Észlelési folyamatok

Egészséges gyemek 4 évesen

• Képes egy jelenségre rövid ideig összpontosítani.
• Egyszerre egy jelenségnek csak egy tulajdonságát tudja vizsgálni.
• Felismeri az alapvető formákat (négyzet, kör, háromszög).
• Ismeri a testét, meg is tudja mutatni a testrészeit.
• Képes felismerni és megkülönböztetni egymástól a környezet jellegzetes zajait.

4 és 5 éves kor között

A szem az az érzékszervünk, mely egyszerre a legtöbb információt képes felvenni a külvilágból, és a gyermek hamar megtanulja, hogyan válassza el egymástól az alakot és a hátteret, a lényegest és a lényegtelent. A kisgyermek egyre több részletet fedez fel egy tárgyon, lassan elkezdődik a módszeres letapogatás korszaka, de ekkor sokszor el is veszik a részletekben, az egészet téveszti szem elől. Ehhez már finomabb szemmozgásokra van szükség, és ezek fejlődését több okból is hátráltatja, hogyha a gyermek gyakran nézi a monitort. Egyszerre a tárgynak többnyire csak egy tulajdonságára képes összpontosítani. A környezet jellegzetes hangjait (például: toronyóra, mentőautó stb.) már biztosan felismeri, emellett a beszéd szavai és a szavaknál kisebb szótagok felismerése is jellemzően ekkor jelenik meg.

Az alaklátás és a formafelismerés mellett egyre biztosabban működik a nagyságállandóság. Az alak, a forma és a nagyság kategóriáinak megszilárdítása érdekében hasznos, ha ellentétpárok felismeréséhez kapcsolódó játékokat játszunk a gyermekkel. A kicsi-nagy (pl. összekapcsolhatjuk gyöngyfűzéssel), széles-keskeny (összekapcsolhatjuk ajándékkötöző szalagok nézegetésével), puha-kemény (kenyeresdoboz rendberakásakor), könnyű-nehéz (bevásárlás után), sima-érdes (papírfelületek, bőrünk tapintása kézmosás előtt és kézmosást követően), meleg-hideg (lábosokban víz) ellentétek felismerése fejleszti a megfigyelőképességet, az érzékelést-észlelést, az emlékezetet, a gondolkodást és a nyelvi képességet is. Jók az egyszerű fejlesztő játékok, ezeket akár otthon is elkészíthetjük. Játszhatjuk például azt, hogy a kicsinek egy-egy tárgy képét és árnyképét kell felismerni, egyeztetni, esetleg memóriajáték-szerűen párosítani. Fel lehet ismertetni vele képek segítségével egy-egy tárgy kiragadott részletét a teljes ábrázoláson, vagy lehet szortíroztatni nagyság szerint egyazon tárgy képének különböző méretű példányait. Játszhatjuk azt, hogy több egymásra rajzolt tárgykontúrt ismertetünk fel vagy rajzoltatunk körül vele. Jó hallásgyakorlat, ha többféle hang együttes megszólalásából kiválasztatunk vele egyet, vagy megkérjük, hogy sorolja fel az elhangzottakat. Ki lehet vágni egyszerű tárgyak kontúrját kartonból, és meg lehet kérni a gyermeket, hogy tapintás alapján mondja meg, mi az.

A kisgyermek fejlődő idegrendszeri folyamatainak, különösen a látás és hallás feldolgozásának nem tesz jót az a rengeteg inger, amely ma körülveszi (különösen a városi gyermeket). Végtelen mennyiségű információt vagyunk képesek beereszteni, azonban ennek csak egy töredékét tudja az idegrendszer feldolgozni, a többi a felejtési folyamatban elhalványul és eltűnik. Azonban ha a bejövő és fel nem dolgozott ingerek közül több is erős benyomást tett a gyerekre, akkor nem könnyű azokat elfelejteni. Ilyenkor az idegrendszer hosszasan foglalkozik egy adott esetben teljesen fölösleges informával, hogy végre aztán elfelejthesse azokat. Ez nyugtalanná, frusztrálttá teheti a gyermeket. Mi pedig esetleg értetlenül állunk ezelőtt, hiszen a legjobb szándék vezérelt bennünket, hogy gyermekünknek élményeket nyújtsunk, de ő nem úgy reagál, ahogyan mi azt elképzeltük. A túlingerlés (nagy zaj, erős zene, túl sok ember, hangzavar stb.) veszélyes lehet ebben a korban is.