Be tud illeszteni három formát (kör, négyzet,
háromszög) a megfelelő helyre (résbe).
Szívesen firkál homokba, porba, papírra – körkörösen
vagy vonalakat húzogatva.
Egyszerre két
különféle játékkal játszik, a két tárgyat értelmesen kapcsolja össze (pl. a
babáját játékautóba, babakocsiba ülteti, ágyba fekteti, játék járművel szállít
valamit).
2 és 2,5 éves kor között
A kétéves gyermekek észreveszik az azonosságokat, hogy vannak
dolgok, amelyek teljesen egyformák, és vannak, amiknek egy-egy tulajdonságuk
egyezik. Így ők is csoportokat képeznek gyűjtögetéssel, rendezgetéssel. Az
azonos színű tárgyakat is csoportosítják, például piros tornyot és sárgát
építenek, gondosan kiválogatva a halomból az azonos színűeket. Mivel sokat
lábatlankodnak a felnőttek körül, és a felnőttek nagy hatással vannak rájuk,
ezért játékukban egyre inkább megjelennek azok a játékok, amikor úgy tesznek,
mint anya a konyhában vagy apa vezetés közben, nagyi, mikor varrja a javítani
való ruhákat, stb. Ez a tevékenységük egyre összetettebb. Ha nincs valódi
eszköz, akkor behelyettesítik azokat más tárgyakkal. Elmélyült játék közben nem
számít, hogy egy bot a fakanál, egy kocka, esetleg nagyobb kavics a telefon,
vagy a kalap szolgál kormánykerékként. Ez a „mintha-játék” kezdete.
A kategóriák gyakorlását segítjük,
ha a különböző játékokat csoportosítva tároljuk, például külön dobozban a járműveket,
az építőkockákat, a babázós játékokat. A mesekönyvek is egy helyen sorakozzanak
az alsó könyvespolcon. Az esti összepakolásba feltétlenül vonjuk be a kicsit.
Természetesen nem kell, hogy ő rakjon egyedül rendet, de figyelje, hogyan
csináljuk, és egy-egy darabot már ő is tegyen a helyére.
A közös együttlétek alkalmával mi
is gyakoroltathatjuk a lelkesen segítő kicsikkel a párosításokat. Ruhák
összeszedésekor a zoknik párosításával, piacról megérkezve a zöldségek kosárba
pakolásával is nagyszerű alkalom nyílik arra, hogy észrevétlenül gyakorolják
ezeket a készségeket.
Figyelemfelkeltő, ha
azt tapasztaljuk, hogy a kicsinek minduntalan szüksége van felnőttre, hogy
elfoglalja magát, mert egyedül ötlettelenül lődörög, vagy ha a játékokkal csak
egyféleképpen játszik, és nem lép túl a tárgyak kizárólag rendeltetésük
szerinti használatán. Azzal segíthetünk, ha a rövid, tervezett közös játékok
során gyakorolunk vele, és legyünk nyitottak a kicsi kezdeményezéseire is,
azokat vigyük tovább, mutassunk meg más lehetőséget is neki. Ha továbbra sem
tapasztalunk változást, kérjük ki a védőnőnk, házi gyermekorvosunk véleményét,
tanácsát!