Nagymozgás
Egészséges
gyermek 4 hónaposan
Szimmetrikusan fekszik, támaszkodik.
A hátáról mindkét irányban az oldalára tud
fordulni.
Hason fekve fejét 60-90 fokban megemeli, és meg
is tartja, alkarjaira támaszkodik.
A körülötte lévő játékért hol egyik, hol másik
kezével egyformán nyúl.
4 és 6
hónapos kor között
A csecsemőkori primitív
reflexeket (pl. keresőreflex, fogóreflex, járóreflex, szopóreflex) már nem
láthatjuk, és nem tudjuk kiváltani ettől az életkori szakasztól kezdve, ezzel
párhuzamosan azonban a felegyenesedési
reakciók , valamint a fej-
és törzskontroll erőteljes
fejlődése tapasztalható.
6_ho_labfejjel_jatszik.jpg
/data/cms68805/6_ho_labfejjel_jatszik.jpg
280
400
-
6_ho_labfejjel_jatszik.jpg
/data/563150/tn_6_ho_labfejjel_jatszik.jpg
38
56
thumbnail: -
figyelhetjük
meg, öt-hat hónaposan a baba felhúzza a lábait, megfogja a lábfejét , és a szájába is veszi azokat. A fejét
is képes a hátán fekve előre felemelni, ezt főként akkor figyelhetjük meg,
amikor felé nyúlunk, hogy felvegyük. Már tudja a szituációból és gesztusokból,
hogy mi fog történni, és nem kell a feje alá nyúlnunk, ő maga emeli előre és
tarja meg. Hason fekve stabilan és szimmetrikusan
támaszkodik, kezdetben az alkarján, később nyújtott könyökkel, tenyértámaszban.
Ilyenkor egész mellkasát magasra emeli, fejét függőlegesen tartja és könnyedén
forgatja.
Négy hónapos életkorra megtanul
egyik testhelyzetből a másikba kerülni: hátáról
az oldalára fordul . Van olyan kisgyermek, aki felhúzza a térdeit, és
törzsével kissé összegömbölyödve gurul az oldalára. Van, aki a lábát talpra
támasztja, és így nyomja át magát oldalt fekvésbe. Az oldalt fekvés
instabilabb, mint a hason vagy háton fekvés, mivel az alátámasztási felület
kisebb, és a súlypont is magasabbra kerül. A csecsemő a lábaival támasztja
magát, és szívesen játszik is az oldalán fekve. Hat hónapos korra várhatjuk,
hogy a baba forogni kezdjen. Változó, hogy hasról hátra vagy hátról hasra sikerül-e neki először. Az a baba,
akit többnyire a hátán fekve tartanak, nagy valószínűséggel előbb tanul meg
hátról hasra megfordulni. Amelyik baba jobban szeret hason fekve játszani,
innen fog feltehetően először a hátára fordulni. A forgás már nagyon összetett
mozgássor, feltételezi a fej, a vállöv, a törzs és a végtagok összehangolt
mozgását. Gyakorlással a forgás egyre gördülékenyebbé, finomabban szabályozottá
válik, a csecsemő képes lesz megállítani a mozgássort egy-egy ponton. Nagy
előrelépés a baba életében, hogy ő
maga tudja megválasztani a testhelyzetét , és az adott testhelyzetben
eltöltött időt is ő szabályozza. Ismét egy lépés az önállósodás felé. Az
ide-oda forgolódással általában el is mozdul a helyéről. Ez kezdetben még nem
tudatos helyváltoztatás ,
de a számára rendelkezésre álló területnek így mindig újabb részét fedezheti
fel. Egy idő után rájön, hogy ha egymás után többször átfordul, gurulva eljuthat a kiszemelt helyre,
megszerezheti a kinézett játékot.
6_ho_mindket_iranyba_forog.jpg
/data/cms68806/6_ho_mindket_iranyba_forog.jpg
400
266
-
6_ho_mindket_iranyba_forog.jpg
/data/563148/tn_6_ho_mindket_iranyba_forog.jpg
56
38
thumbnail: -
A kiságy a forgáshoz, a
guruláshoz túl kevés helyet biztosít, így négy hónapos kor után az alvásidőn
kívüli időszakot máshol töltse a gyermek. Nagymozgásainak fejlődését az
serkenti, ha körülötte minél nagyobb
szabad terület van, ez fogja
arra ösztönözni, hogy az elejtett, elgurult, távolabb lévő játékok után
forduljon, próbálja azokat elérni. Hat hónapos kor előtt a kiságy matracának
magasságát is lejjebb kell állítani, mert van olyan kisgyerek, aki ebben az
életkorban már hason felnyúl a rács szélére, vagy négykézlábra áll és így éri
el.
Forgás közben, amíg
gyakorlatlan az új mozgásban, előfordul, hogy a feje lekoppan a hasról hátra
fordulásnál, de szerencsére itt még olyan kicsi a távolság, hogy nem sérti meg
magát. Miután a baba az újonnan megtanult mozgásokat egyre többet gyakorolja és
csiszolgatja, ez a későbbiekben már nem fordul elő, megtanul vigyázni magára . A felegyenesedés
minden egyes fokozatán újra kell majd tanulnia az egyensúlyozást, a
támaszkodást, a fej megtartását boruláskor, tehát önmaga megóvását. Ebben úgy
segíthetjük, ha nem oldjuk meg helyette a nehéz helyzeteket, de biztonságos
környezetet teremtünk (nem engedjük kőre, éles sarkok közelébe, törékeny
felületekhez), vagy veszély esetén ha szükséges, beavatkozunk.
A szabad mozgás
nagyon fontos a baba egészséges fejlődése szempontjából. Lényeges ebben az
életkorban, hogy izomzata megerősödjön, ízületei fokozatosan és a gyermek által
szabályozottan terhelődjenek, koordinációja a gyakorlás révén finomodjon. Így
alakul ki a megfelelő testtartás, és így fejlődik a harmonikus és biztonságos
mozgás. Ne ültessük naphosszat az etetőszékben vagy gyermek autósülésben – a
gerinc esetleges túlterhelése miatt nem jó, ha a baba nem vízszintesen, hanem
tartósan feltámasztva fekszik, félig ül. A babakocsiban se ültessék naphosszat.
Ezekben az eszközökben nem tudja maga megválasztani testhelyzetét, nem
önállósodik sem a hely-, sem a helyzetváltoztató mozgásokban. Ez nemcsak
mozgásfejlődésére lesz hatással, hanem megismerő tevékenységeinek alakulására
is.
Előfordulhatnak szokatlan, a
szülőket sokszor megijesztő mozgások. Háton fekve például a heves,
koordinálatlan csapkodás a karral, erőteljes rugdosás a lábbal, kopogás a
sarokkal a földön, kéz- és lábfejtekergetés. A hason fekvő gyermekeknél a
„repülőzés”, azaz úgy emeli fejét és mellkasát, hogy nem támaszkodik le,
karjait hátracsapja és a levegőbe emeli, néha az alsó végtagokat is felemeli.
Ezek valóban lehetnek izomtónus-eltérés vagy mozgásfejlődésbeli probléma jelei,
de önmagukban, ha semmi másban nem látunk eltérést, akkor nem feltétlenül
kórosak, minden kisgyermek mozgásfejlődésében előfordulhatnak szokatlan
tartások, mozgások. Figyelemfelhívó az, ha mindig ez a tartás, mozgás jellemző
a babára. Kérjük ki a védőnő, orvos véleményét.
Finommozgás
Egészséges gyermek 4 hónaposan
Kezeit összehozza a középvonalban.
A középvonalban lévő tárgy után nyúl.
A nyúlást, fogást és elengedést egyformán végzi
mindkét kezével.
Nemcsak a saját kezét, hanem az abban lévő
tárgyat is próbálja a szájába tenni.
4 és 6
hónapos kor között
A gerinc kontrollált tartása
mellett a csecsemő a végtagjait
is egyre inkább tudatosan kezdi használni , egyre finomabban mozgatja
karjait, kezeit és ujjait, valamint a lábait is. A gerinc, a törzs stabil
helyzete befolyásolja a karok működését. Így a testtartás, a felegyenesedés
hatással van a finommozgásokra , a szem és kéz összehangolt működésének,
fejlődésére. A stabil, felegyenesedett testhelyzet abból a szempontból is
fontos, hogy a gyermek a körülötte lévő világ látható és hallható dolgait
könnyen meg tudja tapasztalni, vagyis a fejével vagy egész testével arrafelé
tudjon fordulni, ami őt érdekli. A szegényes mozgástapasztalattal rendelkező
gyermek nemcsak saját testével, hanem a teret kitöltő tárgyakkal kapcsolatban
is kevesebb ismeretet szerez.
6_ho_egyik_kezbol_masikba.jpg
/data/cms68803/6_ho_egyik_kezbol_masikba.jpg
266
400
-
6_ho_egyik_kezbol_masikba.jpg
/data/563146/tn_6_ho_egyik_kezbol_masikba.jpg
38
56
thumbnail: -
A négy hónapos baba a fellógatott játéktárgyakat ütögeti ,
karjainak mozdulatát igyekszik finomítani. A tárgyak
felé nyúl, megfogja, rájuk néz, és szájába veszi azokat. Amit elejt, az még
egyelőre „elvész” számára, de ha a talajon a mellette lévő játékba beleakadnak
az ujjai, akkor megfogja és felemeli. Gyakran már oda is fordul megnézni, mit
talált, így látható, hogy néha oldalukon fekve is játszanak. Hat hónapos
életkorban a csecsemő egyre ügyesebben, célszerűbben bánik a kezeivel. Már csak
egyik kezével nyúl a tárgyakért, az így megtartott dolgokat a másik kezével
ütögeti és ráfog. A tárgyakat megtanulja átadni egyik kezéből a másikba ,
szemével követi is ezt a mozgást. A fogás-elengedés gyakorlásának élvezetes
játéka ez a baba számára. A játékokat marokra fogja. Elengedésnél gyakorolja az
ujjai tudatos nyitását. A hangot adó játékokat rázogatja, de más módon is
elkezdi megfigyelni a tárgyak hangját, például mikor különböző dolgokhoz
ütögeti, földhöz csapkodja őket. A tárgyakat szívesen ejti a földre bármilyen
helyzetben, ugyanebből a célból. A nem túl messzire eső tárgy után néz, ha eléri, megpróbálja
visszaszerezni . Kezeivel tárgy nélkül is szeret ebben a korban dobolni,
paskolni. Észreveszi az
egészen apró dolgokat is, mint a szöszök, morzsák, és a markolászás
mozdulataival próbálja azokat is megszerezni.
Idővel már nem
lesz szükség arra, hogy a gyermek kiságyában vagy játszóhelyén lógassuk,
felkötözzük a játékait. A leeső,
elguruló játékok serkentik a
babát a nagymozgások gyakorlására (utána kell fordulni), és a finommozgások
ügyesítésére (fel kell venni a talajról). A kisméretű csecsemőjátékok mellett
legyenek nagyobb méretű, de
könnyű tárgyak is, mint
például a strandlabda, pöttyös labda, lufi, nagyobb textil játék vagy plüss
állatfigura, hogy ezeket kezeivel és lábaival egyszerre tartsa, és így kis
„zsonglőrként” játszhasson velük. Ha elejti, ezek egy kicsit el is gurulnak
tőle, hadd forduljon, forogjon vagy kússzon utána. A másfél, két literes
kiürült üdítős flakon is nagy kedvenc, főként ha néhány bab- vagy rizsszemet is
teszünk bele, hogy hangja is legyen.
Amikor a csecsemő elkezd egyre
ügyesebben bánni a kezével, akkor a tárgy alakja, súlya, állaga, felületének
tapintása mind-mind elengedhetetlen információ a számára. Ha nem tanul meg jól érzékelni ,nem fogja tudni a
mozdulatait pontosan megtervezni és hatékonyan kivitelezni.
Jó, ha a gyermek játékai között vannak minél
többféle anyagból készült
játékok (műanyag, gumi, fa, fém, különféle textilek). Amennyiben az anyagi
helyzetünk nem engedi meg, hogy többféle csecsemőjátékot vegyünk, keressünk az
otthon fellelhető háztartási eszközök között. Fontos, hogy biztonságosak
legyenek: ne legyen letörhető apró része, ne legyen túl keskeny és hosszúkás,
ne legyenek éles sarkai, és ne legyen túl nehéz sem. Emellett azonban
biztosítsák a többféle tapintási érzést a gyermek számára. Előkerülhetnek a
konyhából kis tálkák, ezek lehetnek fémből, fából, műanyagból. Jó játék egy
karkötő, ez lehet a legkülönfélébb anyagú, de mindenképp egy darabból
formázott, nehogy kis darabka/gyöngy letörjön róla. A textileknek is számtalan
színe, mintája és anyaga van, kisméretű kendőket lehet szabni egy használt
konyharuhából, törölközőből (max. 25 × 25 cm nagyságú legyen, hogy ne
tekeredjen rá a gyermekre). Egyszerű kis textillabda is készíthető használaton
kívüli zoknikból, gyűrjük bele egyiket a másikba, és kössük el a szárát. Hangot adó játékokat is könnyen lehet készíteni különféle
tégelyekből, flakonokból és dobozokból, melyek nem törékenyek és jól záródó
tetejük, kupakjuk van. Ezekbe tehetünk különféle terméseket (rizs, borsó, bab),
színes gyöngyöket, sót, homokot vagy kavicsokat. Egy egész hangszerkészlet
előállhat!