Szocializáció, énfejlődés
Egészséges gyermek 6 évesen
- Egyszerű szabályjátékokat játszik.
- Közösségi, társas viszonyai alapja a kölcsönösség, az egymás viselkedésére való elfogadható reagálás.
- Vannak a kortárscsoportban baráti kapcsolatai.
- Tudatában van saját aktuális érzelmi állapotának. Tudatában van érzelmeinek.
- Általában érzelmi elégedettséget él át.
- Ismeri testét, irányítani tudja cselekedeteit.
6 és 7 éves kor között
A társas-érzelmi viselkedés bonyolult mintázata jön létre az iskolaérettség korszakára. A hét év körüli gyermeknél a szabályok egyre inkább belsővé válnak, és nem pusztán azért tartja meg őket, mert a körülötte lévő felnőttek akarják, hanem mert fontosnak, szinte természetesnek veszi, hogy ez így helyes.
Nagy fejlődésen megy keresztül az önkontroll képessége, például képes gátolni a mozgását, az érzelmek kinyilvánítását, a válaszadást. Egyre biztosabb önállóbb akarattal és elszántsággal, személyes erőit mozgósítva vesz részt a közösség életében is. Lassan tudatára ébred képességeinek, ez önbizalmat hoz számára.
Ahogyan a gyermekben megszületik az önbizalom jó élménye, úgy szükséges az is, hogy feltétlenül támogassuk az iskolába lépő gyermeket, határozottan mondjuk ki, hogy bízunk az okosságában, ügyességében, ez a bizalom legyen akkor is töretlen, ha éppen nem hoz jó eredményt. Ilyenkor ne a gyermeket ítéljük meg, hanem az adott tettet értékeljük úgy, hogy az előremutató megoldást jelentsen. Például kifejezhetjük szomorúságunkat, látva a rosszul sikerült dolgozatot, de bűntudatot semmiképp ne keltsünk a gyermekben, hanem a történtek pozitív oldaláról kiindulva inkább azt segítsük, hogyan tudnánk együtt felkészülni, hogy a következő dolgozat jobban sikerüljön. Sok esetben a hatéves gyermekek még nem tudnak önállóan tanulni, szükségük van a felnőttre, hogy hosszabb ideig oda tudjanak figyelni, és fantáziájuk ne ragadja el őket.
A társas kapcsolatokban óvatos, visszahúzódó gyermekek egy része a túlérzékenység miatt tartózkodó. Olyan, mintha minden ingert felerősítve élne át, hasonlatosan ahhoz, mikor az embernek olyan vékony az arcbőre, hogy egy kis szellő érintése is fájdalmat jelent. Ez a mondhatni extra érzékelő képesség azt is jelenti, hogy könnyen bele tudja élni magát mások helyzetébe, sokkal jobban felismeri a társak lelkiállapotát, ugyanakkor a túl sok benyomás feldolgozhatatlanul feszíti, és egy folytonos zavaró, ingerlő állapot jön létre. Lehetőség szerint ne hagyjuk teljes időre napköziben a gyermeket, mert az sokszor túl nagy terhelést jelent érzékenységének, hanem otthon biztosítsunk szabad játékidőt, hogy a napközbeni benyomások a szerepjátékokban feldolgozásra kerülhessenek. Az is segítség lehet, ha a gyermek otthon mesélhet az átéltekről.
