Egészséges gyermek 5 évesen

• Képes a látszatot és a valóságot megkülönböztetni.
• Fogékony az ok-okozat helyes kapcsolatának megértésére.
• Főfogalom alá rendez.
• Általában egy szabály alkalmazásával hoz ítéletet.

5 és 6 éves kor között

Minél jobban haladunk az iskoláskor felé, annál inkább látható, hogy a nyelv és a gondolkodás kölcsönösen segítik egymás fejlődését. A nyelv fejlődése által lehetővé válik a gondolatok megfogalmazása. A gondolat újabb tettekhez vezet, a tettek újabb gondolatokat hoznak. A gyermek a számára megmagyarázhatatlan dolgokat továbbra is bontakozó fantáziájával igyekszik kiegészíteni. A fejében, de a játék közben is képes összeilleszteni a dolgokat, illetve egy jelenséget egyre kisebb részeiben is szemlélni. Már nemcsak azt tudja, hogy minden dolognak neve van, hanem azt is, hogy egyes dolgok hogyan függnek össze egymással. Kialakult a főfogalmak rendszere: például a kanalat, a villát és a kést együtt úgy is hívhatjuk, hogy evőeszközök. Ugyanígy például egy 3-4 képből álló sorozat eseményeit a megtörténés szerint rendezni tudja, és azt is el tudja mondani, mi történt vele például az uszodában.

Igyekezzünk olyan napirendet, programsort állítani a gyermek elé, melyet úgy tudnak megvalósítani, hogy a program élményeinek földolgozása is megtörténhessen. Ez egyaránt segíti a gondolkodási és az emlékezeti folyamatok fejlődését, és a nyelvi kifejezőkészséget is gyakoroljuk ilyen esetekben. Mindig legyen arra idő, hogy például a megnézett cirkuszi műsorról otthon beszélgessünk, felidézni, mi volt a legérdekesebb, mi nem tetszett és mit szeretett volna még látni, ami nem szerepelt a műsorban. Ez az idegi feldolgozás mellett azt is segíti, hogy a gyermek egy-egy tapasztalt eseményről a lehető legrészletezettebb belső képet tudja alkotni, melyben a tények mellett az összefüggések is fellelhetők. Ezekre az összefüggésekre kérdeznek rá a gyerekek. Válaszoljunk a kérdéseire, így megmarad a dolgok iránti olthatatlan érdeklődése, mely a tanulási folyamatok sikerességéhez nélkülözhetetlen. Ebben az életkorban érdemes állandó szokássá tenni, hogy este a gyermekkel közösen visszatekintünk az eltelt napra, felidézzük annak legfontosabb eseményeit, és előretekintünk a következőre, átgondolva, várhatóan mi történik majd. Ezzel segítjük a gyermek egyébként még mindig bizonytalan időbeli tájékozódását is.

A közös tevékenységek között egyre nagyobb szerepe lesz a történetmesélésnek. Itt már nemcsak a láncmesék jöhetnek szóba, hanem olyan, kicsit összetettebb történetek is, mint a tündérmesék. Nem kell attól félnünk, hogy a mesélés hatására a valóság és a fikció keveredik, hiszen ebben a korban már képes ezek elkülönítésére (például már mondhat ilyen mondatokat: „Most játszásiból egy tündér leszel.”).

Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy az öt-hat év körüli gyermek megfelelő környezeti tényezők ellenére sem mutatja a gondolkodásában az oksági elrendezést, például nem tudja megítélni két egyszerű, mindennapi történést ábrázoló kép közül, hogy melyik volt előbb, vagy nehézséget okoz számára a főfogalom alá rendezés, érdemes nevelési tanácsadót vagy óvodai gyógypedagógust felkeresni ezzel a problémával.