Óvoda

Ha a szülő csak négy órára szeretné az óvodai ellátást igénybe venni, akkor erről írásbeli kérelmet kell beadnia. Ez a kérelem bármikor beadható. Az óvodában tartózkodás idejét a házirend tartalmazza.

Az óvodai napirendet úgy alakítják ki, hogy minden gyermek számára a bent tartózkodás ideje alatt biztosítható legyen legalább két étkezés, a reggeli és az ebéd, tehát pl: 8-12-ig, vagy 9-13-ig, valamint, hogy minden kisgyermek megkülönböztetés nélkül hozzájusson az életkorának és fejlődési szintjének megfelelő neveléshez. Az óvodai foglalkozások ideje 5-35 perc, nincsenek tantárgyak. Ebben az életkorban a gyermek fő tevékenysége a játék, melynek az óvoda napirendjében is meg kell mutatkozni.

Az óvodai nevelésben való részvétel alól a szülő kérelmére az óvodavezető és a védőnő egyetértésével a jegyző felmentést adhat a gyermek öt éves koráig. A kérelmet az óvoda vezetőjéhez kell beadni, aki nyolc napon belül továbbküldi a jegyzőnek. Ha a kérelmet elutasítják, a területileg illetékes Kormányhivatalnál lehet fellebbezni. A gyermek három éves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesítheti. Az óvodakötelezettség teljesíthető állami vagy önkormányzati, egyházi fenntartású, vagy magán óvodában. A nem állami vagy önkormányzati fenntartású óvodák a gyermek felvételét fizetéshez köthetik. A családi napköziben is kell térítési díjat fizetni. Az állami és önkormányzati fenntartású óvodákban csak az étkezési díjat kell megfizetni. Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi, vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem óvodaérett, negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig bölcsődében nevelhető és gondozható. Mivel az óvoda kötelező, nem lehet a gyermeknek indokolatlanul hiányoznia. Ha hiányzik, azt igazolni kell. Igazolt a hiányzás, ha a szülő előre bejelenti, hogy nem megy a gyermek oviba, vagy beteg volt és orvosi igazolást kapott, illetve ha hatósági intézkedés miatt nem tud óvodába menni. Ha egy tanévben 10 napnál több az igazolatlan mulasztás, az óvoda vezetője értesíti a tartózkodás szerinti gyámhatóságot és a szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt. Ekkor a gyermekjóléti szolgálat intézkedési tervet készít azokra a feladatokra vonatkozóan, melyek segítségével a mulasztás oka megszüntethető.

A tankötelességet a gyermek abban az évben éri el, amelynek augusztus 31-ig a hatodik életévét betölti, de legkésőbb az ezt követő évben. A kötelezettség a tanév első napjával, szeptember 1-gyel kezdődik, tehát a gyermeknek augusztus 31-ig óvodába kell járnia. A települési önkormányzatok feladata az integrált óvodai nevelés feltételeinek megteremtése, mégpedig a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság (látás-, hallás-, mozgásfogyatékosság), autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar megjelölésével, továbbá a fejlesztésekhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésével.

A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában részt vevő köznevelési intézményekről óvodák esetében a települési önkormányzat jegyzője köteles a megyei szakértői bizottság részére minden év január 31-ig jegyzéket küldeni. A szakértői bizottság az intézmény jegyzéket a vizsgálaton megjelenő szülők részére megtekintésre köteles átadni. Ha az óvodai nevelés a többi gyermekkel, közös óvodai csoportban azért nem szervezhető meg, mert a szakértői bizottság intézményi jegyzéke nem tartalmaz a gyermek számára megfelelő óvodát, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a gyermek lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek. A jegyző intézkedik arról, hogy kijelölésre kerüljön az a fejlesztő-nevelő intézmény, mely a gyermeket felveszi. A kijelölt intézményben a fenntartó köteles biztosítani a gyermek speciális fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, például a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógust kell alkalmazni. Amennyiben a napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, a szülők kötelesek arról az óvodai beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon beül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A köznevelési törvény alapján lehetőség van a két és fél éves gyermek felvételére is abban az esetben, ha minden, a településen lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az óvodák többségében ma már megoldott a speciális diétára szoruló gyermekek étkeztetése is.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szüleinek lehetősége van óvodáztatási támogatás kérvényezésére. A támogatás célja, hogy a gyermek minél korábban oviba kerüljön. A kérelmezés feltétele, hogy a gyermek hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, a kérelmezés időpontjában már legalább két hónapja rendszeresen jár oviba. Ez a támogatás a gyermek öt éves koráig adható. Egy évben kétszer adható, decemberben és júniusban, ha a feltételek fennállnak. Első alkalommal húsz ezer forint, a többi alkalommal tízezer forint a támogatás összege.

Az első hetek a beszoktatással telnek. Nem könnyű feladat ez sem annak a gyermeknek, aki bölcsödéből jön, sem annak, aki most kezdi a közösségbe járást. A gyerekeknek új környezettel, új arcokkal, új szokásokkal kell megismerkedniük, majd beilleszkedniük. Az oviban kevesebb a gyermekekre jutó személyzet, mint a bölcsiben. Itt a gyermekeknek már bizonyos feladatokat önállóan kell elvégezni, pl: az étkezés, öltözés. Természetesen az óvónénik és dadusok segítik őket minden tevékenységükben. A cél azonban az önállósodás ösztönzése, a tehetség kibontakoztatása, a fejlesztésre szoruló területek feltárása és gondozása, az iskolaérettség elérése. Kezdetben sírdogálhatnak, kapaszkodhatnak a szülő nyakába, azonban a gyerekek nagyon gyorsan tudnak alkalmazkodni az új helyzetekhez. Többségében hamar beilleszkednek, elsajátítják a szabályokat és felveszik a közösségi élet ritmusát.

Kardos Robertina

területi és iskola védőnő, csoportvezető, oktató védőnő