Támogatások
Támogatások / Általános információk

Gyermekek után járó támogatások – Általános információk

Az, hogy a szülő, a gyermeket nevelő személy milyen típusú ellátásra lehet jogosult attól függ, hogy a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt-e, tehát a szülő biztosítási jogviszonyban áll vagy nem, vagy az esetleges biztosítás megszűnését követően, ténylegesen mikor is szül.

Nagyon sokan abban a tudatban vannak, hogy folyamatosan biztosítottak, még akkor is ha nem dolgoznak mivel fizették, az egészségügyi szolgáltatási járulékot. (Mértéke 2015-ben 6 930 Ft/hó, azaz 231 Ft/nap.)

Törvényi meghatározás

Egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet. [Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.]

Ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése kizárólag az egészségbiztosítás természetbeni ellátásait biztosítja, ezzel a pénzbeli ellátásokra egyáltalán nem szerezhet jogosultságot a járulékfizető.

A biztosítottak körét a a Tbj (1997.évi LXXX. tv) 5. § a következőképpen határozza meg.



Biztosítottnak minősül az, aki

  • a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
  • a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
  • a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
  • az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
  • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
  • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
  • a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
  • az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (a továbbiakban: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,
  • a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
  • az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
  • az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
  • a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. (1997. évi LXXX. törvény (Tbj) 5. §)

A jogszabályi hivatkozásból is látható a biztosított a foglalkoztatási jogviszonyban – szűkebb értelemben, munkaviszonyban – álló személy. Az előbbiek ismeretében könnyebben megérthető az alábbi áttekintő táblázat.



Gyermekek után járó ellátások, kedvezmények

Biztosított szülők ellátásaiNem biztosított szülők ellátásai
Családi pótlék: nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás
Gyermekgondozási segély (gyes)
Gyermeknevelési támogatás (gyet)
Anyasági támogatás
Táppénz (várandósági) 
Gyermekápolási táppénz 
Csecsemőgondozási díj (csed) 
Gyermekgondozási díj (gyed) (kivéve a hallgatói gyedet, amelyhez nem kell biztosítási idő) 
Gyermek után járó pótszabadság 
Az apát megillető munkaidő-kedvezmény 
Családi kedvezmény 
Első házasok kedvezménye 
A gyermeket nevelő szülők egyéb ellátásai
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Óvodáztatási támogatás (2015. augusztus 31-ig)

Gyermektartásdíj megelőlegezése

Étkezési térítési díjkedvezmény

Ingyenes tankönyvellátás

Gyermekjóléti alapellátások (bölcsőde, óvoda, családi napközi stb.)

Fiatalok életkezdési támogatása (babakötvény)

Szociális törvény támogatásai (ápolási díj, közgyógyellátás, települési támogatás)

Gyermek születésétől járó ellátások időrendben

Biztosított szülők ellátásai

Nem biztosított szülők ellátásai

Családi kedvezmény (magzat 90 napos korától)

 

Táppénz (várandóság, veszélyeztetett terhesség)

 

Csecsemőgondozási díj (csed)

Gyermekgondozási segély (gyes)

Apák munkaidő-kedvezménye

Anyasági támogatás

Anyasági támogatás

Családi pótlék (nevelési ellátásként)

Családi pótlék (nevelési ellátásként)

Fiatalok életkezdési támogatása (babakötvény)

Fiatalok életkezdési támogatása (babakötvény)

Gyermekjóléti alapellátások

Gyermekgondozási díj (gyed)

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Gyermekgondozási segély (gyes)

Családi kedvezmény (jövedelem-, illetve járulékfizetés esetén)

Gyermekjóléti alapellátások

 

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

 

A táblázatokban található ellátási formákat több jogszabály biztosítja:

Ellátás

Jogszabály

Anyasági támogatás

1998. évi LXXXIV. tv. Családok támogatásáról (Cstv) 29-33.§

Gyermekgondozási segély (gyes)

1998. évi LXXXIV. tv. (Cstv.) 20-28.§

Családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás)

1998. évi LXXXIV. tv.8 (Cstv.) 7-8.§

Csecsemőgondozási díj (csed)

1997. évi LXXXIII. tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.) 40-42.§

Gyermekgondozási díj (gyed)

1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 42/a-d.§

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, pénzbeli támogatás, óvodáztatási támogatás

1997. évi XXXI. tv. Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt) 19-20.§

Családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye

1995. évi CXVII. tv. Személyi jövedelemadóról (SZJA tv.) 40.§

Tankönyvtámogatás

2013. évi CCXXXII. tv.

Gyermekek után járó pótszabadság

2012. évi I. tv. – Munka törvénykönyve (Mtv)

Apáknak járó munkaidő-kedvezmény

2012. évi I. tv. – (Mtv)

Családi járulékkedvezmény

1997. évi LXXX. tv. (Tbj.)

Ápolási díj, közgyógyellátás

1993.évi III. tv. Szociális törvény

Családtámogatási ellátási formák

Családi pótlék

  • nevelési ellátás
  • iskoláztatási támogatás

Gyermekgondozási támogatás

  • gyermekgondozási segély
  • gyermeknevelési támogatás

Anyasági támogatás

Gyorslinkek