Szemgyulladás gyerekkorban
A gyerekek még kevésbé tudnak
odafigyelni a szemük tisztaságára és épségére, ezért gyakoribbak náluk a
gyulladásos szembetegségek. A kicsik által látogatott uszodák vagy a téli felső
légúti fertőzések különösen kedveznek a gyulladásos szembetegségek
kialakulásának.
Szemet szúró tünetek
A kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) az egyik leggyakoribb szembetegség, amely a szemhéj és a szemgolyó külső rétegét alkotó áttetsző hártya gyulladásos elváltozása. A kiváltó okok között szerepelhet bakteriális vagy vírusos fertőzés, valamint allergiás reakció. A gyulladás okai között újszülöttek esetében a még nem teljesen átjárható könnycsatorna is felmerülhet.
A kötőhártya-gyulladás a szem kipirosodásával, viszketésével jár. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha valami belement volna a szemébe. Reggel, ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz. Jelentkezhet fényérzékenység, homályos látás, könnyezés.
Vírusos eredetű fertőzés esetén a szemből ürülő váladék inkább vizes, áttetsző, míg bakteriális eredetű gyulladás esetén sárgás-zöldes váladék termelődik. A betegség sokszor felső légúti megbetegedéssel jár együtt. Az allergiás kötőhártya-gyulladás mind a két szemet érinti. Amennyiben valamilyen allergén (pl. pollen, állati szőr, parfüm, kozmetikum, füst) okozza, akkor a tünetek gyakran kiegészülnek az orr viszketésével, tüsszögéssel valamint orrfolyással.
Szemre való orvosságok
Bakteriális fertőzésre antibiotikum tartalmú szemcsepp javasolt, segítségével a tünetek néhány napon belül megszűnnek, a gyulladás elmúlik. A vírusos eredetű gyulladás tüneti terápia mellett – hideg vizes borogatás, esetleg műkönny használata – különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul, de a bakteriális felülfertőződés megelőzésére antibakteriális szemcsepp is alkalmazható.
Ha a tünetek hátterében allergiás reakció áll, legfontosabb az allergén eltávolítása a környezetből. Érdemes a szemet a tünetek jelentkezésekor tiszta vízzel kiöblíteni, így az allergéneket könnyen el lehet távolítani. Komolyabb esetekben szájon keresztül adható allergia ellenes gyógyszereket, gyulladáscsökkentőket szoktunk javasolni.
Ha idegentest okozza a kötőhártya-gyulladást, akkor a legfontosabb ennek mihamarabbi eltávolítása, kiöblítése a szemből, de ha kémiai anyag került a szembe, akkor sürgősen forduljunk szakorvoshoz, az összetételéről tájékoztató címkét vigyük magunkkal.
Vigyázat, fertőző!
A bakteriális, illetve virális eredetű kötőhártya-gyulladás fertőző betegség, cseppfertőzéssel és személyes kontaktussal terjed, ezért az ebben szenvedő gyermekek közösségbe nem mehetnek! A betegség terjedése minél gyakoribb és alaposabb kézmosással előzhető meg, és jó a gyereket ránevelni, hogy ahogy a szánkba, a szemünkbe sem tanácsos fölöslegesen nyúlkálni, állandóan dörzsölgetni. A törölközőt és a párnahuzatot fertőzés esetén gyakran kell cserélni, egyébként sem árt, ha a családban mindenkinek van saját törölközője, de a kötőhártya-gyulladásos beteg mindenképpen használjon saját törölközőt!
Tények az árpáról
A szemhéjak külső és belső felületén számtalan különböző típusú mirigy található. A belső felületen elhelyezkedő Meibom-mirigyek gyulladása belső árpát, míg a szemhéj külső részén található Zeiss- és Moll-mirigyek gyulladása külső árpát okoz. Nevét onnan kapta, hogy vastagsága és formája az árpaszemre emlékeztet. A szemhéjon árpa általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki. Hajlamosít a betegségre a nem megfelelő higiénés (poros, szennyezett) környezet, illetve olyan rossz szokások, mint a szemek gyakori dörzsölése koszos kézzel (kamaszok esetében a túlzott sminkhasználat). Legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla egyik faggyúmirigyéből indul a gyulladás, mely helyileg duzzanatot, kivörösödést és fájdalmat okoz. Kis idő elteltével az árpa megtelik gennyel. Antibiotikumos kenőcs és antibiotikumos szemcsepp használata naponta több alkalommal, általában gyógyuláshoz vezet. Amíg a beszűrődés be nem olvad, antibiotikum tartalmú kenőcsös párakötés is alkalmazható. A beolvadt terület kifakadhat magától, amennyiben viszont ez nem történik meg, műtéti megoldás javasolt: a szemhéjat érzéstelenítik, és a göb felett pár milliméteres metszést ejtenek.
Jégárpa
A jégárpa a Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ilyenkor a mirigy kivezető csatornája elzáródik, az elzáródás mögött a váladék felgyülemlik. Gyulladásos tüneteket nem észlelünk, mindössze egy apró fájdalmatlan göb alakul ki, leggyakrabban a felső szemhéj középső részén. Panaszokat általában nem okoz. Előfordulhat, hogy a kivezető cső megnyílik, és a váladék kiürül. Ha mindez nem következik be, ebben az esetben is műtét válhat szükségessé. Ha többször visszatér, akkor szövettani vizsgálat indokolt, mivel hasonló megjelenésű a Meibom-mirigy rosszindulatú daganata is, mely bár lassan növekszik, áttétet is adhat.
Amennyiben a hajlamosító tényezők továbbra is fennállnak, a szemárpa kiújulhat. Akinek már egyszer volt árpája fontos, hogy a későbbiekben nagyobb hangsúlyt fektessen a szem és környékének higiéniájára. Többször visszatérő árpa hátterében cukorbetegség, immunhiányos állapot is állhat, ezért ilyenkor a betegség okát is ki kell vizsgálni.
Dr Mánya Eszter gyermekgyógyász
Bethesda Gyermekkórház
