Koragyermekkori program

A várandósság ideje 40 hét. Az újszülöttek súlya általában 3-4 kg között van, hosszuk 50-55 cm. Ha egy kisbaba 37 hetet eltölt az anyaméhben, már érett újszülöttnek nevezzük, vagyis szervezete érett arra, hogy megbirkózzon a méhen kívüli élettel. Néha azonban a szülés a 37. hét előtt beindul. A várandósság 24. és 37. hete között lezajlott szülést nevezzük koraszülésnek. Ha egy újszülött időre születik, tehát a 37. hét után, de súlya 2500 gramm alatt van, méhen belüli retardációról vagy sorvadásról beszélünk. A koraszülötteket súlyuk alapján is kategorizálják. Az 1500 gramm alatti súllyal születetteket igen kis súlyú, az 1000 gramm alattiakat extrém kis súlyú koraszülöttnek nevezik. A koraszülöttek többsége 1500–2500 gramm súllyal születik.

Egyes esetekben bárhogy szeretnénk is, nem valósulhat meg a szoptatás. Anyatej hiányában szükségessé válhat a csecsemő tápszeres táplálása. A következőkben arról lesz szó, milyen lehetőségeink vannak a mesterséges táplálásra, mely esetekben szükséges a tápszerpótlás, valamint hogy hogyan kell előkészíteni, és milyen veszélyei lehetnek a helytelen tápszerkészítésnek.

Gyakran előfordul, hogy úgy tűnik, nem elegendő az anyatej. A csecsemő sokat sír, gyakran szeretne szopni, folyton rágja az öklét, az anya melle nem feszül, és nem tud fejni szoptatás után. Ezek azonban még csak gyanújelek. Valóban csak akkor mondhatjuk ki, hogy nem elég a tej, ha tartós a gyermek testtömegének csökkenése, közönyössé és aluszékonnyá válik, elégedetlennek tűnik szopás után, nincs elég vizelete és széklete. Ilyenkor a védőnő próbaszoptatás végez,az anyatej mennyiségének megítélésére. Szoptatás előtt és után is leméri a csecsemőt. A két súly különbségéből adódik az elfogyasztott tej mennyisége. Majd megkéri az édesanyát, hogy fejje ki a tejet egyik vagy mindkét mellből. Az így kapott két érték összege adja meg a termelődő tej mennyiségét.

Sokat beszélünk arról, hogy a csecsemő számára az első 6 hónapban a legideálisabb táplálék az anyatej, és ennek legtermészetesebb módja a szoptatás.

Minden szoptató édesanya életében adódhatnak olyan helyzetek, amikor valamilyen ok miatt szükség van fejésre. Ennek az alábbi okai lehetnek:

• Gyűjteni kell az anyatejet a saját gyermek számára, melynek több oka lehet: beteg vagy koraszülött csecsemő; az anya nem lehet együtt a gyermekével; az anya visszamegy dolgozni; tárolni szeretné későbbi felhasználásra.
• Anyatej leadása más gyermek számára. Az anyatej gyűjtése és elosztása az Anyatejgyűjtő Állomások feladata. Amennyiben az édesanya átesik az előírt vizsgálatokon, tejadó anyává válhat, és a leadott anyatejért pénzbeli juttatásban részesül. Ennek részleteiről mindenki a védőnőjétől tájékozódhat.
• A szoptatás kezdetén, hogy meginduljon a tejelválasztás.
• Emlő túltelítődés, emlőgyulladás vagy tejcsatorna elzáródás kezelésére.
• A tejképződés fokozására szopási nehézség esetén.
• A tejet el kell távolítani gyógyszerszedés miatt. 

A táplálkozás a szervezet számára szükséges anyagok felvételét és feldolgozását jelenti. Egészséges táplálkozással nagyon sokféle későbbi betegség (pl. magasvérnyomás, szívbetegségek, cukorbetegség, daganatok) előzhető meg. A csecsemő számára a megfelelő táplálék az anyatej. Lehetőség szerint az első 6 hónapban kizárólag szopjon a csecsemő, és legalább 1 éves koráig kapjon anyatejet. Az anyák 97 %-a képes szoptatni gyermekét, de ennek több feltétele is van: megfelelő információk, támogató családi háttér és egészségügyi szakemberek, egészséges táplálkozás, elegendő folyadék bevitele, pihenés.

Az időben született (betöltött 37. terhességi hét után), érett újszülöttnek nincs szüksége vízre, teára, glukóz (szőlőcukrot tartalmazó) oldatra vagy tápszerre. Kivétel ez alól, ha a szakorvos indokoltnak látja. 

Az egyik legörömtelibb pillanat az életünkben gyermekünk megszületése. De mi is történik a szülést követően?

Amikor a tolófájásokkal a kisbaba a világra jön, ma már szinte minden kórházban az anya mellkasára fektetik. Ennek a bőrkontaktusnak nagyon sokrétű jelentősége van mind az anyára, mind az újszülöttre nézve. Segíti a tejbelövellést, tej termelés beindulását, a kötődés kialakulását, elmélyülését. Anya és baba is megnyugszik. Túl vannak a fizikai megpróbáltatásokon, most csak az a dolguk, hogy élvezzék egymás társaságát. Az újszülött, bár fejletlen, gyámoltalan, mégis megvan az a képessége, hogy a születése után azonnal keresse az életet adó emlőt, ha megtalálta, veleszületett reflexei segítségével azonnal szopizni kezd. Az újszülött osztályokon egyre inkább elterjed a szemlélet, mely szerint hagyjuk az anyát háborítatlanul gyermekével a szülést követő első órában. Az anyát hozzá kell segíteni, hogy a szülést követően mihamarabb, lehetőleg az első fél órában megszoptathassa újszülöttjét.

A kórházból való hazaérkezés egy bensőséges pillanat a család életében. Végre együtt vannak mind, háborítatlanul! Az anya megkönnyebbül, hogy végre maguk mögött hagyták a kórházat. Ugyanakkor kezdetét veszi egy új életforma, ahol a szülők felelősséggel tartoznak gyermekükért. Ekkor szembesülnek azzal, hogy ez mostantól mindig így lesz: van egy gyermekük, akiről gondoskodni kell, mindig, minden körülmények között. A felelősség súlya és a hormonális változások sokszor hangulati ingadozást okoznak. Aztán sírni kezd kisbabája, mely hangra felülkerekedik az ösztön, hogy megetesse, tisztába tegye, szeresse őt.

A családban élő nagyszülők, nagynénik, testvérek sokat segíthetnek az ellátásban, bár a szemlélet nagyon sokat változott az elmúlt időszakban az újszülött- és csecsemőellátás számos területén. Újszülöttkornak a megszületéstől a kisbaba 6 hetes koráig tartó időszakot nevezzük.

Amíg az ember csak önmagáért felelős, könnyebben eszik, iszik olyat, és annyit, amivel már túllépi a szervezete tűréshatárát, és allergiás vagy eltúlzott reakció adja tudtára, hogy letért a számára megfelelő étrendről. Akkor azonban, amikor egy nő gyermeket vár, vagy már/még szoptat, sokkal jobban meg kell gondolnia, hogy mi kerül a tányérjára, mert ezzel egy másik (ikrek esetén több) ember egészségéért is felelős. Amennyiben a családban előfordult már allergiás, és van rá mód, érdemes a fogamzást is úgy időzíteni, hogy a szülés ne pollenszezonra essen. Ennek azért lehet jelentősége, mert számos táplálékallergén keresztreakciót adhat a légúti allergénekre, így a pollenekre is. Mivel a várandósság alatti étrend alig van hatással a gyermek allergiás megbetegedésére, ezért a kismama számára nincs szükség különösebb étrendi megszorításra, ez alól csupán a földimogyoró fogyasztása jelent(het)i a kivételt. Az étrend összeállításakor törekedni szükséges az ómega-6/3 zsírsavak megfelelő arányára: előnyben részesítendők az ómega-3 zsírsavakat nagyobb arányban tartalmazó növényi olajok (például repce-, lenmag-, dió-, szőlőmag-, olívaolaj) és magvak (dió, lenmag, mandula, stb.). Kedvező hatásúak a pre- és probiotikumokat egyaránt tartalmazó készítmények (joghurt, kefir, stb.) fogyasztása, amelyek csökkentik az atópiás betegségek (például: allergiás asztma, táplálékallergia) kialakulásának kockázatát. Az esszenciális zsírsavak, illetve a pre- és probiotikumok fogyasztása az allergia kialakulásának megelőzése céljából a szoptatás alatt is javasolt.