Egészséges gyermek 2 hónaposan

• Szemei többnyire együtt mozognak.
• Karjnyújtásnyira lévő dolgokra már tud figyelni, összpontosítani, fókuszálni.
• Úgy tudja követni egy tárgy mozgását, ha közben a fejét is fordítja.
• Éles kontúrokon végigpásztáz.

2 és 4 hónapos kor között

Minőségi változások indulnak a látás és a hallás érzékelési területén. A kisbaba háton fekve az előtte lassan mozgó tárgyat tekintetével követi,fejét közben átfordítja jobbról balra, balról jobbra, és felfelé-lefelé is megtanul követni. Hosszabban nézi édesanyját, környezetét, sokat nézelődik, és figyeli a körülötte lévő személyek mozgását. Mindeközben a két hónapos babák felfedezik kezüket, ujjaikat, és sok időt töltenek azok mozgatásának figyelésével. Ez az időszak, a „kéznézés” korszaka segíti elő többek között a pontos nyúlást, fogást. A tekintetnek és a kezek mozgatásának az összekapcsolódása fontos állomás, és elengedhetetlen ahhoz, hogy a baba megtanuljon játékokért nyúlni, azokat megfogni, megtartani és változatosan játszani velük. A látás szempontjából a fókusz gyors és pontos váltásának gyakorlásazajlik ebben az életkorban. Közelebb és egyre élesebben is lát a baba, így már apróbb részleteket is észrevesz.

Ha van rá lehetőség, olyan helyre tegyük ébrenléti idejében a kicsit, ahonnan jól látja a körülötte zajló életet. Jó, ha a baba látóterében vannak erősen kontrasztos, körvonalazott (pl. kép a fehér falon, szekrény éle, polc széle stb.) és színes tárgyak, amiket a hátán fekve nézegethet. Olyan mobilforgót szereljünk fel neki, amit háton fekve mi is érdekesnek találunk. Azok a figurák, amikből csak egy csíkot látunk lentről, lehet, hogy nem elég izgalmasak. A kiságy peremére kötözött színes kendő (max. 25 × 30 cm) jó nézegetnivaló a picinek, mikor oldalra fordítja a fejét, vagy az oldalára fordul. Hason fektetve nézegethetnek kihajtogatott leporelló könyvet, vagy lefekhetünk vele szemben, hogy arcunkat nézegethesse. Fekhet a hasunkon is, így könnyebben tarthatja nézegetés közben a fejét, és „beszélgethetünk” is egymással.

Gondozás közben emeljük szeme elé a saját kezét, esetleg óvatosan a lábait is, azokat puszilgatva. Ezzel arra serkentjük, hogy tekintetét az arcunkról közelebb fókuszálja, és közben saját magával, saját testével is ismerkedik.

A szemek ekkor már többnyire párhuzamosan mozognak tekintés közben. Amennyiben ez még nem így alakul, a következő, egyszerű tréninggel segíthetjük ezt.

• Első lépésben az egyik sötét helyiségben (ez többnyire a fürdőszoba szokott lenni) mutassunk a babahordozóban kicsit döntött helyzetben fekvő babának zseblámpával átvilágított játéktárgyat. Erre a célra a kis gumikacsák például kiválóan alkalmasak: a felfelé tartott zseblámpára ráültetve világító fényforrás lesz. Ezt a baba testének középvonalában mutassuk, majd lassan mozgassuk jobb, majd bal irányba is, és figyeljük, hogy a pici követi-e szemeivel annak mozgását. Erős ingerre általában könnyebben tudnak koncentrálni. Ezt a játékot minimum naponta egyszer gyakoroljuk, és legalább egy hét szükséges ahhoz, hogy eredményt tapasztaljunk.
• Amikor ez már jól megy, akkor ugyanezt sötétedéskor, félhomályos szobában is játszhatjuk, gyakorolhatjuk.
• Ha jól csináltuk, akkor napközben is egyre inkább megfigyelhetjük, hogy a mozgó tárgyat, személyeket párhuzamos szemmozgásokkal követi.

Ha a negyedik hónapban sem kerülnek a szemek többnyire párhuzamos helyzetbe, akkor szemészorvoshoz kell fordulni.

Akkor is szemészhez kell fordulni, ha a szemek „úszó”, összevissza mozgást végeznek bármilyen ingerre, vagy ha a baba figyelmét nem tudjuk magunkra vonni.

Figyelemfelhívó, ha háton megrettenve sír a baba, és csak hason nyugszik meg, hozzásimulva a talajhoz. Amelyik baba nem lát, vagy nem lát jól, háton kiszolgáltatottnak érzi magát.

Az is figyelemfelkeltő, ha nem nézi, amit a kezei csinálnak. Ez részben szemészeti probléma, de lehet más oka is, ennek kivizsgálása feltétlenül szükséges!