Egészséges gyermek 4 hónaposan 

• Kezeit középen összefogva a szájához viszi, néha már úgy is, hogy tárgy van benne.
• Háton fekve, vagy félig ülő helyzetben tartva a középről nyújtott tárgyakért mindkét kézzel nyúl, nézi kezei mozgását.
• Felfedezte, hogy hatással van a környezetére: azért mozgat tárgyakat, hogy zajt keltsen velük, azért kurjongat, hogy odahívjon valakit, stb.

4 és 6 hónapos kor között

A most következő időszakban a csecsemő az irányított, pontos nyúlást, fogást és az elengedést gyakorolja a tárgyakkal. Egyre inkább a tekintete irányítja kézmozgását, ezáltal egyre pontosabban, finomabban ragadja meg a tárgyakat, és egyre változatosabban tevékenykedik velük. A tárgyak ejtegetése, visszaszerzése a kezdeti lépés a tárgyak állandóságának megtanulása felé. Más téren ezt a kukucs játékkal gyakorolhatjuk. Mindkettő arról szól, hogy a világ nem szűnik meg, amikor azt a baba nem látja. Ahogyan ez a gondolkodása alakul, úgy lesz képes arra, hogy az elejtett tárgyat pontosan onnan vegye vissza, ahová az leesett, a félig, majd később a szeme láttára teljesen elrejtett tárgyat pedig megtalálja. A térben való helyzet- és helyváltoztató mozgások alakulásával a baba számtalan gyakorlási lehetőséget teremt a maga számára is – újra és újra elejti, és ha eléri, felveszi a tárgyakat, később pedig az idő múlásával elrejti és meg is keresi őket.

Mélyebb értelmet nyernek a korábban már felfedezett ok-okozati viszonyok is. Egyre ügyesebben tudja kitalálni, hogy az adott tárggyal milyen tevékenységet tud a leghatékonyabban végezni. A csörgőt rázni és a talajhoz püfölni érdemes, a kis fém salátástálat szopogatni, nyalogatni, majd a talajhoz csapkodni, stb. Azt is egyre jobban megtanulja, hogy a különböző tárgyak különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, és egy hat hónapos babánál már az is megfigyelhető, hogy ha fogzik, akkor némi próbálkozás után az enyhítést hozó rágókát emeli ki a kupacból. Idegrendszeri érésének köszönhetően a tárgyakat át tudja tenni egyik kezéből a másikba azért, hogy minden irányból megszemlélje, megvizsgálja azt.

Mivel a gondolkodás ebben az életszakaszban a mozgás közben megszerzett tapasztalatok segítségével fejlődik, így fontos a baba napközbeni tartózkodásának megfelelő helyet kialakítani.

Az aktív nappali ébrenlét tere valamilyen módon különüljön el az alvás, pihenés terétől! Legyen más helyen a baba napközben, mint ahol aludszik! A legideálisabb a földön kialakított, meleg, de nem puha nagyobb terület. Ez lehet egy járóka, dupla szőnyeg vagy polifoam, és rajta egy feszülő lepedő – de ne a franciaágy! A baba a földről biztosan nem esik le, és ezen a helyen könnyedén tudja gyakorolni a mocorgást. A mi dolgunk az, hogy a felfázástól vagy más veszélytől megóvjuk eközben, de ha beszűkített élettérben tartjuk a kicsit, akkor nem tud elegendő tapasztalatot szerezni, a gondolkodás fejlődése lelassul, felhagy az önálló felfedezéssel. A kialakított helyen úgy helyezzük el a babát, hogy nézelődni is tudjon, és legyen lehetősége hallgatózásra is. Arra is ügyeljünk, hogy ne legyen túl forgalmas ez a tér, hogy tudjon elmélyülten figyelni arra, amit csinál.

A játékeszközökkel, tárgyakkal kapcsolatban is több szempontot érdemes figyelembe venni. A négy hónapos csecsemőnek még néha jó időtöltés a felakasztott játékokat lökdösni, figyelni azok mozgását, és a hangadásnak örülni, de egyre inkább akadálya is lesz ez a további megismerésnek. Amikor meg tud fordulni a baba, akkor már nincs szükség arra, hogy fel legyenek kötözve, rögzítve a tárgyak. Inkább tegyük köré a játékokat, így oldalra kinyúlva vagy elfordulva tudja azokat felvenni, és ha elejti, akkor megpróbálhatja visszavenni. Ehhez a tárgyak anyaga és mérete is segítséget adhat. Ebben az időszakban azok a babajátékok a legideálisabbak, amelyek összetettebbek, van rajtuk könnyen megragadható, kiálló rész, elég nagyok, de nem túl nehezek. Ezekkel tudja gyakorolni a visszaemelést, a részletek finom megvizsgálását, és az egyik kézből a másikba történő áthelyezést. Emellett legyenek olyan erősebb szövésű vásznak, mint például egy vászonszalvéta (ezeknek a mérete is megfelelő). Erre a célra gyártják azokat a figurákat is, melyeknek fejük van és négyzetes testük, csomókkal a sarkokon. Ezeket a baba könnyedén veszi fel, lengetheti, más az ízük, és az arcukra is kerülhet, vagy eltakarhat egy másik játéktárgyat. Ezekkel gyakorolhatják a kukucs játékot, és a tárgyak állandóságának tapasztalását. A tárgyak formája az ujjak működésének finomodása miatt szükséges.

A baba körül lévő felnőttekhagyják őt gyakorolni! Néha csak nézzük a gyermekünket, milyen ügyes. Nem kell mindig foglalkoztatni ahhoz, hogy tanuljon. A saját tapasztalás fontosságáról nem lehet eleget beszélni. Azokat a tárgyakat, amik túl messzire kerültek a picitől, csak tegyük újra a közelükbe, és ne a kezébe. Döntsön ő, hogy akar-e azzal tovább foglalkozni, vagy inkább más után néz.

Van lassabban érő és fejlődő gyermek, akinek több gyakorlásra, kicsit hosszabb időre van szüksége a tapasztalatok megszerzésére, megtanulására. A gyermekek fejlődése nagyon is egyéni. Az a fontos, hogy a baba a fejlődés folyamatának törvényszerűségei szerint járja be az útját, nem pedig az, hogy a lehető leggyorsabban. Lassúbb fejlődés esetén figyeljünk arra, hogy a fejlődési mérföldkövek az utolsó elvárható pillanatban megjelenjenek. Ha nem jelennek meg, akkor ne késlekedjünk orvoshoz fordulni. Jobb minél hamarabb kiszűrni a baba esetleges nehézségeit, akadályait, hogy szükség esetén megfelelő szakirányú segítséget kaphasson.