Gyermekgondozási
díjra jogosult
- a biztosított szülő, ha a
gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést -
megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
- az anya,
valamint
- az a nő,
aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,
- a
családba fogadó gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza,
- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató
által igazoltan, az egészségi állapota
miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa,
- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási
szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni
szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi
állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási
szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal,
- az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette
örökbefogadási szándékkal nevelésbe,
aki részére csecsemőgondozási díj került
megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való
jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a csecsemőgondozási
díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett
és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt.
Az előzetes 365
napi biztosítási időbe be kell számítani
- a biztosítás megszűnését követő baleseti
táppénz idejét,
- a közép- vagy felsőfokú oktatási
intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány
idejéből 180 napot,
- a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátásfolyósításának
idejét.
A
biztosítási idő beszámítására, mint arra a csecsemőgondozási díjra vonatkozó
szabályoknál utaltunk, abban az esetben kerület sor, ha a szülő biztosítási
jogviszonyban áll, de a szükséges biztosítási időt nem szerezte meg. Ebben az
esetben a hiányzó szolgálati időt a fenti időtartamokkal lehet kiegészíteni.
Az egyéni vállalkozó is
biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik
arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában személyesen nem
működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az
egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség.
A
gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak
megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a
szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett
biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek
2. életévének betöltéséig jár.
A
2014. január 1-jét követően született ikergyermekek esetén a gyermekgondozási
díj a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát
követő naptól a fent meghatározott időtartamot követően további 1 évig jár.
Ha
a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt
megelőző 2 éven belül másik - különböző korú - gyermekére tekintettel jogosult
volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama
- nem lehet rövidebb az utoljára
folyósított gyermekgondozási díj a fentiek szerint megállapított időtartamánál,
- nem hosszabbodik meg az új
gyermekgondozási díj megállapítására jogosító gyermek jogán megállapított
csecsemőgondozási díj jogosultsági idejével, és
- nem
hosszabbodik meg az utolsóként született gyermek jogán megállapított
gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.
A
gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta
a
mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2015-ben 147 000 Ft).
A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló
naptári napi átlagkeresetet a táppénzszabályok szerint állapítják meg és 10%
nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó-előleget vonnak le.
2014. január 1-jétől a
gyermek 1 éves kora után a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt
korlátlan időtartamban lehet kereső tevékenységet folytatni.
Nem
jár a gyermekgondozási díj, ha
- a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt
bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat;
- a jogosult a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában
meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a
táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási
díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a
vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző
juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a
csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő
napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
- a gyermeket ideiglenes hatállyal
elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha 30 napot meghaladóan bentlakásos
szociális intézményben helyezték el;
- a gyermeket napközbeni ellátást
biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet)
helyezték el, kivéve ha a gyermek 1 éves kora után a jogosult
keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs,
habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
- a jogosult előzetes letartóztatásban van
vagy szabadságvesztés-, elzárásbüntetését tölti;
- a gyermekgondozási díj első
igénybevétele a gyermek 1 éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első
napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem
értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet
folytat, kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel
csecsemőgondozási díjat vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő
meghal;
- a gyermek a gyermekgondozási díjra való
jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első
napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van
hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól;
- ikergyermekek esetében valamelyik
gyermek
a gyermekgondozási díjra való
jogosultság ideje alatt meghal, azonos várandósságból született egynél több
testvér hiányában legfeljebb a gyermek második életévének betöltését követően,
a második
életévének betöltését
követő 1 éven belül meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér
hiányában az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig
a
halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást
követő 16. naptól.
Az igénybejelentést a
munkáltatóhoz, a kincstárhoz, a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási
szakigazgatási szervéhez (pl. egyéni vállalkozó) lehet benyújtani. Ugyanitt
lehet az igénybejelentő nyomtatványhoz is hozzájutni.
Ha a munkáltatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, a GYED-re
illetve a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó igény elbírálásához a
munkáltató kiállítja a „Foglalkoztatói Igazolás”-t és a biztosított által
benyújtott igazolásokkal, igénybejelentővel együtt – három munkanapon belül –
megküldi a székhelyre, telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal
egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére.
A biztosítási időt az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az
egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvánnyal, az ellátás alapját
képező jövedelmet pedig a „jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás
megállapításához” elnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni, s csatolni kell a
Foglalkoztatói Igazoláshoz.
A volt munkáltatóhoz kell az
igényt benyújtani, és csatolni kell a biztosítás megszűnésekor kapott
„Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátások megállapításához”
elnevezésű nyomtatványt. A gyermekgondozási díjat a volt munkáltató fogja
megállapítani, ha rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, illetve az
igénybejelentőt a „Foglalkoztatói Igazolás”-sal és a „Jövedelemigazolással”
együtt megküldi a székhelye telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal
egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére.
Ha a biztosított munkáltatója
jogutód nélkül megszűnt, az igényt a lakóhely szerint illetékes regionális
egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.
Igénybejelentés történhet személyesen,
illetve postai úton is. Ha az igénybejelentés postai úton történik, úgy azt
ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt meg kell őrizni.
Az alábbi iratokat kell benyújtani az ellátás
megállapításához:
- a gyermek eredeti
születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
- a biztosítás megszűnését
követően igényelt ellátásnál az „Igazolvány az egészség-biztosítási
ellátásokról” szóló igazolást,
- a gyermeket
örökbefogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbefogadási eljárás
megindításáról szóló igazolást,
- örökbefogadás esetén az
örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermek új születési
anyakönyvi kivonatát,
- gyám esetén a
gyámkirendelő határozatot.
A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban
rendelkeznek az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi
összegéről.
A
gyermekgondozási díj megállapítása iránti igény az igénybejelentés napjától
visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az
igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
A felsőoktatási intézményben tanulókra vonatkozó
szabályok
Gyermekgondozási
díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének
megfelel:
- a fent említett szabályok alapján
(biztosítási jogviszony fennállása, előzetes 365 nap biztosítási idő igazolása)
gyermekgondozási díjra nem jogosult;
- a gyermeke születését megelőző két éven
belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali
képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal,
hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe (két
aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli
aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell
rendelkezni);
- a gyermeke a fenti hallgatói jogviszony
fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését
követő 1 éven belül születik;
- a gyermeket saját háztartásában neveli;
- magyar állampolgár vagy másik EGT
tagállam állampolgára, és
- a szülés időpontjában rendelkezik
magyarországi bejelentett lakóhellyel.
A
gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig állapítják meg a
gyermekgondozási díjat.
A
felsőoktatásban részt vevő, és az említett jogosultsági feltételeknek megfelelő
vér szerinti apa abban az esetben jogosult
gyermekgondozási díjra, ha a szülő nő
- meghal, vagy
- az említett feltételek valamelyikének nem
felel meg, mert pl. nem járt felsőoktatási intézménybe, és a biztosítási
jogviszony és előzetes biztosítási idő hiányában gyermekgondozási díjra nem
jogosult.
Ez
esetben a vér szerinti apa részére is legfeljebb a gyermek 1 éves koráig
lehet a gyermekgondozási díjat megállapítani.
A
felsőoktatásban részt vevő szülő részére megállapított gyermekgondozási díj
havi összege:
- a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási
szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén
a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (2015-ben
105 000 Ft);
- a mesterképzésben, egységes, osztatlan
képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő
napján érvényes garantált bérminimum 70%-a (2015-ben 85 400 Ft).