Hallás
Egészséges gyermek 2,5 évesen
- Gyorsan és pontosan behatárolja a hangok forrását.
- Megkülönbözteti hangjuk alapján a tárgyakat.
- Felismeri a dallamokat.
- Dúdolni tu egy egyszerű dallamot.
- Szavakat, kétszavas mondatokat mond.
2,5 és 3 éves kor között
A hallás, csakúgy mint a látás, ebben az életkorban már inkább minőségében változik és finomodik. A hallási figyelem segíti a beszéd indulását és megértését is. Két és fél évesen az egyébként lassaban érő fiúk is jól használnak általában 70-100 szót, és emellett a hozzájuk intézett kéréseket is értik. A kicsiknek ebben a korban meg kell hallaniuk egy zajosabb környezetben is a nevüket, a nekik szóló információkat. Ez nem könnyű feladat, nagy összpontosítást és figyelmet igényel. A dalokat már ők maguk is dúdolgatni, énekelgetni kezdik. Ez idő alatt kedvelik azokat a játékokat, amelyekben zajok forrását, hangok tulajdonosát kell megállapítaniuk. Maguktól is kitalálnak olyan játékokat, amiben ezt a képességüket gyakorolhatják.
A gyerekek szeretnek fülelni, hallgatózni. Jó játék ebben a korban a különböző hangszerek hangjainak felismerése. Ezt úgy lehet játszani, hogy két-három hangszer hangját megmutatjuk, majd eltakarjuk a kicsi szemét, ameddig az egyikkel hangot adunk. Amikor kinyitja a szemét, meg kell mutatnia, melyiket hallotta. A játék nehezedhet azzal, ha nagyon hasonló hangzású eszközöket használunk, vagy több hangszer közül kell választani. Bármi lehet hangszer: a fakanál és a fedő, a palackba szórt lencseszemekből alkotott rumbatök, a régi mángorlón húzogatott bot. Jó játék a fülbe suttogás, vagyis úgy kérni a kicsitől valamit, hogy nagyon halkan mondjuk a fülébe. Vicces, ha valami mást ért, és mást csinál meg a kért utasítás helyett. Természetesen nem bonyolult dolgokról van szó, csak ilyesmiről: „Fogd meg a baba orrát!”, „Hozd ide azt az órát!, stb.. A zenélés, mondókázás, éneklés is fejleszti a hallási figyelmet. Ha van rá lehetőségünk, járjunk el a kicsivel zenés foglalkozásra. Fontos, hogy énekszót is halljon a gyermek, és mi is énekeljünk neki, nem baj, ha a hangunk nem tökéletes. Az egyszerű gyerekdalokat mindenki el tudja énekelni.
Ha egy kisgyermek gyakran hallja félre a szavakat, vagy fokozottabban figyeli a felnőttek arcát, az intő jel a hallás gyengeségére! Az enyhe nagyothallás gyakran csak a beszédhangok megkülönböztetésének nehézségével kerül felszínre. Az okos, nem jól halló kicsik egészen sokáig és jól egészítik ki, amit nem hallanak – a gesztusok, a helyzet értelmezésének segítségével. A fent említett játékok során azonban nehézségeik felszínre kerülhetnek.