogy az
inzulinrezisztenciából 2-es típusú diabetes mellitus alakuljon ki. Amennyiben
próbálunk egészségesebben élni úgy az inzulinérzékenység csökkenése megelőzhető
lehet.

Mozogjunk minél többet, legalább
napi 30-60 percet! Sétáljunk a gyermekeinkkel, legyen a közös program
hétvégenként kirándulás, válasszuk inkább az aktív pihenést szabadidőnkben is.

Mit és hányszor együnk? Naponta
legalább 5-6-szor adjunk enni csemetéinknek. Legyen a jelmondat: többször
keveset! Ez is segít abban, hogy az étkezésekhez kötődő inzulinelválasztás
kiegyensúlyozottabb legyen. A táplálék-piramis vagy ház modellje segít abban,
hogy összeállítsuk a szükséges tápanyagforrások arányát. (Jobban szeretem a
táplálékház fogalmát, mert azt könnyebben megérti egy kisgyermek is, hiszen
piramist aligha látott.) A ház alapját a testsúlykontroll és a testmozgás adja,
erre kerül az alsó szint a teljes kiőrlésű gabonák. Fontos hangsúlyozni, hogy
a
tudomány mai állása szerint egy finomlisztből készült pékáru elfogyasztása az
inzulinelválasztás szempontjából legalább annyira kedvezőtlen, mint ha
dobostortát fogyasztanánk. A gabonákban található élelmi rostok legalább
annyira fontosak, ha nem fontosabbak, mint a zöldségekben, gyümölcsökben találhatók.

Az emeleten a zöldségek és a
gyümölcsök foglalnak helyet. A tetőtéren osztoznak a sovány tejtermékek és az
egészségesebb fehérje források (hal, fehér húsok, tojás), és mint minden háznak
ennek is van egy kis kéménye, ebben helyezkednek el a finomságok, édességek,
zsiradékok. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem ehetünk soha vörös húst,
vagy nem süthetünk szalonnát csak ne napi rendszerességgel. Amit mindenképpen
száműznünk kell az apróságok és a nagyobbak étrendjéből is, azok a cukrozott üdítőitalok.
Szomjoltásra legjobb, ha vizet adunk. Amennyiben sikerül ezeket az ajánlásokat
megtartani, megelőzünk számos betegséget, ezek közé tartozik az
inzulinrezisztencia is. De ne csüggedjen az sem, akinél vagy akinek a
gyermekénél ez az állapot már kialakult, mert az életmód változtatással az
esetek több mint a fele visszafordítható.

Dr. Bihari Krisztina gyermekgyógyász

Bethesda Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566391">
<title>A gerincferdülésről</title>
<url>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/gerincferdules.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437059160000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>6</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
Iskolai szűrővizsgálatok során
gyakran elhangzik: „ A gyermeknek gerincferdülése van.” Sok szülő ennek
hallatán a legrosszabbra gondol, de fontos tudni, hogy az esetek többségében
kezelhető elváltozásról beszélünk. De mi is az a gerincferdülés, és mik a
terápiás lehetőségek? Alábbi cikkünkben próbáljuk áttekinteni a
legfontosabbakat, amit erről a betegségről tudni kell.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A gerincoszlop feladata a
csont-izomrendszer megtámasztása, a test tömegének megtartása, a nagy
kiterjedésű mozgások koordinálása. Emellett rugalmasságának köszönhetően
tompítja a járáskor keletkező rezgéseket az agy felé. Csigolyákból áll, melyek
egymáshoz ízületekkel és porckorong segítségével kapcsolódnak.
 
Szemből nézve az egészséges gerinc egyenes, oldalirányú nézetben a háton egy
hátrafelé konvex görbület (kyphosis), az ágyéki területen pedig előre konvex
görbületet (lordosis) mutat. A két élettani görbület adja a gerincoszlop
rugalmasságát.

Az újszülöttek a gerincoszlopa
még teljesen egyenes, természetes görbületei az ülés, állás, mozgás, járás
során alakulnak ki. A gerincferdülés (scoliosis) a gerincoszlop kóros
oldalirányú elgörbülése, melyet a csigolyák egymáson való elmozdulása,
elcsavarodása okoz.

<embedded align="default" bottom="0" id="563419" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>A_gerincferdulesrol.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68847/A_gerincferdulesrol.jpg</url>
<width>400</width>
<height>266</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>A_gerincferdulesrol.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563418/tn_A_gerincferdulesrol.jpg</url>
<width>56</width>
<height>38</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

A gerincferdülés kiváltó oka, az esetek 85 százalékában ismeretlen, a
további esetek 2 csoportba sorolhatók:

<ul>

<li>Funkcionális gerincferdülés esetében
a gerinc oldalirányú görbülete átmeneti állapot, más betegség következménye. A
gerincoszlop egészséges. Ebben az esetben az oldalirányú elhajláshoz nem társul
torzió. Az oldalirányú görbület fekve eltűnik, a vizsgáló vagy a beteg által
korrigálható. Előrehajolt testhelyzetben bordapúp nem látható. </li>

<li>Strukturális gerincferdülésnél a gerinc torzult, a kiváltó ok lehet fejlődési
rendellenesség, izomsorvadás, anyagcsere-betegségek, kötőszöveti elégtelenség
stb. </li>
</ul>

A gerincferdülés lányoknál
kétszer gyakoribb, eléri a 15 százalékot. Az esetek 90 százalékában a
háti-ágyéki gerinc átmenetnél alakul ki. Legtöbbször a pubertás kor előtt,
10-12 éves korban.

<h4>A gerincferdülés (scoliosis)
tünetei</h4>

Gyermekkorban a kórképpel
összefüggő fájdalom nem fordul elő, ezért is fontosak a szűrővizsgálatok csupán
jellegzetes aszimmetriák észlelhetőek a nyak, vállöv vonalát, a lapockák
állását, a mellkas alakját, a törzs-kar háromszöget, a medence helyzetét
tekintve (a fej nem a test tengelyében helyezkedik el). Esetleg észlelhetjük,
hogy gyorsabb kimerülés jelentkezik fokozott mellkasi vagy törzsmozgással járó
munka során.

<h4>
Kezelés</h4>

A betegség kezdetének és az első
terápiák megkezdésének időpontja jelentősen befolyásolhatja a görbület mértékét
és a terápia sikerét. Kezelés nélkül hosszútávon komoly szövődményeket okoz,
például az ízületek egyenetlen terhelése következtében kialakuló ízületi
porckopás (arthrosis), mely főként a csigolyák között, a térd- és
csípőízületekben következhet be.

A gerincferdülés kezelésében a
legfontosabb elem a korai felismerés. Az alkalmazott módszer kiválasztása a
görbület mértékétől függ, ezt fokokban fejezik ki. A gyermekkori gerincferdülés
terápiájának célja, hogy a görbülés fokozódását megakadályozzák és korrigálják
az erős görbületet.

<h4>10 fok alatt</h4>

Amennyiben ezt a pubertás előtt
diagnosztizálják, félévenkénti kontroll vizsgálat szükséges, az elváltozás
nagyságának ismételt megítélésére. A pubertás után kb. 2 évvel már nem
számolunk a folyamat további romlásával.

Ebben az esetben a
legfontosabb  a hátizomzat megerősítése,
mely főként rendszeres úszással gyógytornával érhető el. A gyógytorna
fogalakozás hetente 2-3 alkalommal szükséges, de emellett otthon is
elengedhetetlen a napi rendszerességgel végzett mozgás. A torna kiegészítésére
leginkább az úszás ajánlott. Kerülni kell azonban az ízületeket megterhelő
sportok űzését (pl.: futás).

Ebben az esetben nagyon fontos a
rendszeresen, naponta végzett gyógytorna, a korai fűzőkezelés és a kórházi
rehabilitáció. A fűző (korzett) elkészítése az ortopédtechnikus feladata.
Hatékonysága függ a hordási időtől. Hozzászoktatási idővel, a jó korrekció
szempontjából a napi legalább 20 óra viselés elérése a cél. Tisztálkodás, és a
naponta végzett gyógytorna idején a fűző levehető.

<h4>45 fok felett </h4>

Az esetek jelentős többségében az
operáció elkerülhetetlen. A műtét lényege a csigolyák közötti ízületek
elmerevítése, hogy a görbület mérséklődjék.

Bár elsőre ijesztőnek tűnik a
scoliosis diagnózisa, láthatjuk, hogy az időben felismert és kellő kitartással,
szorgalommal kezelt esetekben az elváltozás jól kezelhető, akár teljesen meg is
szüntethető. Azonban a késői szövődmények lehetősége miatt, semmiképpen nem
szabad legyinteni a problémára, és a kezelés megkezdésének időpontját elodázni.

Dr. Szebeni Zita gyermeksebész

Bethesda Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566389">
<title>Arcüreggyulladás</title>
<url>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/arcureggyulladas.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437059040000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>4</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A nátha megelőzése
szinte lehetetlen közösségben élő gyermekek esetében, cseppfertőzés révén
könnyen megbetegedhetnek. Az elhúzódó hurutos állapotok kezelése azonban akkor
is gondos szülői figyelmet igényel, ha eleinte nem okoznak komoly panaszokat,
mert középfül-, arcüreg- vagy homloküreg gyulladást okozhatnak. Ezeknek pedig
súlyos szövődményei is lehetnek, ha elhanyagoljuk a kezelést.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az orrmelléküregek
belsejét csillószőrös hengerhám borítja, az ott termelődő nyákot a csillószőrök
mozgása a kivezető nyílás felé mozgatja, így biztosítja az üreg légtartalmának
folyamatos fennmaradását.  A már
csecsemőkorban is fellépő felső légúti hurutos betegségek fokozott
váladék-termeléssel járnak és ezeknek a kicsiny üregeknek a nyálkahártya-
megvastagodása az üregek kivezető nyílásait beszűkíti és lezárhatja, a váladék
kiürülését is megnehezítve. Különböző baktériumok elszaporodása az orrüreg
nyálkahártyáján a kezdetben savós, majd nyákos váladékot, végül sűrű, gennyes
orrfolyást eredményez, utóbbi az arcüregekben felhalmozódva arcüreggyulladást,
rostasejtgyulladást okozhat. Az orrüregi váladék felszaporodásában az
orrmandulának gyulladása, megnagyobbodása is közrejátszik. A gyulladást
elsősorban vírusok okozzák, a gyulladt nyálkahártyán aztán a baktériumok
megtapadnak és gennyes gyulladást hoznak létre.

<h4 style="text-align: left;">Figyelmeztető tünetek</h4>

<textbox align="right" width="45%">
<title>
Az alábbi tünetek
észlelésekor fontos a gyermek fülészeti vizsgálata is: 
</title>
<body>

<ul>

<li>A garatképletek
vérbőek, látható a hátsó garatfalon lecsorgó váladék.</li>

<li>Az orrjáratokban
gennyes váladék van.</li>

<li>Köhögéskor a
gyermek nyákos gennyes váladékot köhög fel.</li>
</ul>
</body>
</textbox>

A gyermekkori
arcüreggyulladás tünete nem csak az arcfájdalom lehet, hanem a köhögés, mely
elsősorban lefekvéskor jelentkezik, kezdetben száraz, majd hurutossá, mind
produktívabbá válik. Oka a hátsó garatfal gyulladása, ekkor még csak kínzó,
„száraz” a köhögés, kis folyadék ivására enyhül, majd a lecsorgó gennyes
váladék, mely a gégén keresztül a légcsőbe, hörgőkbe is juthat, kiváltja a
hurutos köhögést. Az így kialakult tünetegyüttest sinobronchitisnek hívjuk. Az
orrgaratba jutott váladék a fülkürt szájadékához érve kezdetben savós középfülgyulladást,
következményes vezetéses halláscsökkenést, majd gennyes középfülgyulladást,
(sinuotitis) okozhat. A főleg lefekvéskor, de könnyebb fizikai megterheléskor
is köhögő, tompa hallásról panaszkodó gyermeknél gondolni kell az arcüregek
gyulladására. Ehhez járulhat a gyermek levertsége, rossz közérzete,
étvágytalansága, hiszen a váladék a gyomorba is lejuthat. A bronchitis
kezelésében a gyermekorvosé a vezető szerep, arcüreg- és középfülgyulladásnál
pedig a fül-orr-gégészé. A gyermekkorban a homloküregek még fejletlenek, így a
homloküreg-gyulladások száma is csekély, de gyulladása rejtve maradhat, csak a
kínzó fejfájás hívja fel rá a figyelmet. Ennek kimutatására is CT szükséges.

<embedded align="default" bottom="0" id="563413" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>arcureggyulladas.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68841/arcureggyulladas.jpg</url>
<width>400</width>
<height>266</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>arcureggyulladas.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563412/tn_arcureggyulladas.jpg</url>
<width>56</width>
<height>38</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

<h4>Hogyan kezeljük?</h4>

Az arcüreg
gyulladásának diagnózisát az orrmelléküreg rtg. felvétel igazolja. A pontos
diagnózis felállításához csökkentett dózisú computeres tomográfia (CT)
vizsgálat szükséges, szövődmények esetén pedig kötelező.  Szövődménymentes esetekben
továbbra is a konzervatív
kezelés javasolt, amit a szülők is el tudnak végezni. Nagyon fontos az arc
kíméletes melegítése, ezt infravörös lámpával a legcélszerűbb végezni, naponta
háromszor 8-10 perces időtartammal, a gyermek szemeit védve sötét
napszemüveggel, a figyelmét pedig  egy
mese felolvasásával lekötve. A csak elalváskor végzett arcmelegítés véleményem
szerint ritkán elegendő. Az orrváladék csökkentésére antibiotikum tartalmú
orrcseppek használnak, a váladék sűrűségének csökkentésére váladékoldók
adandók. Antibiotikum adására szájon át, lehetőség szerint célzottan, a torok-,
vagy orrváladék bakteriológiai tenyésztésének eredménye alapján kerüljön sor.
A
kiszáradt légutakba kerülő levegő párásítására párologtató készülékeket lehet
használni, a párát célszerű Salvus víz párologtatásával előállítani.

Szövődményes
esetekben, magas láz, emelkedett vörösvértest süllyedés, esetleg szeptikus
állapot jöhet létre, ilyenkor az aktív fül-orr-gégészeti beavatkozás nem tűr
halasztást. A korábban rutinszerűen végzett arcüreg mosásokat háttérbe
szorította a modern műtéti technika, az endoszkópos orr- és melléküreg
műtét.(FESS) Az antibiotikum adását kórházi körülmények között kezdetben vénán
keresztül beadott injekcióval kezdjük, ha lehetséges – a kórokozók izolálása
után – célzottan.

Dr. Réti Csaba gyermekgyógyász, fül-orr-gégész

<embedded align="default" bottom="0" id="563406" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>a_gyermekkori_kronikus_fajdalom_2.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68845/a_gyermekkori_kronikus_fajdalom_2.jpg</url>
<width>400</width>
<height>266</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>a_gyermekkori_kronikus_fajdalom_2.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563405/tn_a_gyermekkori_kronikus_fajdalom_2.jpg</url>
<width>56</width>
<height>38</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

A
fájdalombetegség sokszor valamilyen más betegség velejárója (pl. ízületi
gyulladással járó betegségek, reumatoid artritisz stb.), de előfordul, hogy
önálló betegségként jelentkezik.

Gyermek-
és kamaszkorban (3-18 éves kor között) a krónikus fájdalom igen gyakori, a
teljes gyermeklakosság kb. 20-25%-át érinti, 3%-uk pedig olyan fájdalomban
szenved, amely már jelentősen befolyásolja az életvitelét. Ilyenkor a család
élete a fájdalom körül forog: gyakoriak a hiányzások az iskolából, sokszor a
hobbijuk, sportolásuk feladására kényszerülnek, baráti kapcsolataik
beszűkülnek, mivel a napi szinten fennálló fájdalom miatt kevésbé tudnak
kortársaikkal találkozni. Az ilyen súlyos állapot Magyarországon kb.
50 000 gyermeket érint.

<h4 style="text-align: left;">Miért fáj?</h4>

A heveny (akut) fájdalom mindig valamilyen sérülésre, gyulladásra
hívja fel a figyelmet, ennek megfelelően a megfelelő reakció a veszélyforrás
megszüntetése és a szervezet nyugalomba helyezése. Például ha valaki egy forró
edényhez nyúl, elhúzza a kezét, mert ha nem tenné, komoly sérülése lenne; ha
eltöri a karját, azt rögzíteni (gipszeltetni) kell és nyugalomban tartja, amíg
meg nem gyógyul. Fejfájás esetén a legtöbb ember fájdalomcsillapítót vesz be és
lefekszik, mert ez segíti a gyógyulást. Ezek olyan ősi beidegződések,
amelyeknek lényeges szerepe van az ember számára a túlélésben és a heveny
(akut) fájdalom során nagyon hasznosnak bizonyulnak.

<textbox align="top" width="100%">
<title>
A KRÓNIKUS FÁJDALOM HÁTTERÉRŐL
</title>
<body>

<embedded align="right" bottom="0" height="150" id="563410" left="10" right="0" title="" top="0" width="200">
<image>
<title>a_gyermekkori_kronikus_fajdalom.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68846/a_gyermekkori_kronikus_fajdalom.jpg</url>
<width>200</width>
<height>150</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>a_gyermekkori_kronikus_fajdalom.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563409/tn_a_gyermekkori_kronikus_fajdalom.jpg</url>
<width>56</width>
<height>47</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>Krónikus fájdalom esetén a megszokott megküzdési mechanizmusok nem
előnyösek. A krónikus fájdalom nem csupán a heveny fájdalom megismétlődését
jelenti, hanem egy másik állapotról van szó: a figyelmeztető-védelmező szerep
elveszik, mivel a keletkező fájdalom legtöbbször már nem áll direkt kapcsolatban
sérüléssel, vagy gyulladással.

A fájdalom idegi pályáinak és élettanának megismerésén keresztül
könnyebben megérthető a betegség kialakulása. Ha például körömágygyulladásunk
alakul ki, akkor a körömből kiinduló idegvégződések végigfutva a karon a gerincvelőig
mennek, ott átkapcsolódások után egészen az agykéregig vezetődnek, ahol végső
soron a fájdalom helye, erőssége, minősége (égő, szúró, nyomó stb.)
összegződik.

Az agy középső részén helyezkedik el egy limbikus rendszer nevű
terület is, amellyel szintén minden fájdalomingerület kapcsolatba kerül. Az
agynak ez az a része, amely az érzelmi életünk szabályozásáért és a
memóriafunkciók egy részéért is felel. A fájdalom érzelmi összetevőiért és a
fájdalommemória kialakulásáért is ez az agyterület felelős. Ez okozza, hogy
mindenki másképp éli meg a fájdalmat, és ha valaki felfokozott érzelmi
állapotban van, sokszor nem is veszi észre, hogy sérülés érte (pl. sportoló a
verseny közben). Számos kísérlet mutatja azt is, hogy ha valaki kellemes
élményre gondol, a heveny fájdalom megélése jelentősen csökkenhet. Kísérletek
igazolják, hogy ha valakit folyamatos fájdalomingernek tesznek ki, az ismétlődő
inger ún. fájdalom memóriát és a fájdalomérzékenység fokozódását váltja ki. A
gyermek a fokozott érzékenység miatt egy idő után egy egészen kis
fájdalomingert is a korábbi nagyobb ingernek megfelelően észlel, sőt sokszor
egészen másfajta inger (pl. ha valaki hozzáér az érintett területhez) is
fájdalmat provokál (ezt allodyniának hívjuk). Krónikusan beteg gyermekeknél,
akiknek valamilyen állandó betegség kapcsán sok fájdalmat kell átélniük (pl.:
hólyagos bőrgyulladással járó betegségeknél) hasonlóan jelentkezik
fájdalommemória és fájdalomérzékenység is. A fentiek kialakulását az is segíti,
hogy a gyermekre fokozott figyelem irányul, naponta többször megkérdezik a
hozzátartozók, tanárok, osztálytársak, hogy van-e még panasza, amely aztán a
kellemetlen jelenség súlyosbodásához vezet, a probléma megerősödik.
</body>
</textbox>

<h4>Fájdalombetegség?</h4>

Fájdalombetegségről akkor beszélünk, ha a tünetek közül a fájdalom
van előtérben és a panaszok gyakran, legtöbbször naponta, vagy hetente
jelentkeznek és legalább három hónapja fennállnak. Az említetteken kívül a
fájdalom miatt az iskolai hiányzások száma is a legtöbbször megnő és a korábban
kedvelt foglalatosságok (hobbik, barátokkal való találkozás), a családi élet is
korlátozottá válik. A fájdalom sokszor valamilyen betegség kezdeti tünete,
ezért fájdalomspecialista felkeresése előtt érdemes az adott területen jártas
szakemberhez is fordulni (pl.: fejfájás esetén gyermekideggyógyász, hasfájás
esetén gyermek-gasztroenterológus).

<h4>A fájdalom ördögi köre</h4>

Krónikus fájdalom esetén a hónapok, vagy akár évek óta fennálló
tünetek esetén nagy jelentőséget kap a fájdalom érzelmi, valamint lelki oldala,
tehát az, hogy ki hogyan éli meg a fájdalmat, hogy gondolkodik róla, milyen a
hozzátartozók és pedagógusok hozzáállása és az milyen változásokat indít el a
szervezetben. Sokszor már a fájdalomra való rákérdezés, vagy rágondolás elindít
egy olyan ördögi kört, amely a fájdalommal kapcsolatos kellemetlen élmények
felidézésén keresztül, stresszhormonok (pl. kortizol) felszabadulásához vezet,
amely tovább növeli a feszültséget, és összehúzódást vált ki a harántcsíkolt-
és simaizmokban is (pl. nyak- és fejizmok tenziós fejfájás esetén, vagy a
bélfal izomzata krónikus hasi fájdalomban). Az izomfeszülés keltette érzet
tovább fokozza a figyelmet, újabb negatív gondolatokat és érzéseket indít el és
a stresszválaszt is tovább fokozza, ezáltal fokozódik a fájdalom erőssége és az
egyén még inkább bele kerül az ördögi körbe.

<h4>Tabletta helyett</h4>

A heveny és krónikus fájdalom különbségeiből következik, hogy
mivel nem heveny fájdalomról van szó, és más a betegség kialakulásának
mechanizmusa is: gyógyszeres kezelésre, vagy ágynyugalomra ritkán van szükség,
sokkal inkább aktív fájdalomkezelési stratégiák elsajátítása a cél (az önrontó
kör megszakítása: fájdalom jelentkezése esetén aktivitás fokozása,
figyelemelterelés, relaxáció elsajátítása) javasolt mind a gyermekek, mind a
környezet részéről. A betegség kezelésében a komplex, az élet különböző
területeit (testi-, lelki- és szociális) érintő kognitív- viselkedésterápiás
megközelítés a leghatékonyabb, a gyermekorvos mellett pszichológus,
családterapeuta bevonása is szükséges.

<embedded align="default" bottom="0" id="563408" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>a_gyermekkori_kronikus_fajdalom_3.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68844/a_gyermekkori_kronikus_fajdalom_3.jpg</url>
<width>400</width>
<height>300</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>a_gyermekkori_kronikus_fajdalom_3.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563407/tn_a_gyermekkori_kronikus_fajdalom_3.jpg</url>
<width>56</width>
<height>42</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

A Bethesda
Gyermekkórházban 2013 márciusában Gyermekfájdalom Ambulancia indult.
Ambulanciánkon szükség esetén több szakember (pl. gyermekgasztroenterológus,
gyermekneurológus, gyermekpszichiáter) bevonásával látjuk el a gyermekeket és
családjukat. Célunk a család erőforrásainak és aktivitásának fokozásán
keresztül a sokszor évek óta megbillent egyensúly helyreállítása.

Dr. Major János gyermekgyógyász

Bethesda Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566387">
<title>Éjszakai „balesetek”</title>
<url>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/ejszakai_balesetek.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437058800000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>0</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
Sok szülő nem szeret beszélni róla, hogy iskolába készülő
vagy kisiskolás gyermeke éjszakánként bepisil, pedig az éjjeli ágybavizelés a
harmadik leggyakoribb gyermekbetegség. A nedves lepedő miatt szégyenérzet tölti
el a gyereket is (ennek sokszor épp a szülő az okozója), és a „balesettől”,
főként annak napvilágra kerülésétől való félelem meghiúsít sok tartalmas
„ottalvós” programot, iskolakirándulást, táborozást. Már csak emiatt is érdemes
orvosi segítséget kérni, de az ágybavizelés 6 éves korban már mindenképpen
indokolja a kivizsgálást. 
 

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az enuresis nocturna,
vagyis éjszakai ágybavizelés, alvás közben bekövetkező akaratlan bevizelést
jelent. Kórosnak akkor tekinthető, amikor lányoknál 5, fiúknál 6 éves kor
felett is fennáll. Mivel a normál vizeletürítés,
illetve a vizeletürítés gátlásának kialakulása általában 5 éves életkorra
befejeződik, ha azon túl is jelentkezik, kivizsgálásra van szükség.

Az éjszakai ágybavizelés előfordulási gyakorisága a 7 éves
korú gyermekek között 10%, a 12 évesek között 3% és a 16-20 évesek között 1%.
Egyes becslések szerint ma Magyarországon 70000–90000 gyermek szenved ebben a
betegségben, gyakrabban fordul elő fiúk és elsőszülöttek körében. Amennyiben
valamelyik szülő szenvedett enuresisben, úgy 40% a valószínűsége hogy a
gyermeknél is kialakul a betegség, ha mindkét szülő beteg volt gyerekkorában,
úgy a betegségre való hajlam valószínűsége 70%.

<h4>Az éjjeli bevizelés okai</h4>

Két nagy
csoportra lehet osztani az ágybavizelés okait: lehet pszichés eredetű, illetve
okozhatja szervi megbetegedés.

<ul>

<li>
Pszichés eredet: a szülők gyakran gondolják, hogy az éjszakai ágybavizelés
elsősorban pszichés eredetű probléma, de a gyakorlatban azonban az esetek
kisebb hányada (10%-a) vezethető csak vissza erre az okra. Ilyenkor a kiváltó
ok lehet például családban történt haláleset, válás,
költözés, kistestvér születése és egyéb, a közvetlen környezetben fellépő
probléma.</li>

<li>
Az agy és a húgyhólyag közötti kapcsolat: előfordulhat, hogy az agy nem reagál megfelelő módon a húgyhólyag jelzésére,
mert a két szerv közötti reflexkapcsolat még nem alakult ki.</li>

<li>
Endokrin ok: az éjszakai ágybavizelést kiváltó egyik leggyakoribb ok a vizelet mennyiségét
szabályozó rendszer zavara (ez kb. az esetek 70%-ának az oka). A vizelet mennyiségének
szabályozásáért felelős anyag (vazopresszin) a szükségesnél kisebb mennyiségben
termelődik.  Ez a hormon csökkenti az éjszakai vizeletképződést.</li>

<li>
Fejletlen húgyhólyag: a húgyhólyag kóros elváltozása vagy nem megfelelő kapacitása, ez az elváltozás
lehet veleszületett, vagy szerzett betegség. </li>

<li>
Húgyúti gyulladás: ebben az esetben az ágybevizelés csak átmenetileg jelentkezik.</li>

<li>
Egyéb tényezők: székrekedés, paraziták okozta fertőzések, hüvelygyulladás. </li>

<li>
Rossz szokások: nagy mennyiségű délutáni és esti folyadékfogyasztás és késői lefekvés miatt
is kialakulhat ágybavizelés.</li>
</ul>

A betegséget gyakran a fent említett okok együttes előfordulása okozza.

<h4>Mi történik az orvosnál?</h4>

Legfontosabb a szülő és a gyermek részletes kikérdezése a folyadékfogyasztási
szokásokról és a vizeletürítés napi megoszlásáról. Sok információt nyerhetünk
a vizeletmennyiség mérésével és a vizeletsugár alaposabb megfigyelésével.

Fizikális vizsgálattal, vizelet fajsúly és vizelet rutin vizsgálattal, valamint
a vesefunkció felmérésére szolgáló vérvétellel már önmagában is jól szűrhető a
betegség.

Hasi ultrahang, illetve más fájdalommentes urodynamias vizsgálatok is szükségesek
lehetnek.

A gyermek kivizsgálásának eredményei alapján minden esetben személyre szabott
kezelést kell kezdeni. Az organikus vagy szervi eredetű enuresis kezelése elsősorban
urológus és nefrológus tevékenységi körébe tartozik.

</title>
<body>
Az éjszakai ébresztés
módszer általában nem vezet sikerhez, mivel a gyerekek többsége nehezen
ébreszthető fel egészen, s így félálmukban megpisiltetve őket, az idegződik be,
hogy ilyenkor szabad ellazítani a hólyagzáró izmokat, s ezzel csak megerősítjük
az éjszakai ágybavizelést. Másrészt minden gyermeknek szüksége van a nyugodt,
zavartalan alvásra az egészséges fejlődéshez.
 

</body>
</textbox>Nem gyógyszeres kezelési mód: életmódbeli változásokkal, figyelmeztető rendszer segítségével, folyadéknapló
vezetésével, sikernaptárral, illetve hólyagtréninggel segítik a betegség megszűntetését.
A vizelet-visszatartás gyakorlása is segít: az inger megjelenése és a vizelés
közötti időtartamot a gyermek naponta 2-3 perccel megpróbálhatja növelni.

A kezelés alapja minden esetben az egyenletes napszaki elosztású folyadékbevitel.
Lényeges, hogy a gyerek rendszeresen menjen pisilni, és ne halogassa a vizeletürítést.
Léteznek ébresztő berendezések is, az ún. enuresis alarmok vagy csepp-csengők.
Az alsóneműben elhelyezett érzékelő a pisilés kezdetén a folyadékot érzékelve,
hangot ad ki. Ez a hanginger indítja el azt a folyamatot, amelynek végeredményeként
a gyermekek éjszaka is képesek lesznek a vizeletüket visszatartani vagy felébrednek
arra, hogy megtelt a húgyhólyagjuk.

Gyógyszeres kezelés: amennyiben gyakori kis mennyiségű vizelés (kis kapacitású húgyhólyag), vagy
gyakori vizelési késztetés a tünet, a hólyagkapacitás az éjszakai időszakra gyógyszeresen
antikolinerg szerekkel növelhető.

Ha az éjszakai vizelet mennyiség sok és alacsony koncentrációjú, szintetikus
ADH alkalmazásával az éjszakai vizelet mennyisége csökkenthető, a koncentráltsága
és a sűrűsége növelhető.

Előfordulhat, hogy a sikeres kezeléshez a különböző készítmények megfelelő kombinációja
szükséges. A kezelést és a hosszú utánkövetést mindig gyermek nephrológus végzi.

Amennyiben semmilyen kóros elváltozás, vagy egyéb, orvosilag indokolható ok nincs
a háttérben, akkor pszichológiai vizsgálattal tisztázandó a pszichés háttér és
az okozati tényezők.

Nagyon fontos kiemelni: nem neveletlenség, dac, ellenszegülés vagy rosszaság,
szándékos „kiszúrás” a bevizelés. Semmiképpen nem szigorúbb nevelési fellépéssel,
tiltással, megalázással, a nyomok eltakaríttatásával kezelendő a szituáció. Az
enuresis leküzdésében sokat segíthet a szeretetteljes, biztonságot adó családi
légkör, a pozitív hozzáállás és odafigyelés.

Bár a pszichés eltérések gyakran észlelhetők az enuretikusoknál, ez az eltérés
már a következménye a betegségnek, nem pedig az okozója. Éppen ezért, a pszichés
eltérések megelőzése miatt fontos az időben elkezdett gyermekpszichiáter vezette
kezelés (5 éves kor után).

Bethesda Gyermekkórház
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566384">
<title>Húgyúti fertőzések gyermekkorban</title>
<url>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/hugyuti_fertozesek_gyermekkorban.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437058680000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>58</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
Gyermekkorban
a húgyúti fertőzések a légúti fertőzések után a második leggyakoribb
bakteriális fertőzéstípusnak számítanak. Az orvoshoz forduló lázas gyermekek
akár 7-10%-a is húgyúti fertőzésben szenvedhet. A nem megfelelően kezelt
esetekben szövődményként vesehegesedés, magas vérnyomás, krónikus vesebetegség
alakulhat ki.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
<embedded align="right" bottom="0" height="301" id="563402" left="10" right="0" title="" top="0" width="200">
<image>
<title>hugyuti_fertozesek_gyermekkorban.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68828/hugyuti_fertozesek_gyermekkorban.jpg</url>
<width>200</width>
<height>301</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>hugyuti_fertozesek_gyermekkorban.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563401/tn_hugyuti_fertozesek_gyermekkorban.jpg</url>
<width>38</width>
<height>56</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

A húgyúti
rendszer a vesékből, a vesevezetékekből, a húgyhólyagból és a húgycsőből áll,
amelynek bármelyik részében előfordulhat gyulladás.

Ezek
baktériumok vagy ritkábban vírusok, paraziták, gombák által okozott
megbetegedését nevezzük húgyúti fertőzésnek. A
húgyúti fertőzéseket leggyakrabban az Escherichia
coli nevű, normálisan a székletben is meglévő baktérium okozza.

A húgyúti fertőzések
csecsemőkorban kisfiúknál gyakrabban fordulnak elő. Ebben szerepet játszik az
is hogy ebben az életkorban a fityma még le van tapadva, a külső húgycsőnyílás
nehezebben tartható tisztán, ezért a kórokozók könnyebben megtelepedhetnek. A
későbbi életkorban a lányoknál fordul gyakrabban elő a betegség, mivel a
húgycső rövidebb, tágabb, így  a
kórokozók felszálló fertőzés révén könnyebben feljuthatnak a húgycsőbe és a
felsőbb húgyutakba.

<h4>Tünetek</h4>

Csecsemőkorban a tünetek nem specifikusak, nem utalnak egyértelműen húgyúti fertőzésre.
Leggyakrabban hőemelkedés vagy láz mellett bágyadtság, ingerlékenység,
sápadtság, étvágytalanság és hányás jelentkezhet, a vizelet szúrós szagúvá
válik.

Gyerekeknél húgyhólyaggyulladás esetén a már kialakult szobatisztaság után újbóli
bevizelések jelentkezhetnek. Mindemellett gyakori, fájdalmas vizelési inger
van, és sokszor csak pár csepp vizeletet tud üríteni a gyermek. A vesemedence
gyulladása esetén a gyermeknek magas láza van, bágyadt, elesett, sápadt, az
érintett oldalon a derék fájdalmas, a vizelet zavaros.

<h4>Diagnózis</h4>

A diagnózis felállításában mindenek előtt
a gyermek vizsgálata és a szülő gondos kikérdezése az elsődleges. A has
vizsgálatakor húgyhólyag gyulladás esetén a hólyagtájék, a szeméremtest feletti
terület nyomásra érzékeny, míg vesemedence gyulladásakor a vesetájék ütögetésre
fájdalmas. A diagnózis pontosításában a vizeletvizsgálat nyújt segítséget,
amely a reggeli első vizeletből történik.

Reggel felkelés után a gyermek
húgycsőnyílását alaposan szappanos vízzel le kell mosni, majd egy
kifertőtlenített üvegbe kell a gyermeknek vizeletét ürítenie. Ennek a
vizeletnek a laboratóriumi, üledék illetve bakteriológiai vizsgálata segít a
betegség okának a feltárásában.

A
vizelet üledékben húgyúti fertőzés esetén sok baktérium, fehérvérsejt,
vörösvértest látható. Az antibiotikus kezelés megkezdése előtt a vizeletet
bakteriológiai vizsgálatra is el kell küldeni. Az antibiotikumok ugyanis a
bakteriológiai tenyésztést jelentősen befolyásolják, az így kapott, főleg
negatív lelet értékelhetetlen.

Vesemedence gyulladás gyanúja esetén
vérvétel során emelkedett gyulladást jelző értékek észlelhetők. Ha a hasi
ultrahang vizsgálat a vesék érintettségét igazolja, a továbbiakban egyéb
kiegészítő képalkotó vizsgálatokra is sor kerülhet az esetleges szövődmények
felderítése érdekében.

<h4>Kezelés</h4>

A húgyhólyaggyulladás otthoni kezeléssel
megoldható, melynek során 5-7 napos antibiotikus kezelés, bő
folyadékfogyasztás, gyakori vizeletürítés javasolt. Ezt követően az
antibiotikus kezelés befejezése után ismét vizelet vizsgálat javasolt.

A vesemedence-gyulladás kezelése mindig
kórházban történik, mivel ebben az esetben vénásan adott antibiotikum
szükséges, általában 7-10 napig. Nagyon fontos az ágynyugalom illetve a bő
folyadékfogyasztás és a gyakori vizeletürítés, melynek segítségével meg lehet
akadályozni,
hogy a húgyutakban lévő baktériumok tovább szaporodjanak. A
kórházból történő elbocsátást követően az antibiotikus kezelést szájon át kapja
további 4-6 héten keresztül. A hosszan tartó antibiotikus kezelés azért
szükséges, hogy a húgyutakat sterilen tartsuk, és megakadályozzuk az ismételt
fertőzést.

Vesemedence-gyulladáson
átesett gyermekek nefrológiai gondozása a lehetséges szövődmények elkerülése
miatt fontos. A gondozás során rendszeresen történik vizelet ellenőrzés,
vizelettenyésztés illetve egyéb kiegészítő vizsgálatok (vérnyomásmérés, a vesék
izotópos vizsgálata, hólyagfeltöltéses vizsgálat).

<h4>Szövődmények</h4>

A
legtöbb húgyúti fertőzés szerencsére gyorsan és nyomtalanul gyógyul. Néha
azonban a fertőzés krónikussá válik, melynek következménye lehet a vesék
károsodása, veseelégtelenség, magas vérnyomás, főleg, ha a felső húgyutak
gyulladását elégtelenül kezelik.

<h4>Megelőzés</h4>

Fontos a gyermek megfelelő mennyiségű
folyadékfogyasztása, vizelési inger esetén minél gyorsabb vizelet ürítés.

Higiénés rendszabályok oktatása és
betartása. A kislányok a vizelés alatt a lábakat tartsák minél nagyobb
terpeszben tartsák, és székelés után a végbél területének gondos
tisztítása szükséges (elölről hátrafelé). Kisfiúknál az előbőr hátrahúzása
vizelés előtt, csökkenti a fertőzés veszélyét.

A
székrekedés is hajlamosító tényező, ezért ennek megelőzése, kezelése is
javasolt.

A
hideg nem oka a fertőzésnek, de a lehűlés segíti a kórokozók elszaporodását,
ezért a gyermekek öltözéke mindig az időjárásnak megfelelő legyen. A természetes
anyagú alsóneműk viselése javasolt, illetve a szoros ruhadarabok kerülése
fontos.

Strandolás után
célszerű a vizes fürdőruhát - alapos mosakodás után-, szárazra cserélni.

Visszatérő húgyúti
fertőzések esetében a habos meleg vizes fürdés helyett a lezuhanyozást
válasszuk. A serdülőkorú lányoknál a szexuális felvilágosításba kell
belecsempészni a nemi aktus higiénés vonatkozásait, hogy minden aktus előtt és
után tisztálkodással egybekötve, menjenek el pisilni.

Visszatérő húgyúti fertőzések esetén mindenképpen
ki kell vizsgálni a gyermeket, hogy milyen hajlamosító tényező (például
fejlődési rendellenesség, bélférgesség, lányoknál például hüvelygyulladás stb.)
húzódik meg a háttérben.

A féregnyúlvány-gyulladás
kialakulásának pontos oka ismeretlen, de szerepet játszik benne az üreg – lumen
– elzáródása (székletrög, elmeszesedett idegentest, mint például egy
gyümölcsmag, vagy a féregnyúlványba került bélféreg). A falában elhelyezkedő,
felső légúti, illetve a bél vírusos megbetegedése során megvastagodó, nagy
mennyiségű nyirokszövet is okozhatja az elzáródást. A bél ürege elzáródik, a
benne termelődő nyák miatt falában feszülés alakul ki, a jelenlévő baktériumok
gennyes gyulladást indítanak el. A szerv nyirokelvezetése a gyulladás és a falfeszülés
miatt romlik, vizenyő alakul ki, a féregnyúlvány nyálkahártyáján fekélyek
keletkeznek. Keringése fokozatosan romlik, a megbetegedést követő 48-72 órán
belül falában elhalás, majd nyílás – perforáció – képződik, és a korábban csak
a féregnyúlványt érintő gennyes gyulladás, a környező szervekre, majd az egész
hasüregre ráterjed. A hasüregben tályog alakulhat ki, mely sebészi beavatkozás,
antibiotikus kezelés nélkül súlyos, akár életet veszélyeztető következményekkel
járhat.

<embedded align="default" bottom="0" id="563399" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>vakbelgyulladas_mumusa.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68814/vakbelgyulladas_mumusa.jpg</url>
<width>400</width>
<height>266</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>vakbelgyulladas_mumusa.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563398/tn_vakbelgyulladas_mumusa.jpg</url>
<width>56</width>
<height>38</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

<h4 style="text-align: left;">Nem könnyű a diagnózis</h4>

A heveny féregnyúlvány-gyulladás
diagnózisa egyszerű, és egyben bonyolult is, hisz szinte valamennyi hasi kórkép
utánozhatja, és maga is sokat utánozhat, ezért hasfájás esetén mindig gondolni
kell rá. A klasszikus tünetek a gyomor, köldök területére lokalizálódó,
bizonytalan hasi fájdalommal kezdődnek. Kezdetkor a magas láz ritka, hányás
előfordulhat, de a magas láz, szűnni nem akaró hányás, hasmenés inkább vírusos
fertőzés mellett szól. A beteg jellegzetesen kissé előrehajolva, görnyedten
jár, a fájdalom lépcsőzéskor, ugráláskor fokozódik, fekve a jobb csípőizületet
behajlítva tartja. A féregnyúlvány kilyukadását követően előrehaladott
esetekben, előfordulhat magas, 39 oC-t meghaladó láz, hasmenés,
bélelzáródás miatt kialakult hányás, mely megnehezíti a diagnózist.

A beteg vizsgálatakor általában
jobb alhasi fájdalmat észlelhetünk, de ez a kezdeti szakban nem biztos, hogy
ennyire körülhatárolt, ezért fontos a beteg többszöri vizsgálata, megfigyelése.
Ilyenkor a laboratóriumi vizsgálatok emelkedett gyulladásos értékeket mutatnak.
Nagy segítség a hasi ultrahang vizsgálat, ahol a megvastagodott, vizenyős falú,
gyulladt féregnyúlvány jól ábrázolódik a gyakorlott ultrahangos vizsgáló
számára. Egyéb képalkotó vizsgálatra – CT, MRI – csak nagyon bizonytalan, szövődménnyel
járó esetekben lehet szükség.

<textbox align="center" class="style1" width="100%">
<title>
 
</title>
<body>
A féregnyúlvány, egy a vastagbél kezdeti szakaszából, a vakbélből kiinduló, 1-2
cm átmérőjű, 6–10 cm hosszúságú, vakon végződő féreg-szerű képlet. Falában nagy
mennyiségű nyiroktüsző helyezkedik el, melyek mennyisége a tinédzser korban a
legnagyobb – ez valamilyen immunológiai szerepre utal, de igazi funkciója ismeretlen.
Az esetek nagyobb részében a has jobb alsó felében található, de előfordulhat,
hogy a bélrendszer normál fejlődése során bekövetkező forgásba hiba csúszik, ezért
változatos lokalizációban is megjelenhet, nehezítve a kórkép felismerését. 
</body>
</textbox>

<h4>Elkerülhetetlen a
műtét</h4>

A heveny féregnyúlvány-gyulladás
egyetlen kezelési módja a gyulladt nyúlvány eltávolítása, a gyulladás
súlyosságától függően antibiotikum adása. A műtét történhet hagyományos, nyitott
módon, illetve laparoscopos úton is. Kisgyermekkorban, 4-5 éves kor alatt, az
anatómiai és a korosztállyal járó kommunikációs nehézségek miatt, még a gyermek
ellátásra specializálódott szakemberek számára is nehéz a diagnózis, a folyamat
gyorsabban halad előre, így a betegek 50-70%-a sajnos perforációval kerül
műtétre. Előfordulhat, hogy a nehezen elkülöníthető gyulladt belek miatt csak
antibiotikum terápiát követően, 8-12 héttel később lehet a féregnyúlványt
eltávolítani. Szövődményes esetekben, ha hasüregi tályogot vagy a féregnyúlvány
kilyukadását észleljük, szükség lehet, úgynevezett drain-cső behelyezésére,
mely a műtét után képződött genny levezetésére szolgál. Hála a fejlett
diagnosztikus módszereknek, a betegek nagy része időben kerül műtétre, és pár
nap kórházi tartózkodást és 1-2 hetes otthoni lábadozást követően, maradandó
tünetek nélkül térhet vissza korábbi aktív életébe. A modern antibiotikum
terápiának, gondos műtéti technikáknak, szakszerű utógondozásnak köszönhetően
a
fejlett világban még a súlyos szövődményekkel járó esetekben is 1 % alatti a
végzetes kimenetel.

<textbox align="center" class="style1" width="100%">
<title>
 
</title>
<body>
Ha a gyermeknél fokozatosan súlyosbodó jobb alhasi panaszokat, hányást,  hányingert
észlelünk, miközben sápadt, elesett, diszkrét láza van, forduljunk minél előbb
gyermeksebészhez!

Az időben operált heveny féregnyúlvány-gyulladás rutin műtétet követően, párnapos
kórházi tartózkodás után szövődménymentesen gyógyul. 
</body>
</textbox>

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566379">
<title>Gyermekkori magas vérnyomás</title>
<url>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/gyermekkori_magas_vernyomas.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437058380000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>53</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A gyermekkori magas vérnyomás ma már nem tekinthető
ritka betegségnek, mivel a túlsúly és az ehhez kapcsolódó metabolikus
változások, valamint a magas vérnyomás a gyermeklakosság akár 10–18 százalékát
is érintheti. Meg kell különböztetnünk azt a magas vérnyomást, ami csecsemő és 
kisgyermekkorban
jelentkezik, a későbbi iskolás, illetve kamaszkorban előforduló magas vérnyomástól.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A kicsiknél legtöbbször szervi eredetű
alapbetegség van a háttérben. Leggyakrabban vesebetegség, veseelégtelenség, a
vesék érszűkülete, valamilyen húgyúti szűkületet okozó kórkép, esetleg
vesedaganat, fejlődési rendellenesség, ritkábban szív-, immun-, endokrin
betegségek. Ezt a típust szekunder magas vérnyomásnak nevezzük.

Az alapbetegség
nélkül jelentkező magas vérnyomást pedig esszenciális
magas vérnyomásnak hívjuk. Ez a nagyobb gyerekeket érinti. A
betegek többségénél a túlsúly, és a mozgásszegény életmód a kiváltó ok. Amit a
genetikai hajlamon túl a helytelen családi minták erősítenek. A túlsúlyos
gyermekek aránya másfél-kétszeresére nőtt az utóbbi évtizedben, tehát minden
bizonnyal növekszik a magas vérnyomással küszködők száma is. Az esszenciális
magasvérnyomás rizikótényezői: fokozott sófogyasztás, elhízás, mozgásszegény
életmód, továbbá elsősorban fogamzásgátló szedése, alkohol-, drogfogyasztás,
dohányzás, emelkedett szérum koleszterinszint. Azonban sajnos az utóbbiakat
mind gyakrabban tapasztaljuk a 12-13 éves fiatalok esetében, mely a későbbi
életkorokban a magas vérnyomás kialakulására veszélyezteti őket.

<h4>Tünetek</h4>

A leggyakoribb tünet a fejfájás,
hányinger, látásromlás, szédülés. A magas vérnyomással élő kisgyermekek sok
folyadékot kívánnak, több a vizeletük is az átlagosnál, és előfordul, hogy a
már szobatiszta gyerek is bevizel, főként éjszaka. Nem egyszer a magasabb
vérnyomásra a spontán elinduló orrvérzés hívja fel a figyelmet.

A nagyon magas vérnyomás sürgősségi
állapotot jelent, ami azonnali kórházi kezelést von maga után. Ilyen esetbe
aluszékonyság, epilepsziás görcs léphet fel a hányás, szédülés mellett.
Csecsemőkorban is görcsölés, illetve ingerlékenység lehet a magasvérnyomás első
tünete. A fent említet tünetek megléte azt jelzik, hogy a magasvérnyomás már
régebb óta fent áll és szervi eltéréseket is okoz.

<embedded align="default" bottom="0" id="563388" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>gyermekkori_magasvernyomas.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68904/gyermekkori_magasvernyomas.jpg</url>
<width>400</width>
<height>356</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>gyermekkori_magasvernyomas.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563387/tn_gyermekkori_magasvernyomas.jpg</url>
<width>56</width>
<height>50</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

<h4>Vérnyomás mérése
gyermekkorban</h4>

Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk a magas vérnyomás
diagnozisával. Nagyon fontos szerepe van a gyermek-, iskolaorvosoknak a
magasvérnyomással rendelkező gyermekek kiszűrésében.

Gyermekek vérnyomásának mérésekor, használhatók a
hagyományos higanyoszlopos eszközök illetve a digitális műszerek is. Fontos
azonban, hogy a felkar hosszához igazodóan más szélességű mandzsettát
használunk a kisdedek, és más méretűt a kamaszok vérnyomásának mérésekor. Így
a
felnőttek által használt mandzsetta egy kisgyermeknél pontatlan eredményt
mutat.

A mérési eredményt
nagymértékben befolyásolják a külső körülmények is. Csak a teljes nyugalomban,
ülő testhelyzetben, természetes közegben végzett mérés fogadható el.

A
gyermekkor sajátos helyzetére utal, hogy a vérnyomás értékek életkor, nemek és
testmagasságg szerint különbözőek (csecsemőknél például 90, később, 10 éves
korban 110, majd 14 éves korban 120 a normális szisztolés érték). A testmagasság
szerinti átlagos vérnyomások megállapítását táblázatok segítik, melyeket percentil
táblázatoknak hívunk. Az 50
percentiles értékek mutatják meg, hogy az adott életkorban, testmagasságnál mi
az átlagos, normálisnak elfogadott vérnyomás. Magas vérnyomásról akkor
beszélünk, ha a gyermek vérnyomás értéke a 95 percentil felett helyezkedik el.

<h4>Vizsgálatok</h4>

Ha a korcsoporthoz és testmagassághoz tartozó normál
értékeknél emelkedettebb a tensió, akkor további vizsgálatokra van szükség.
Laboratóriumi (vér és vizelet) vizsgálatok utalnak arra, hogy fennáll-e
vesebetegség, vagy esetleg más szervrendszerek kórállapotáról lehet-e szó. Hasi
ultrahang és mellkasröntgen illetve további képalkotó vizsgálatok. EKG,
kardiológiai ultrahang, vese izotópos vizsgálatai, szemészeti vizsgálat
segítenek a pontos kórok felderítésében.

Ismételt vérnyomásmérésekre is szükség lehet, ilyenkor nagy
segítségünkre van a vérnyomás-monitorozás. Ez az ún. ABPM módszer, mely
megmutatja, hogy a mindennapi körülmények között nappal és álomban miképpen
alakulnak a vérnyomásértékek. Ezzel a módszerrel ellenőrizhetjük a már
beállított gyógyszerek hatását is, illetve elkerülhető az ún. „fehérköpeny-jelenség”.

<h4>Kezelés </h4>

Ha már megállapították a
magas vérnyomást a gyereknél, akkor a kiváltó okot kell megszüntetni. Ha viszont
nincs szervi elváltozás, akkor maga
a magas vérnyomás tekinthető betegségnek, tehát azt kell kezelni.

A kezelés két alappillére a
nem gyógyszeres és a gyógyszeres kezelés. A nem gyógyszeres kezelést főleg az
esszenciális magas vérnyomásosoknak lehet javasolni. A
túlsúlyos gyermekek esetében a fogyás, a sószegény diéta, a rendszeres testmozgása
vérnyomás
értékek normalizálódását válthatja ki. Ha mindezek után is magas a vérnyomás,
akkor gyógyszeres kezelés válhat szükségessé. Az
alapbetegségtől függően, természetesen a szekunder magas vérnyomás betegségben
a
gyerek kezelése hasonló mint a felnőtteké, de a gyógyszer lehet más és az
adagolását is a gyerek korához, súlyához kell szabni.

Vannak
az ún. határérték magas vérnyomásal rendelkező gyermekek
(ezek a 90-95 percentil közötti vérnyomással rendelkezők). Nekik a gondozásuk,
nyomonkövetésük, rendszeres vérnyomásmérésük nagyon fontos, ugyanis ők
veszélyeztetettek arra, hogy későbbiekben magas vérnyomásos betegek legyenek.

<h4>Megelőzés</h4>

Fontos, hogy a kötelező szűrővizsgálatokon
részt vegyen gyermekünk, hiszen nemegyszer véletlenszerűen itt derül fény a
betegségre. Ennek felismerése azért fontos, mert ha a magas vérnyomásnak már
tünetei vannak, akkor sok esetben már olyan szervi károsodások vannak, melyek
már visszafordíthatatlanok. A magas vérnyomás a későbbi életkorban
szívinfarktus, vesekárosodás, szemfenékeltérés, agyvérzés kialakulásához
vezethet, ezért nagyon fontos a megelőzés.

Nagyon sok betegség első tünete a
láz, amely nem feltétlen jelent komoly problémát, így először otthon szükséges
csillapítani. 37,5 és 38 oC között hőemelkedést mérünk, az ennél
magasabb hőmérsékletet hívjuk láznak. A hőemelkedést gyógyszeresen ne kezeljük,
valamint ne feledjük, hogy a popsiban mért értékből fél fokot le kell vonni!
Amennyiben szükséges, kétféle, különböző hatóanyagú gyógyszerrel váltva
csillapítsuk a gyermek lázát. Még két különböző lázcsillapító adása között is
várjunk minimum 3-4 órát. A gyermek súlya szerinti adagolásra is figyeljünk, ne
csak a kor alapján való számításra. Ne feledjük, hogy minden gyógyszer beadását
követően ki kell várni annak hatását, ami rendszerint fél-egy óra, ennél
hamarabb ne tekintsük azt hatástalannak. Jól bevált módszer a fizikális
lázcsillapítás, vagyis a hűtőfürdő és a vizes borogatás, amely kiváló
kiegészítője a lázcsillapítóknak, és nem utolsó sorban nem terheljük gyermekünk
szervezetét felesleges gyógyszerekkel.

<h4>Náthás napok</h4>

Szintén nagyon gyakori a
vírusfertőzések okozta hurutos, náthás panasz orrfolyással, köhögéssel. Ilyen
esetekben gondosan tartsuk tisztán gyermekünk orrát gyakori orrszívással,
valamint használjunk naponta 4-5 alkalommal orrcseppet. Hurutos panaszok esetén
nagyon fontos a váladékoldás. Legjelentősebb váladékoldó a folyadék, kínáljuk
a
gyermeket gyakrabban teával, vízzel. Emellett persze számos váladékoldó,
köptető kapható, amelyek szintén jó hatásúak. Antihisztaminnal (pl. Fenistil
csepp) kombinálva a legtöbb ilyen jellegű betegség átvészelhető. Gyakori
panasz, hogy a náthás, torokfájós gyermek nem akar inni, félő, hogy kiszárad.
Ilyenkor érdemes fájdalomcsillapítót is adni, hiszen az ivás fokozhatja
fájdalmait. Köhögéscsillapítót csak kivételes esetben alkalmazzunk, orvosi
utasításra, ugyanis számos esetben ezzel csak rontunk a helyzeten! A hajnalban
jelentkező száraz, ugató jellegű, nehézlégzéssel járó, azaz croupos köhögés
azonnali orvosi ellátást igényel.

<h4>Hasfájós, hányós
bajok</h4>

<textbox align="right" width="45%">
<title>
TIPP
</title>
<body>
Minden nap, de különösen az
ünnepi készülődésben, a számos elfoglaltságunk mellett különös figyelmet kell
fordítani a balesetek megelőzésére. Ilyenkor egyrészt figyelmünk is jobban
megoszlik az egyéb teendőink és a gyermek felügyelete között, másrészt több
veszélyforrás (pl. gyertyák, elkészülőben levő forró ételek) van a lakásban.
Kis odafigyeléssel számos baleset elkerülhető.
 

</body>
</textbox>Mit tegyünk, ha gyermekünk hányni
kezd? Nem kell azonnal komoly betegségtől félni, nagyon gyakran vírusfertőzés
áll a háttérben. Gondosan odafigyelve itassuk apró kortyonként, akár
kiskanállal, langyos teával, vagy szoba-hőmérsékletű vízzel. Mindig várakozni
kell a hányás után (15-20 perc) és két korty között is (5-10 perc), nehogy az
amúgy is felkavarodott gyomrot tovább ingereljük. Amikor a gyermek már tud
inni, érdemes elektrolit oldatot is adni, amellyel szinte helyettesíteni tudjuk
otthon a legnagyobb veszély, a kiszáradás miatti infúziót, így akár a kórházi
felvételt is elkerülhetjük. Hányás igen gyakran jár együtt hasmenéssel,
valamint az ezzel járó akár görcsös hasfájással, amely esetén szintén a gyermek
itathatósága kulcsfontosságú. Ha jól iszik, mérséklődnek a hasi panaszok,
valamint gyorsabban lezajlik a betegség. Hasmenés esetén probiotikum adása
különösen fontos. Figyeljünk arra is, hogy hányásnál a lázat ne sziruppal,
hanem kúppal, hasmenéskor pedig fordítva csillapítsuk.

<h4>Ünnepi házipatika</h4>

Érdemes ünnepek előtt a
legszükségesebb gyógyszerekkel egy kis házi patikát összeállítani, hogy ne
akkor kelljen gyógyszer után szaladgálni, amikor már beteg a gyermek. Így a
legtöbb problémát azonnal kezelni tudjuk a megfelelő gyógyszerrel. De kerüljük
a túlzott gyógyszeradást is! Mindig a gyermek korának és súlyának megfelelő
dózisban adagoljuk a gyógyszereket, ebben a mellékelt tájékoztatók nyújtanak
segítséget, azt minden gyógyszer beadása előtt olvassuk el!

<textbox align="top" width="80%">
<title>
TIPP
</title>
<body>
Amennyiben az otthon kezelt
panaszok néhány nap alatt nem enyhülnek, vagy bármilyen szokatlan, vagy súlyos
(pl. nehézlégzés) tünetet észlelünk, mindenképpen forduljunk orvoshoz, a
háziorvosi ügyeletek ünnepnapokon is várják a kis betegeket.
 

</body>
</textbox>

<h4>Menjünk vagy maradjunk?</h4>

<textbox align="right" width="45%">
<title>
TIPP
</title>
<body>

Az édességekkel megrakott
ünnepi asztalok mellett és a családi, baráti látogatások miatt felborult
napirend ellenére is fontos odafigyelni a gyermek egészséges táplálására,
vitaminellátására.

</body>
</textbox>Amikor a láz a gyógyszer hatására
csillapodik, a gyerekek sokszor hirtelen jobban érzik magukat pár órára, de ez
nem jelenti azt, hogy meggyógyultak. Sokszor dilemmát okoz, hogy a beteg gyerek
részt vegyen-e a családi összejöveteleken. A tapasztalat szerint, ha már
fölmerül a dilemma, legjobb, ha inkább elhalasztjuk vagy kihagyjuk az ilyen
alkalmat. Gondoskodjunk arról, hogy a beteg minél többet pihenhessen
nyugalomban, ne vigyük közösségbe, lehetőleg ne is utaztassuk, maradjunk vele
otthon, így gyorsítjuk a felépülését és megelőzhetjük, hogy az amúgy is
legyengült immunrendszerű gyermek további fertőzéseket szedjen össze, valamint
megakadályozzuk, hogy ő fertőzze meg a család többi tagját.

<textbox align="top" width="80%">
<title>
TIPP
</title>
<body>
Ha a gyerek megbetegszik,
semmiképpen ne éreztessük vele, hogy ez számunkra mekkora csapás az ünnep
kellős közepén. Inkább igyekezzünk megnyugtatni, hogy ez természetes, és a
lehetőségekhez képest az ünnepet is meg fogjuk tartani.
</body>
</textbox>

Szombati Klára gyermekorvos

Bethesda Gyermekkórház
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566377">
<title>Mikor kell kivenni a mandulákat?</title>
<url>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/mikor_kell_kivenni_a_mandulakat.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437058200000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>50</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A hűvösebb őszi időjárással
sok kisgyermekes családba beköszöntenek a köhögős, náthás novemberi
napok-hetek, sőt néha hónapok. A felső légúti fertőzések ilyenkor a
leggyakoribb megbetegedések, és kivizsgáláskor gyakran fölmerül az orrmandula-
és torokmandula műtét lehetősége.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

<h4>Kétféle mandula</h4>

A szájon és orron át bekerülő
kórokozók elleni védelemben nagy szerepet játszik az ún. Waldeyer-féle
lymphatikus gyűrű, melynek részét képezi az orrgarat üregben található
orrmandula (vegetatio adenoides), valamint a torokban az elülső és a hátsó
garatív között elhelyezkedő torokmandula (tonsilla palatina). Míg az orrmandula
a nyirokelemek halmazából áll és határai nem különülnek el élesen a
környezettől, a torokmandula egy nyirokcsomónak megfelelő képlet Ezeknek a
szerveknek nagy szerepük van a T-lymphocyták képzésében, a szekretoros
immunglobulinok termelésében, de ismétlődő fertőzések során megnagyobbodhatnak,
és kóros tüneteket okozhatnak, aktuális gyulladás nélkül is. Ez elsősorban az
orrmandula esetében fordul elő.

<embedded align="default" bottom="0" id="563384" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>mikor_kell_kivenni_a_mandulakat.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68816/mikor_kell_kivenni_a_mandulakat.jpg</url>
<width>400</width>
<height>266</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>mikor_kell_kivenni_a_mandulakat.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563383/tn_mikor_kell_kivenni_a_mandulakat.jpg</url>
<width>56</width>
<height>38</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

<h4>Nátha, horkolás,
fájdalom…</h4>

A mandulák megnövekedésének
többféle kóros következménye lehet. Az orrmandula megnagyobbodása az orrgarat
üregét kitöltve akadályozhatja az orrlégzést, a fülkürt  bemenetének szűkülése
a dobüreg légtartalmának
csökkenésével, savó fölhalmozódásával jár, és ez vezetéses halláscsökkenést, a
fertőzések fülkürtön át terjedésével pedig gennyes középfülgyulladást okoz. Az
orrüreg felé terjedve a hátsó orrjáratok szűkítésével, extrém esetben
lezárásával súlyos orrlégzési zavart, az orrváladék pangásával orrmelléküreg
gyulladást okoz. Az ilyen gyermekek nyugtalanul, horkolva alszanak, fáradtan
ébrednek, étvágytalanná válnak, a gyulladások következtében gyakoriak náluk az
olyan felső légúti fertőzések, mint a hörghurut, sőt a tüdőgyulladás.
Elhanyagolt esetekben jellegzetes, úgynevezett adenoidos arc (elbambuló
tekintet) alakul ki. A megoldás az orrmandula eltávolítása, amely azonban túl
korán, egyéves kor alatt nem ajánlott.

Műtét javasolt visszatérő és elhúzódó
gennyes középfülgyulladások, arcüreggyulladások, hörghurutok, vezetéses
halláscsökkenés esetében, de ezeket a betegségeket előzetesen gyógyszerrel kell
kezelni, műtétre csak negatív fizikális statusban, jó laboratóriumi leletekkel
rendelkező gyermekek esetében kerülhet sor. (Vérzékenyég esetében a műtétet
csak a hematológus szakorvos engedélyével szabad elvégezni.)

A mindenki által látható torokmandulák
gyulladását nagyon gyakran, még a laikusok is észlelik. A gyulladások után a
mandulák megnagyobbodása sokáig fennáll, a nyaki nyirokcsomók duzzanatával
együtt. Ez önmagában még nem ok a mandulák eltávolítására.  Azonban, ha tüszős,
gennyes
mandulagyulladások ismétlődnek szinte szünet nélkül, az már a műtét szükségességét
felveti.

<h4>Jut is, marad is</h4>

Az orrmandula tökéletesen nem
távolítható el, mindig marad nyirokszövet az orrgaratban, ami az orrmandula
újabb megnagyobbodásával és az ezt kísérő tünetekkel járhat. Ez annál
gyakoribb, minél fiatalabb életkorban történt a műtét.

Mára változás történt a műtéti
megoldás szükségességének megítélésében. Az életkor nagyon fontos, hat év
alatti gyermekek esetében csak szigorú indikációk alapján végzik, de
mindenképpen ajánlott betartani a legalább négy éves életkort. Újabban, ha a
mandulák megnagyobbodása az ok, mert légzési, evési, alvási nehézségeket,
úgynevezett alvási apnoét okoz, a mandulák felezését javasolják. Ezzel megmarad
a manduláknak a fertőzések kivédésében betöltött funkciója.

Mindenképpen műteni
kell:

<ul>

<li>ha a bizonyítottan gennyes mandulagyulladások
a mandulák megjelenésében is láthatók, kötötté, kráteressé válnak, a gyermek a
gyulladások közötti időszakban sem teljesen egészséges,</li>

<li>ha úgynevezett gócot képez a
mandulagyulladás, a gyulladásokkal egy időben vagy azokat követve kialakulnak
más betegségek, mint vesegyulladás, ízületi gyulladás, szívbelhártya- és
szívizomgyulladás,</li>

<li>ha a mandulagyulladás a
környezetre terjedve mandula körüli tályogot okozhat, mely sebészileg sürgősen
megoldandó, a mandula pedig a gyulladás gyógyulása után hat héttel
eltávolítandó.</li>
</ul>

<h4>Műtét után</h4>

A műtét után is még felléphet
vérzés, ezért a gyermekek a műtét napján nem adhatók haza. A műtét után a beteg
8-10 napig kíméletre szorul, a forró, fűszeres, nehezen rágható ételek
kerülendők. Közösségbe csak a fül- orr- gégészeti kontroll után vihetők a
gyerekek. A kímélő életmeód két hétig fenntartandó, a fájdalom csillapítása az
első 3-4 napban rendszeresen szükséges, de még a 8-10. napon is szükségessé
válhat az esetenkénti fájdalomcsillapítás. Figyelni kell, nincs-e a gyermeknek
véres köpete, az orrmandula eltávolítása esetében az orrvérzés is
figyelmeztető. Ezekben az esetekben a gyermek sürgős ellátása szükséges, vigyük
el az ügyeletes gyermekgégészeti osztályra, akár a mentőszolgálat igénybe
vételével is.

Dr. Réti Csaba

Bethesda
Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566374">
<title>Hallásproblémák gyermekkorban</title>
<url>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/hallasproblemak_gyermekkorban.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437054780000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>53</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A hallás a legelső
kapcsolatunk a külvilággal, jelentős részben erre épül a későbbi tájékozódás,
beszédtanulás. Fontos tehát már a legkorábbi életszakaszokban figyelni arra,
jól hall-e a gyermekünk. 
 

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A
magzat az anyaméhben töltött utolsó három hónapban már meghallja a különféle
„zajokat”, beszédet, zenét. Az erős hanginger már a 28–29. terhességi héttől,
úgynevezett tájékozódási reakciót hoz létre benne, vagyis megmozdul, rúgkapál.
Ez a terhesség utolsó hónapjaiban rendszeresen megfigyelhető. A méhen belül a
magzat hallja édesanyja hangját, szívverését, és mire világra jön, már
ismerősek számára ezek a hangok. Születéskor az újszülött hallása majdnem olyan
teljes, mint egy felnőtté, hallásküszöbe viszont alacsonyabb, ezért a váratlan,
ismeretlen hangoktól megriad, ám nyugodtan alszik a hangos, de állandó zajok
között. Az újszülöttek szívesen hallgatnak ütemes, monoton zajokat, lágy
dallamokat, melyek nyugtatóan hathatnak rájuk. Szabályosan ismétlődő ingerre,
a
kezdeti mozgást, nyugtalanságot követően megszokási reakció alakul ki. Ezért
sokszor a mosógép, a hajszárító, a porszívó zúgására akár álomba is ringathatja
a gyermeket. Természetesen azért sokkal jobb, ha a monoton „zaj” inkább lágy,
andalító, muzsika, egyenletes beszéd, vagy énekhang. Nem véletlen, hogy az
altató dalok, mesék megnyugtatják, álomba segítik a gyermeket. A kisbaba
egyébként reagál minden hangra, figyeli, ha beszélünk hozzá, éneklünk neki. Ha
lassan, magasabb hangon és ritmikusan beszélünk, még élénkebben figyel ránk. A
kisbaba mások hallgatásán keresztül jut el korai szókincsének megformálásához,
de már jóval azelőtt megérti a szavakat, hogy ő maga képes lenne utánozni
azokat.

<h4>
Árulkodó jelek
</h4>

A hallásmagatartás egészséges
fejlődésének ismerete, nyomon követése a nagyothallás, esetleges süketség
felismerésben rendkívül fontos. Ezért már az újszülött osztályon megtörténik az
újszülött hallás vizsgálata. Ennek ellenére a későbbi hetekben a szülőknek is
figyelniük kell, hogyan reagál a csecsemő a különböző hangingerekre; fordítja-e
a fejét a zajok irányába. A „pislogó reflex” segítségével is
megbizonyosodhatnak gyermekük hallásáról. Ha csettintenek, vagy tapsolnak a
csecsemő füle mellett – elkerülve, hogy maga a mozgás megzavarja a kicsit –,
azonnal pislogással válaszol a hangra. Egy másik könnyen elvégezhető teszt;
álljon gyermeke mögé, úgy hogy ő ne lássa önt, és zörgessen papírt, vagy
kulcscsomóval keltsen zajt. A gyermeknek erre meg kell fordulnia, keresnie kell
a zajforrást. Mivel a szülők vannak
állandó kapcsolatban a csecsemővel, leggyakrabban ők veszik észre, vagy
feltételezik a hallás zavarát, amikor öt-hat hónapos csecsemőjük keveset, vagy
egyáltalán nem gügyög, nem fordítja a fejét a hang irányába, és úgy tűnik, hogy
viszonylag erős zajok sem zavarják. Magatartása közönyösnek, egykedvűnek tűnik.
A gagyogást, gügyörészést – mint reflextevékenységet – a nagyothalló csecsemő
is elkezdi, de hangja fokozatosan elszíntelenedik, elsivárosodik. A beszéd
kialakulása rendszerint késik. A halláscsökkenésben szenvedő gyermek inkább
vizuális beállítottságú, feltűnően keresi, figyeli a beszélő szájmozgását. A
lassan kialakuló beszéd akusztikailag is eltér a megszokottól, jellemző rá a
monotónia, a rossz szóhangsúly, a magas hangszín, a halk vagy túl hangos
beszéd. A kiejtés zavara is megfigyelhető, elsősorban a sziszegő hangok
helytelen képzése észlelhető, gyakori a selypítés. A nagyothalló kisgyermekek
viselkedése, magatartása gyakran megváltozik, zárkózott, mogorva, máskor
makacs, figyelmetlen benyomást keltenek.

<embedded align="default" bottom="0" id="563354" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>hallasproblemak_gyermekkorban.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68829/hallasproblemak_gyermekkorban.jpg</url>
<width>400</width>
<height>267</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>hallasproblemak_gyermekkorban.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563353/tn_hallasproblemak_gyermekkorban.jpg</url>
<width>56</width>
<height>38</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

A nagyothalló gyermek
kivizsgálásával, kezelésével és gondozásával az audiológia foglalkozik. A
gyermekek mintegy 3%-a kezelésre szoruló nagyothalló. A hallászavaroknak két
formája ismeretes.

Vezetéses zavarban a hanghullámok átvezetése,
továbbítása, ill. felerősítése károsodott. Az elváltozás a hallójáratot, a
középfület érinti. A leggyakoribb okok a hallójárat-elzáródás (csontkinövés,
fülzsírdugó) idült középfülgyulladás, fülkürthurut, vagy tartós fülkürt
elzáródás (nagy orr, -garatmandula). Vezetéses hallászavar esetén a szakorvosok
gyógyszeres vagy műtéti úton törekszenek a hallás javítására (orrcseppek, a
garatmandula eltávolítása, a középfülgyulladás és az orrmelléküregi kóros
folyamatok kezelése, fülműtét, hallásjavító műtétek).

Idegi
eredetű nagyothallás
esetén a belsőfül, a hallóideg vagy a központi pályák károsodnak. Öröklött,
máskor toxikus okok idézik elő. Méhen belüli fertőzés, a szülés során vagy a
fejlődés korai szakaszában elszenvedett fertőző és egyéb betegségek
következménye is lehet. Idegi eredetű nagyothallás esetén főleg a magas hangok,
a súgott beszéd hallása zavart. Az ilyen jellegű halláskárosodás esetén
hallókészülék adása és logopédiai úton való hallásfejlesztés javasolt. A hallászavar legcsekélyebb gyanúja esetén, késedelem
nélkül feltétlenül meg kell vizsgáltatni a csecsemőt egy fül-orr-gégésszel. A
korai felismerés nagyon fontos, mert jó hallás nélkül a gyermek nem tanul meg
beszélni. Az orvosi vizsgálat hallótesztekkel történik, illetve megalapozott
gyanú esetén eszközös hallásvizsgálatot is kell végezni. Amennyiben a
hallászavar igazolódik, minél korábban hallókészülék alkalmazása szükséges.
Dr. Szabolcs Andrea gyermekgyógyász

Bethesda Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566372">
<title>Ortopédiai problémák gyermekkorban</title>
<url>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/ortopediai_problemak_gyerekkorban.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437054600000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>50</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A mozgás a gyerekkor egyik
legnagyobb élménye, és lábaink egészségére egész életünkben nagy szükségünk
van. Sok ortopédiai elváltozás gyerekkorban alakul ki, és bizony
türelmetlenségünkkel vagy rossz cipőválasztásunkkal magunk is előidézhetjük
gyermekeink későbbi panaszait. Ha pedig odafigyelünk, korrigálhatjuk az
elváltozásokat.
 

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A dongaláb veleszületett,
gyakran kétoldali lábtartási hiba. Leggyakoribban méhen belüli mechanikai hatás
okozza, viszonylag gyakran előforduló jóindulatú elváltozás. A talp befelé néz,
a láb külső széle lejjebb áll. Az elváltozás miatt már újszülöttkorban
ortopédiai vizsgálat szükséges, és megfelelő kezelés hatására általában
tökéletes felépítésűvé válik a láb. A kezelés első lépése a torna, a lábfej passzív tornáztatása, amelyet minél
előbb el kell kezdeni. A talp bőrének ingerlésével - enyhe csípés, simogatás -
aktív lábmozgásokat is kiválthatunk.
Ezeket az egyszerű tornagyakorlatokat naponta többször el kell végezni, érdemes
a baba tisztába tevéséhez, fürdetéséhez kötni. Amennyiben ezzel nem érünk el
eredményt, illetve az elváltozás súlyosabb, átmeneti gipszkötés válhat
szükségessé. A kezelés korrekciós gipszkötés
felhelyezéséből áll, az eredmények kitűnőek.

Az enyhe O- vagy X-láb nem
feltétlenül kóros, általában nem csontrendszeri elváltozás áll a háttérben. A
születéstől a felnőttkorig a lábak növekedése és alakváltozása is folyamatos,
a
közben fellépő kisebb görbületeket a fejlődés, a növekedés idővel kiegyenesíti.

A születéskor legtöbbször enyhe
O-láb észlelhető, valószínűleg az anyaméhben fennállott kényszertartás
következtében, de örökletes tényező is szerepet játszhat ebben. A veleszületett
O-láb a csecsemőkoron át meg szokott maradni, később azonban, amikor a
kisgyermek járni kezd, fokozatosan kiegyenesedik. Az X-láb legtöbbször a járás
megkezdése után
alakul ki (2-4 éves korban). Oka a szalagok gyengesége. A jelenség az erre
hajlamos gyermeknél súlygyarapodás, elhízás következtében fokozódhat. De
ezekben az esetekben is jótékonyan hat a növekedés, illetve a diéta, a testsúly
csökkenése. Az X-láb gyakran jár együtt a lábboltozat gyengeségével, a
lúdtalppal. Ha a görbeség jelentékeny, ortopédiai vizsgálat szükséges.

Lúdtalpról csak a járni tudó kisgyermeknél
beszélhetünk. A csecsemő „lúdtalpasnak” tűnő talpa esetén a boltozatot a
vastagabb zsírpárna tölti ki. (A láb boltozatos szerkezete járástanulás közben,
a terhelés hatására alakul ki, 1-2 éves korban). A lúdtalp a boka és a lábfej
hosszboltozatának süllyedésére vezethető vissza. A laza szalagok nem tartják a
boltozatot kellően stabilan, és a láb felső és külső izmai sem egyformán
erősek. Ha meg nem is szüntethetjük, de enyhíthetjük a lúdtalpat, ha sokat jár
a gyerek mezítláb vagy eléggé tág zokniban, és ha speciálisan kiképzett cipőt
adunk rá. A növekedés
során egyre nagyobb testsúly nehezedik a gyermek lábára. Hosszas ácsorgás, illetve járás során lábfájdalom
lép fel, a kóros súlyelosztás miatt ezt nemegyszer gerincfájdalom is kíséri. A
panaszok általában iskoláskorban kezdődnek, van, akinél csak később. Legfontosabb
a megelőzés: ne késztessük a gyermeket
túl korán felállásra, járásra, várjuk meg türelemmel, amíg magától elindul.

<textbox align="left" width="45%">
<title>
TIPP
</title>
<body>
Ha a kisgyermeket két
kezénél megemelve járatjuk, amikor ehhez az izomereje még kevés, elősegítjük a
lúdtalp kialakulását. 

</body>
</textbox>Kisgyermekkorban szintén
kerülendő a túlzott megterhelés. A jó
minőségű cipők viselése segít megelőzni a betegséget. Ha a gyermek cipője
nagyon szűk vagy túlságosan merev, az visszafordíthatatlan károsodásokhoz
vezethet. Kb. 2 és 4 éves kora között nő leggyorsabban a gyermek lába: ilyenkor
általában, kb. félévente új cipőre van szüksége. Azt, hogy az új cipő
„passzol-e” a gyermek lábára, ő maga nem tudja megítélni. Minden
cipővásárlásnál csak körültekintő gondossággal érhetjük el, hogy a gyermek
lábára megfelelő méretű cipő kerüljön. Ha a lúdtalp már kialakult, legfontosabb
a lábboltozat izmainak a megerősítése lábtorna segítségével.

Kisgyermekkorban Kifejezetten kifelé
dőlő sarok esetén olyan cipőt kell viseltetni a gyermekkel, amely a sarok
befelé döntésével a láb helyzetét korrigálja. Ebben az életkorban még legtöbbször rossz hatású a lúdtalpbetét
viselése, ez ugyanis az izomzat tehermentesítésével tovább gyengíti a boltozat izmait.

Serdülőkorban a nagyobb
igénybevétel, sportolás, az állandó izomfeszülés fájdalmakhoz, gyulladásos
jelenségekhez vezet. A gyermek fáradékonyságról, a lábszár elülső élének
fájdalmáról számol be. A panaszok csökkenthetők a kényelmes cipő mellett az
egyre könnyebb és tökéletesebb lúdtalpbetétek használatával. Gerincfájdalom
esetén érdemes rendszeresen speciális tornagyakorlatokat végezni

Felnőttkorban az előrehaladott
lúdtalpas állapotot tovább ronthatja a folyamatos megerőltetés, olyan
foglalkozások, amelyek fokozatosan igénybe veszik a lábat Sok állás, járkálás.

<textbox align="center" width="100%">
<title>
Lábtorna otthon
</title>
<body>

<ul>

<li>
Lábujjhegyen járás.
</li>

<li>
A láb külső élén járás behajlított lábujjakkal.
</li>

<li>
A lábujjakkal fogómozgást végezni.
</li>

<li>
Ceruzát, golyókat talajról lábujjakkal felvenni, azokat erősen
tartani.
</li>

<li>
Mezítláb egyenetlen talajon, kavicson, gyöngyökön történő járás.
</li>

<li>
Ülő helyzetben, a sarok a talajon, a lábujjakat behajlítva a
lábfejet megemelni, majd visszaengedni.
</li>

<li>
A tornát türelmesen, naponta ismételtessük játékos formában a
kisgyermekkel, hosszú hónapokig. 
</li>
</ul>
</body>
</textbox>

Dr. Szabolcs Andrea gyermekgyógyász

Bethesda Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
</contents>