Szoptatás kiegészítő táplálással 0-6 hónapos korban

Amennyiben az anyatej mennyisége nem elegendő a gyermek kielégítő fejlődéséhez, akkor szükség van pótlásra. A pótlás történhet elsődlegesen az édesanya tejével (korábban lefagyasztott tejjel), másodsorban más anya pasztörizált tejével (anyatejgyűjtőből), harmadsorban pedig anyatej-helyettesítő tápszerrel. Féléves kor előtt tápszert adni csak és kizárólag orvosi javaslatra lehet. Ügyelni kell arra, hogy mindig a szoptatás után, pohárból vagy kiskanállal kapja a gyermek a kiegészítő táplálékot, mert csak így tartható fenn a tejtermelés! A saját édesanyja teje a legértékesebb a gyermek számra, még ha kevés is a mennyisége. A szoptatás minél további fenntartása az anya-gyermek kötődés miatt is fontos.

A tápszerek emberi fogyasztásra szolgáló, szigorúan meghatározott minőségi és higiénés követelményeknek megfelelő, különleges gyártási eljárásokkal iparilag előállított, állandó összetételű, élelmezésre használt anyagkeverékek vagy készítmények. A tápszerek tehéntejből készülnek, de előállításuk során olyan eljárásokon mennek keresztül, melyek lehetővé teszik, hogy kevésbé okozzanak allergiát, mint a tehéntej, összetételüket pedig a csecsemő igényeinek megfelelően módosítják.

Anyatej hiányában tehéntej adása 2 éves korig TILOS, mert allergizál, nem fedezi a csecsemő tápanyagigényét, magas fehérjetartalma bélvérzést okozhat, magas ásványianyag-tartalma növeli a vesék terhelését, alacsony vastartalma pedig vashiányt okoz.

A mesterséges (tápszerrel történő) táplálás veszélyei, melyek egy része odafigyeléssel elkerülhető:

• A tápszerkészítéshez vagy a mosogatáshoz használt víz közvetíthet fertőzést, ezért fúrt kút vizét tilos használni. A tápszer elkészítéséhez javasolt 1 éves korig forralt, lehűtött vizet vagy babavizet használni.
• A túl tömény vagy a túl híg tápszer károsíthatja a csecsemő egészségét. Elkészítéskor mindig figyelembe kell venni a csomagoláson feltüntetett adagokat.
• Ha az anya mindig tápszer adásával próbálja megnyugtatni a csecsemőt, az túletetéshez és elhízáshoz vezethet.
• A mesterségesen táplált gyermekek között több a cumizó, és gyakrabban fordul elő korai fogszuvasodás.

Hogyan csoportosíthatjuk a csecsemők táplálásában használatos tápszereket?

A tápszereket anyatej-helyettesítő, anyatej-kiegészítő és speciális tápszerekre oszthatjuk fel.

• Anyatej-helyettesítő tápszert akkor adunk, ha anyatejes táplálásra egyáltalán nincs lehetőség. Ilyen esetben a csecsemőknek 6 hónapos korukig anyatej-helyettesítő tápszerre van szükségük, amely minőségi és mennyiségi összetételében egyaránt az anyatej összetételét közelíti meg. Meg kell azonban említeni, hogy a legjobb minőségű tápszer sem tudja pótolni és teljes mértékben helyettesíteni az anyatej előnyeit. A tápszerek összetétele azonban szigorúan szabályozott.
• Az anyatej-kiegészítő vagy -követő tápszereket 6 hónapos kor után szokták adni, ezek módosított összetételű, tehéntejfehérje alapú tápszerek. Összetételük szintén szigorúan szabályozott nemzetközi elvek alapján. A „2”-es típusú tápszerek 6 hónapos kortól, a „3”-as jelölésű tápszerek 8, 9, illetve néhány gyártó terméke 10 hónapos kortól adható. Az anyatej-kiegészítő tápszerekben a tehéntejhez képest a fehérjetartalom csökkentett, a szénhidráttartalom pedig magasabb. A követő tápszer a gyermek életkorának megfelelő mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat és vitaminokat. Jó, ha anyatej hiányában a csecsemő 6 hónapos koron túl kb. 500 ml követő tápszert kap naponta. A tehéntejre történő áttérés csak 1 éves kor után elfogadott, de az alacsony zsírtartalmú tej adása ekkor is kerülendő, 3 éves korig inkább a magasabb zsírtartalmú tejet válasszuk.
• A speciális tápszerek olyan tápszerek, amelyek különleges táplálkozási igényű csecsemők számára készülnek. A főbb csoportjaik a következők:

Hypoallergén tápszerek

Abban az esetben, ha az anyatejes táplálás nem biztosított, és a családban atópiás (allergiás) eredetű betegség előfordult a szülők vagy a testvérek között, akkor megelőző céllal érdemes hypoallergén tápszert választani. Ezek a tápszerek ugyanis egy eljárásnak köszönhetően (hidrolízis) kisebb molekulasúlyú fehérjéket tartalmaznak. Allergia megelőzésére a veszélyeztetett csecsemőknél bármelyik készítmény adható, amelyeknek jelzése „HA”.

Antireflux tápszerek

Ezeket a tápszereket elsősorban azoknak a csecsemőnek szokták felírni, akiknél nincs elegendő anyatej, és emellett nagyon sokat „buknak”. Összetevőinek (szentjánoskenyér) köszönhetően sűrűbb állagú az elkészített tápszer, amely így nehezebben folyik vissza a gyomorból. Ennek köszönhető az a negatív tulajdonság is, hogy elkészítést követően rövid időn belül el kell fogyasztani, mert gyorsan besűrűsödik (tejbegríz állagúvá válik). Ezen tápszerek jelölése „AR”.

A tápszerek összetételében jelentős különbségek vannak, és ha alaposabban áttekintjük az összetevők listáját, több közülük a kötelező alkotóelemek mellett fakultatív összetevőket is tartalmaz. A legtöbbjük fakultatív összetevőként pro- és prebiotikumokkal dúsított.

A probiotikum olyan bélbarát baktérium és/vagy gomba, amely a gyomorsavnak ellenállva, élve jut el a vastagbélbe, ahol kedvez a megfelelő élettani folyamatoknak, és elősegíti az ideális bélműködést. Ezek közül kettőt említenék meg név szerint, mely a tápszerek csomagolásán is feltüntetésre kerül, ilyen a Bifidobacterium lactis, illetve a Lactobacillus reuteri.

A prebiotikumok olyan oldhatatlan cukrok, növényi rostok és tápanyagmaradékok, amelyeket a vékonybél emésztőenzimei nem bontanak le, és változatlan formában érik el a vastagbeleket. Elsődleges szerepük a bélflóra mikroorganizmusainak (pl. az előzőekben említett probiotikumoknak) a táplálása.

A tápszerek különleges táplálkozási célú élelmiszernek minősülnek. A tejalapú anyatej-kiegészítő tápszerek nem vénykötelesek, és nem támogatott termékek, így azok kereskedelmi forgalomban (pl. drogériákban, hipermarketekben) is kaphatók a gyógyszertárak mellett, szemben az anyatej-helyettesítő tápszerekkel, melyek kizárólag orvosi javaslatra adhatók. A speciális tápszerek megfelelő indikáció (diagnózis) esetén kiemelt támogatással felírhatók.

Melyek a tápszerek elkészítésének és felhasználásának általános szabályai?

A tápszert olyan edényben készítsük el, amit más célra nem használunk. A kezünket mindig alaposan mossuk meg, mielőtt elkezdjük elkészíteni a tápszert. A tápszer elkészítésének módja megtalálható minden tápszeresdoboz oldalán, ezt kövessük!

A tápszert forró, 70 ⁰ hőmérsékletű vízzel vagy felforralt és lehűtött vízzel kell elkészíteni. Az elkészített tápszert gyorsan kell lehűteni, ez nem tarthat tovább 30 percnél. Probiotikumokat tartalmazó tápszer esetén a felforralt vizet felhasználás előtt 40 ⁰C-ra, vagyis közel testhőmérsékletűre hűtjük azért, hogy a jótékony baktériumok aktívak maradjanak. A forralt, visszahűtött vízből mérjük ki a megfelelő mennyiséget. Ezután adjuk hozzá a doboz oldalán található táblázatban, illetve a szakemberek által előírt mennyiségű tápszert. Fontos, hogy a dobozban található adagolókanállal végezzük az adagolást, és mindig lesimított (tehát nem púpozott) adagolókanalat használjunk. Jól zárjuk le az üveget, majd rázzuk addig, amíg az teljesen fel nem oldódik. Amikor a por teljesen feloldódott a vízben, ellenőrizzük a hőmérsékletét, majd csak ezután adjuk oda a csecsemőnek. A tápszerhez soha ne adjunk cukrot vagy egyéb más ízesítőt! A tápszert azonnal fel kell használni, illetve a megmaradó tápszert ki kell önteni, mert azt többször felhasználni nem lehet. Tápszeres etetésnél is tartsuk karunkban a csecsemőt, és ne hagyjuk felügyelet nélkül, mert félrenyelhet. Mivel a cumisüvegből könnyebb kiszívni a tápszert, mint az anya melléből a tejet, ezért ha csak a szoptatás kiegészítéseként adjuk, akkor az mindig pohárból itatva vagy kanállal adva történjen a szoptatást követően (különben könnyen leszokik a csecsemő az anyamellről).

Édesanyaként sokszor nehezen dolgozzuk fel, hogy nem tudjuk szoptatni gyermekünket. Azonban ha elmondhatjuk, hogy mi mindent megtettünk a szoptatás érdekében, akkor ebből a helyzetből fel kell állnunk, meglátva azt, hogy a korszerű tápszerek igyekeznek maximálisan megfelelni a csecsemők igényeinek. Egyetlen dolgot azonban nem tudnak teljesíteni, a bőr-bőr kontaktust, melyre így tápszeres táplálás mellett is igyekezzünk figyelmet fordítani.

Dr. Tobak Orsolya

okleveles védőnő