Gyermekek után járó támogatások – Általános információk
Az, hogy a szülő, a gyermeket nevelő személy milyen típusú ellátásra lehet jogosult attól függ, hogy a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt-e, tehát a szülő biztosítási jogviszonyban áll vagy nem, vagy az esetleges biztosítás megszűnését követően, ténylegesen mikor is szül.
Nagyon sokan abban a tudatban vannak, hogy folyamatosan biztosítottak, még akkor is ha nem dolgoznak mivel fizették, az egészségügyi szolgáltatási járulékot. (Mértéke 2015-ben 6 930 Ft/hó, azaz 231 Ft/nap.)
| Törvényi meghatározás |
|
Egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet. [Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.] |
Ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése kizárólag az egészségbiztosítás természetbeni ellátásait biztosítja, ezzel a pénzbeli ellátásokra egyáltalán nem szerezhet jogosultságot a járulékfizető.
A biztosítottak körét a a Tbj (1997.évi LXXX. tv) 5. § a következőképpen határozza meg.
Biztosítottnak minősül az, aki
- a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
- a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
- a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
- az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
- a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
- a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
- az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (a továbbiakban: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,
- a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
- az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
- az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
- a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. (1997. évi LXXX. törvény (Tbj) 5. §)
A jogszabályi hivatkozásból is látható a biztosított a foglalkoztatási jogviszonyban – szűkebb értelemben, munkaviszonyban – álló személy. Az előbbiek ismeretében könnyebben megérthető az alábbi áttekintő táblázat.
Gyermekek után járó ellátások, kedvezmények
| Biztosított szülők ellátásai | Nem biztosított szülők ellátásai |
| Családi pótlék: nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás | |
| Gyermekgondozási segély (gyes) | |
| Gyermeknevelési támogatás (gyet) | |
| Anyasági támogatás | |
| Táppénz (várandósági) | |
| Gyermekápolási táppénz | |
| Csecsemőgondozási díj (csed) | |
| Gyermekgondozási díj (gyed) (kivéve a hallgatói gyedet, amelyhez nem kell biztosítási idő) | |
| Gyermek után járó pótszabadság | |
| Az apát megillető munkaidő-kedvezmény | |
| Családi kedvezmény | |
| Első házasok kedvezménye | |
| A gyermeket nevelő szülők egyéb ellátásai | |
| Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény | |
|
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás (2015. augusztus 31-ig) |
|
|
Gyermektartásdíj megelőlegezése |
|
|
Étkezési térítési díjkedvezmény |
|
|
Ingyenes tankönyvellátás |
|
|
Gyermekjóléti alapellátások (bölcsőde, óvoda, családi napközi stb.) |
|
|
Fiatalok életkezdési támogatása (babakötvény) |
|
|
Szociális törvény támogatásai (ápolási díj, közgyógyellátás, települési támogatás) |
|
|
Gyermek születésétől járó ellátások időrendben |
|
|
Biztosított szülők ellátásai |
Nem biztosított szülők ellátásai |
|
Családi kedvezmény (magzat 90 napos korától) | |
|
Táppénz (várandóság, veszélyeztetett terhesség) | |
|
Csecsemőgondozási díj (csed) |
Gyermekgondozási segély (gyes) |
|
Apák munkaidő-kedvezménye |
Anyasági támogatás |
|
Anyasági támogatás |
Családi pótlék (nevelési ellátásként) |
|
Családi pótlék (nevelési ellátásként) |
Fiatalok életkezdési támogatása (babakötvény) |
|
Fiatalok életkezdési támogatása (babakötvény) |
Gyermekjóléti alapellátások |
|
Gyermekgondozási díj (gyed) |
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás |
|
Gyermekgondozási segély (gyes) |
Családi kedvezmény (jövedelem-, illetve járulékfizetés esetén) |
|
Gyermekjóléti alapellátások | |
|
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás | |
A táblázatokban található ellátási formákat több jogszabály biztosítja:
|
Ellátás |
Jogszabály |
|
Anyasági támogatás | 1998. évi LXXXIV. tv. Családok támogatásáról (Cstv) 29-33.§ |
|
Gyermekgondozási segély (gyes) | 1998. évi LXXXIV. tv. (Cstv.) 20-28.§ |
|
Családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) | 1998. évi LXXXIV. tv.8 (Cstv.) 7-8.§ |
|
Csecsemőgondozási díj (csed) | 1997. évi LXXXIII. tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.) 40-42.§ |
|
Gyermekgondozási díj (gyed) | 1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 42/a-d.§ |
|
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, pénzbeli támogatás, óvodáztatási támogatás |
1997. évi XXXI. tv. Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt) 19-20.§ |
|
Családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye |
1995. évi CXVII. tv. Személyi jövedelemadóról (SZJA tv.) 40.§ |
|
Tankönyvtámogatás | 2013. évi CCXXXII. tv. |
|
Gyermekek után járó pótszabadság | 2012. évi I. tv. – Munka törvénykönyve (Mtv) |
|
Apáknak járó munkaidő-kedvezmény | 2012. évi I. tv. – (Mtv) |
|
Családi járulékkedvezmény | 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.)
|
|
Ápolási díj, közgyógyellátás | 1993.évi III. tv. Szociális törvény |
Családtámogatási ellátási formák
Családi pótlék
- nevelési ellátás
- iskoláztatási támogatás
Gyermekgondozási támogatás
- gyermekgondozási segély
- gyermeknevelési támogatás
Anyasági támogatás
