Gondolkodás

Egészséges gyermek 2,5 évesen 

• Nyolc kockából épít tornyot.
• Megépít egy egyszerű építményt minta után (pl. vonatot).
• Be tud illeszteni három formát (kör, négyzet, háromszög) a megfelelő helyre (résbe).
• Kérésre összepárosít azonos színű tárgyakat.
• Vonalakat rajzol (vízszintes, függőleges és keresztezett vonalakat).
• A „Mit csinál?” kérdésre tud válaszolni (pl. fut, eszik, sír, alszik stb.).

2,5 és 3 éves kor között

Ebben a korban a gyermekek szeretnek olyan helyeken lenni, ahol a felnőttek. Az így szerzett tapasztalatokat, látott, hallott élményeket játsszák el, amikor egyedül maradnak. Később a társas együttlét lesz egyre fontosabb, és a harmadik év vége meghozza majd a kortársak iránti igazi érdeklődés kezdetét. Ekkor azonban még játékukban sokféle módon jelennek meg a tanultak. A saját világukat meg is építik. Már kb. nyolc elemből tudnak tornyot építeni. A játék és a mindennapi élet közben megismerik a tárgyak tulajdonságait is, csoportosítják azokat. Összehordják az azonosakat, vagy azokat, amelyek például rendeltetésük szerint hasonlóak, mint a hangszerek, autók stb. Már olyan egyeztetésre is képesek, amely során az azonos színű tárgyakat csoportosítják, sőt a formák egyeztetése is kedvelt elfoglaltságuk lesz. Erre a mindennapi életben is lehetőség van, hiszen a kicsik lelkesen segítenek: ruhák összeszedésekor a zoknik párosításával, piacról megérkezve a zöldségek kosárba pakolásával. A három legegyszerűbben illeszthető alakzatot (kör, négyzet, háromszög) be is tudják rakni a megfelelő nyílásba. Mivel sokat vannak a felnőttek körül, játékukban egyre inkább megjelennek azok az egyszerű, szerepeket idéző cselekvések, amikor úgy tesznek, mint anya a konyhában, vagy apa vezetés közben, nagyi, mikor varrja a család javítani való ruháit stb. Már meg is tudják mondani, ki mit csinál. Közben egyszer-egyszer előfordul, hogy nem találnak megfelelő eszközt a játékhoz. Nincs kormány, nincs igazi fakanál vagy telefon, így behelyettesítik azokat más tárgyakkal. Elmélyült játék közben nem számít, hogy egy bot a fakanál, vagy egy kocka, esetleg nagyobb kavics a telefon, vagy a sapka szolgál kormánykerékként. Ez az a játék, amikor úgy csinálnak, „mintha” az lenne.

A gondolkodást nemcsak a fejlesztő játékok segítségével lehet alakítani, hanem a napi tevékenységekben is meg lehet találni azokat a lehetőségeket, amelyek a gyermekek fejlődéséhez szükségesek. Választás és döntés adódik az öltözködés során, az étkezések alkalmával, a játékszerek kiválasztásában, stb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag a gyermek döntései határozzák meg az életét, hanem csupán azt, hogy a lehetőségek közül választva gyakorolhatja a döntést, így ő is önállóságot élvez.

Azonban arra is vigyázzunk, hogy nem lehet mindig választási lehetőségeket kínálni, pl. ahol nincs döntési helyzet, ott határozottan, de nyugodtan képviseljük ezt az álláspontot. Például nem választható, hogy lelépünk-e a járdáról vagy nem. Vagy ha tudjuk, hogy általában megeszi a tökfőzeléket, de amikor a többiek fújolni kezdenek, ő is velük fújol. Általános az a szabály, hogy csak olyan esetekben lehetnek döntési helyzetben a gyerekek, melyeknek következményeit is képesek belátni. Például az döntési helyzet lehet számára, hogy a piros cipőt vagy a kéket veszi-e fel; az azonban nem, hogy csizmát vagy szandált húz-e, ha esik a hó.

Az igaz, hogy ebben a korban a kicsiknek már hosszabb ideig is tudniuk kell egyedül játszani, de az sem jó, ha egy kisgyermek túl sok időt tölt magányosan, mert ebben az esetben nehezebben kapcsolódik a felnőttekhez és a kortársakhoz is. Az értelmi képességek elmaradása is okozhat visszahúzódást, mivel nem azok a dolgok érdeklik őket, mint a kortársakat, nem értik a játékaikat, egyszerű szabályaikat, esetleg még nem beszélnek, vagy nem értik jól a beszédet.

A gondolkodási folyamatokat a kisgyermekek esetében cselekvésen keresztül lehet a legjobban támogatni. Adjunk a gyermeknek számára megfelelő kihívásokat, amiket leküzdhet. Egy olyan egyszerű esemény, mint például a kedvenc labda ágy alá gurulása a legtöbb esetben nem is tűnik fel a családi élet forgatagában. De ha ezt észrevesszük, megvárjuk, hogy mit tesz ilyenkor a gyermek, és megfigyeljük reakcióit, akkor nagyon sok információt kapunk a problémamegoldó gondolkodásáról, a leleményes eszközhasználatáról, vagy a kommunikációjáról, ahogyan segítséget kér vagy nem kér. Döntési helyzetekre a már fent említett öltözködés és étkezés kiválóan alkalmas. Az emlékezet gyakorlására egy, később kettő, majd több bevásárolnivaló megjegyzése is szolgálhat, amit a gyermeknek kell észben tartania. Természetesen ez egy kifli vagy egy pohár joghurt lehet – olyasmi, amiben ő is érdekelt. A gyermek figyelmi befogadóképességének megfelelően érdemes ezeket a kisebb feladatokat elvárni tőle.