Mikor iskolaérett a gyermek?

Az iskolaérettség

Az iskolaérettség biológiai, szellemi és szociális alkalmasság az általános iskolai tanulmányok megkezdésére, illetve folytatására. Lehetővé teszi az iskolai beilleszkedést, a feladathelyzetek elfogadását és a sikeres tanulást. Hogy mi alapján jelenthető ki egy óvodásról, hogy iskolaéretté vált, annak sokféle kritériuma van.

Biológiai szempontból az iskolaérett gyermekre jellemző:

• A kisiskoláskori testarányok kialakulása

Csökken a fej és test közti aránytalanság; megnyúlnak a végtagok – a gyermek átéri saját fejét; eltűnnek a zsírpárnák, a pocakosság.

• 115-120 cm-es testmagasság

Kivéve, ha az alacsonyabb testmagasság rasszjegy, például távol-keleti eredet esetén.

• 20-24 kg körüli testtömeg

Kivéve, ha a kisebb testtömeg rasszjegy.

• Megkezdődik a fogváltás

Először a nagymetszők esnek ki, majd helyükön előbújnak a maradó fogak.

• Teherbíró szervezet

Ritkábban beteg, mint az óvodáskor kezdetén.

• A agy fejlettsége

Ezt mutatja az összerendezettebb mozgás, a jobb figyelmi működés és a gondolkodás finomodása.

Pszichés szempontból jellemző:

• A figyelem fejlettsége

A kisgyerek képes a rendszeres és alapos megfigyelésre, a felesleges információ kizárására.

• Az emlékezet fejlettsége

Növekszik az emlékezet befogadóképessége, egyben elkezdődik az emlékezési stratégiák kialakítása: az ismételgetés vagy az információk csoportosítása.

• Ép érzékszervek és észlelés; alak-, forma-, szín- és nagyságállandóság

Az óvodáskor elején a kisgyerek alaklátása fejletlen. Nem tudja megkülönböztetni a részleteket. Ha azt kérjük, hogy másoljon le egyszerű geometriai alakzatokat, szinte egyforma rajzok születnek. Később már egy-egy momentum megragadására is képes. Az óvodáskor végére képes az egész felfogására, az egész és rész összefüggéseinek felismerésére. Formaészlelése (a dolgok formájára, felületére, nagyságára vonatkozó tudása) hasonló fejlődésen megy keresztül. A színeket már 3 évesen képes felismerni, azonban megnevezésük nagy teljesítmény a kisgyerek számára. Az alak, forma, nagyság és szín biztos felismerése, megkülönböztetése nélkül nem képzelhető el sikeres olvasástanulás, hiszen ezek nélkül nem sajátítható el a betűk, számok felismerése.

• A mozgás fejlettsége, összerendezettsége; a szem, szem-kéz, szem-láb koordináltsága; jó térérzékelés;

Hasonlóképpen fontos a jó térészlelés. Ennek része a saját test és a térirányok közti viszonyok tudatosságának kialakulása. A test jó ismerete a tér bemozgása közben alakul ki. A kisgyerek megismeri a saját testével kapcsolatos érzeteket, a különböző testhelyzeteket, mozgásokat és belső állapotokat, azaz létrejön a testséma. Saját testének érzékelése a térben lehetővé teszi a téri tájékozódást. Önmagához viszonyítva előbb a bal-jobb irányok tudatosodása történik meg. Kialakul a domináns kéz. Ezután a fent, lent irányok tudatosulása következik. E fejlődés a mozgásfejlődés minőségétől függ. A betűk megkülönböztetéséhez ezek a képességek feltétlenül szükségesek. Nem elegendő a jó tér- és testséma-érzékelés, hanem az ehhez tartozó szókincs megléte is feltétele a sikeres iskolai tanulásnak. Az előtte, mellette, mögé és hasonló szavak jó használata jelzi a kisgyerek fejlettségét ezen a téren. Énképe is a jó testséma-tudatosság alapján alakul. Ennek később az önértékelésben és a „képes vagyok rá” érzés kialakulásában lesz szerepe.

Hétéves korra fejlődik ki az a finommotoros koordináció, amely biztos alapja lehet az írás tanulásának. A biztos lépcsőn járás váltott lábbal kapaszkodás nélkül, lábujjhegyen járás, sarkonfordulás, biciklizés a jele annak, hogy ezen a téren is jó a fejlődés. A kisgyerek finommotorikus fejlődését a kézfejizomzata és ujjai izmainak fejlettsége mutatja.

• Gondolkodás a megfelelő szinten

Az elemi gondolkodási műveletek spontán végezése várható el már ebben a korban. A gyerek felismer összefüggéseket, képes következtetések levonására, elemi logikai műveleteket végez, ítéleteket alkot. Ha a gyerek gondolkodásmenete nem logikus, vagy nem tudja elvégezni az elemi gondolkodási műveleteket, felvetődik az értelmi fogyatékosság lehetősége. A fejlett problémamegoldó gondolkodás segíti a kisiskoláskori tanulást, lehetővé teszi az önálló munkát.

Az iskolaérett gyerek számfogalma biztos az ötös számkörben. Felismeri, hogy valamiből 2, 3, 4 vagy 5 van. Meg tudja mondani, hogy az 5 több, mint például a 3. Pontosan számlál. Egyszerű műveletet el tud végezni.

• Jó auditív megkülönböztetés

A gyermek képes az egyes hangok elkülönítésére. Megkülönbözteti a hosszú és rövid, zöngés és zöngétlen hangokat. Ez feltétlenül szükséges az írás, helyesírás tanulásához. Hatéves kor körül alakul ki, válik pontossá a megkülönböztetés.

Szociális szempontból jellemző:

• Beszéd

A kisgyereknek tartalmi szempontból érett a beszéde. A felnőttek számára egyértelműen, érthető módon közli gondolatait, el tudja mondani élményeit. Mondatokban beszél. Jól megérti, amit mások mondanak neki. A megfelelő szókincs és fogalomkészlet teszi lehetővé a megértést és a megértetést. Nemcsak beszéde tartalma döntő az iskolára készültségben, hanem a tiszta hangképzés is. Ez a finommozgások fejlettségével kapcsolatos. Nem képzelhető el zavarmentes olvasástanulás, olvasásértés-fejlődés, ha a kisgyerek beszéde erre nem érett.

• Jó tájékozottság

A kisgyerek ismeri saját személyi adatait: nevét, születési idejét, lakcímét, szülei nevét, foglalkozását, munkahelyét. Tudja, melyik óvodába jár, és melyik iskolába fog kerülni.  Ismeri közvetlen környezetét, megnevezi az évszakokat, a napszakokat, tudja a hét napjait. Ismeri a főbb színeket.

• Munkavégzés, feladattudat, kudarctűrés

Már a középső csoportos óvodásnál megjelenik a megbízatás kiváltotta büszkeség, ha naposként feladatot kap. Ez nagycsoportos korra odáig fejlődik, hogy egyre inkább tudatában van a feladat fontosságának, és a megbízatás maradéktalan végrehajtására törekszik. Kitartóvá válik, igyekszik a cselekvést végigvinni. Sőt, az önértékelés, a saját tevékenységgel kapcsolatos önkritika is megjelenik. A gyerekek ilyenkor elkezdenek segíteni egymásnak a feladatok végrehajtásában, ez pedig együtt jár közösségi érzések megjelenésével.

A munkafeladatok rendszeres végzése, a kialakult feladattudat az iskolaérettség egyik vezető kritériuma. Ha megkérdezik a gyerekeket, akarnak-e iskolába menni, a válaszuk gyakran iránymutató az iskolaérettséget illetően.

Az iskolaérett gyerek megérti, ha valami első próbálkozásra nem sikerül. Nem örül neki, de képes újra és újra próbálkozni. A tévedés a tanulás velejárója. Ennek elfogadása nélkül a gyerek nem tud különbséget tenni a tévedés és a kudarc között.

Az iskolaérett óvodás vágyik az iskolába. Szívesen hallgat történeteket arról, hogy milyen az iskola. Szeret az iskolában szükséges tárgyak közül iskolatáskát, tolltartót és hasonlókat birtokolni. Az óvodában esetleg már unatkozik. Az iskolában tisztában van az iskolai lét újszerűségével, különlegességével. Ezzel szemben az éretlen gyermek kerüli a témát, vonakodik vagy határozottan nemet mond arra a kérdésre, szeretne-e már iskolába járni. Ha mégis beiskolázzák, gyakran sírdogál, alig megvigasztalható.

Az iskolaérett gyerek érzelmileg meglehetősen kiegyensúlyozott. A gátlásosság vagy szélsőségesen túlzott aktivitás akadálya lehet a sikeres iskolakezdésnek.

• Társaihoz és a felnőttekhez való viszony

Képes kapcsolatot teremteni kortársaival, jól együttműködik velük és nehézségek nélkül illeszkedik be a csoportba. Képes bizalmi kapcsolatba kerülni az arra méltó felnőttel, ugyanakkor bizalmatlannak lenni idegenekkel szemben. Elfogadja az óvodapedagógusok kéréseit, utasításait, akkor is, ha éppen más tevékenységre vágyik. Szabálytartó. Érdeklődik a pedagógus által kezdeményezett foglalkozások iránt.

Az iskolaérettség nem törvényszerűen 6 éves korban bekövetkező állapot, de egészséges fejlődésmenet mellett általában a gyerekek zöme iskolaéretté válik erre a korra, ha fejlődését nem veszélyezteti betegség, elszenvedett trauma vagy súlyos elhanyagolás. Természetesen nagyok lehetnek a gyerekek közti különbségek, sőt egy-egy gyerek esetében az egyes képességek is eltérő fejlettségi szintet mutathatnak. Az óvodák állapotfelmérést végeznek a középső csoport vége felé, hogy feltárják az esetleges részterületi lemaradásokat. A nagycsoportos évben a pedagógiai szakszolgálat szakembereinek segítségével kísérletet tesznek arra, hogy a lemaradók célzott részképesség-fejlesztéssel utolérjék a korosztályos társakat. Ekkor már a spontán fejlődés nem elegendő.

Tankötelesség

A 2011. évi CXC. törvény 45. § (1) bekezdése szerint Magyarországon minden gyermek köteles tankötelezettségét teljesíteni. Ez iskolába járással, vagy ha a gyermek fejlődése úgy kívánja, magántanulóként tehető (5). A kisiskolások tankötelezettsége általános iskolában vagy fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíthető (7).

A kisgyermek lakóhelyén a jegyző nyilvántartja az óvodai nevelésben részvételre kötelezetteket és a tanköteleseket. Elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést (8), valamint adatot szolgáltat a kormányhivatalnak.

A kormányhivatal az óvodás és a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának (10).

Dr. Kivovicsné Horváth Ágnes

vezető tanító