Egészséges gyermek 15 hónaposan

• Darab kenyérbe, piskótába beleharap, letépi a falatot, és rágva fogyasztja.
• Étkezéskor kétkanalas módszer segítségével már el tud fogyasztani pár falatot kanalazva.
• Iváskor egyre kevesebb megy mellé, igyekszik az ivás után letenni a poharat.
• Öltözködésnél már gyakran kérés nélkül is együttműködik.
• Próbál egyedül vetkőzni (zoknit, sapkát, cipőt vagy kesztyűt levenni).
• Tisztálkodásnál igyekszik magát megmosni, megfésülni, a fogkefével fogmosáshoz hasonlító mozdulatokat is végez.

15 és 18 hónapos kor között

Valószínű, hogy ekkorra már minden gyermek naponta legalább egyszer kap darabos ételt, főzeléket hozzátáplálásként. Néhány kicsi már minden étkezésnél főzelékkel, pépes étellel, darabos harapnivalóval és folyadékkal csillapítja éhségét. Vannak gyerekek, akiket kifejezetten érdekel az étkezés, a kézzel evés vagy az eszközhasználat, és van akit ez nem annyira köt le, inkább minél előbb, gyorsabban és hatékonyabban szeretnék megkapni a táplálékot. Azonban érdemes minden gyermek esetében a lehetőséget felkínálni, vagyis legyen alkalma kipróbálni a kanalat, a kézzel falatozást, a pohárból ivást. A kicsik ügyességétől, kitartásától, és a mi meggyőződésünktől függ, hogy milyen hatékonyan sajátítják el az önálló étkezést.

A kétkanalas módszer nagyon jó az önkiszolgálás megtanulására, de nem könnyű jól csinálni. Akkor megy a leggördülékenyebben, ha a tányér még nem elérhető a kicsi számára, de van ételmaradék a kanalán, ami nem esik vagy csöpög le róla. Etessük a gyermeket a saját tempója szerint, majd ahogyan telítődik a pici gyomra, biztosan hosszabb idő telik el egy-egy falat között. A legtöbbször az tapasztalható, hogy ilyenkor veszik a szájukba a saját kanalukat. Próbálják a tányérba is belerakni, de addig, amíg a tányérból nem fogyott el legalább a kétharmada, a tányér távol tartásával érdemes ezt megakadályozni. Amikor már kevesebb van benne, akkor ő is beleérintheti és nyalogathatja a kanalát. Egyre ügyesebbek lesznek a mozdulatai. Amikor már gyakorlottan teszi a tányérba és viszi a szájához a kanalat, meg lehet neki engedni, hogy korábban beszálljon a kanalazásba.

Másképp kell nyelni azt az ételt, amit már nem folyadékként, vagy folyékony, turmixolt, pépes állapotban kap a gyermek. A nyelés az apró félrenyelésektől a köhögésen keresztül a fulladásos állapotig terjedhet. Amennyiben a gyermek gyakran tapasztal és él át ilyen helyzetet a darabos ételtől, elutasíthatja azt, de előfordulhat, hogy elfogadja, de a félrenyelések fokozódnak. Ilyenkor a szülők általában visszatérnek a pépes főzelékekhez, pedig jobb lenne, ha megoldanák, hogy a darabos étel fogyasztása biztonságos legyen. Például a bevezetésnél vagy visszatérésnél ne rejtsünk a főzelékbe más darabos ételt! A kicsi a kanálról bekapja a láthatóan számára könnyen fogyasztható főzeléket, és hirtelen egy szilárd ételdarabot is megérez a szájában. Ekkor szinte garantált az öklendezés.

A darabos ételt látható, egész, harapható falatokkal kezdjük kínálni a picinek, hogy felkészülhessen a harapással a rágásra. Ne kis darabot adjunk a szájába, hanem hagyjuk, hogy a kicsi harapjon falatot! Ha túl nagyot akar bekapni, a fogással tudjuk szabályozni a harapás nagyságát. Ha a gyermek egyedül akarja tartani az ételt, akkorát adjunk neki, hogy a markából ne lógjon ki túl hosszú darab (pl. kiflivégből), vagy tegyünk rá csomagolást (pl. alufóliával tekerjük körbe, és hajtsuk ki a szélét körben az ételen, hogy csak addig tudja bekapni).

Soha ne adjunk a gyermeknek más tevékenység végzése közben darabos ételt, falatot! A kicsi üljön, és arra figyeljen, amit csinál (közben ne játsszon, ne menjen a tévé, stb.).

A csőrös pohár átmeneti megoldás az utazás, máshova látogatás idejére, hogy ne érje baleset a gyermeket. A baba érdekében már rögtön az elejétől pohárból érdemes tanítani az ivást. A pohár legyen vastagfalú, hogy bírja a használatot, átlátszó, hogy a kicsi is, mi is lássuk a tartalmát. A legtöbb kisgyerek élvezi, ha azt csinálhatja, amit a nagyok. Kezdetben csak segítséggel tud inni, majd amikor már rutinra tett szert, akkor egyre nagyobb önállóságot kaphat, de ez még később alakul.

Minden önkiszolgálásnál a kisded önállósodási kedve fog megjelenni. Az öltözködést egyik gyermek sem kedveli, de igyekeznek együttműködni közben. Vetkőzni annál inkább szeretnek! Amit a gyermek lehúzhat magáról, azt valószínűleg meg is fogja próbálni lehúzni.

Saját magáról, a testéről is nagyon sok tapasztalatot szerez a gondozási helyzetekben, és ekkor már igyekszik ebben is önállósulni. Eszközt használ, így a fésűt a hajához illeszti, szájába dugja a fogkeféjét, szivaccsal csutakolja a pocakját. Természetesen az igazi fésülést, a fogmosást még sokáig a mi dolgunk elvégezni rajtuk.