A méhlepény megszületés után a szülész orvos, szülésznő ellátják az anyát. Ha kell, az orvos összevarrja a sebeket. A sebellátás után a szülésznő megmosdatja az anyát, tiszta hálóinget ad rá, majd újra mellé teszi a kisbabát.

Amíg az anyukát a szülész, addig az újszülöttet gyermekorvos vizsgálja meg. Ha szükséges, megtisztítják a légutakat, hogy tisztán tudjon lélegezni. Ma már nem fürdetik meg azonnal a kicsiket, csak letörölgetik, mivel a bőrüket fedő magzatmáznak védő szerepe van. Megmérik a testtömegét, testhosszát, fej és mellkőrfogatát. Megállapítják az Apgar értékeket. Ez egy olyan pontrendszer, melynek segítségével felmérik az újszülött állapotát. Segítségével eldönthető, hogy szükséges-e valamilyen azonnali beavatkozás. Öt életjelenséget pontoznak, mindegyiket három kategóriába sorolják.

• Légzés: erőteljes sírás esetén 2 pont, felületes, szabálytalan légzés esetén 1 pont, ha nincs légzés, 0 pont.
• Szívműködés: ha a frekvencia 100/perc felett van, 2 pont, ha 100/perc alatt, 1 pont, ha nincs szívműködés, 0 pont.
• Izomtónus: aktívan mozgó újszülött: 2 pont, gyengén mozgó, behajlított végtagokkal fekvő újszülött: 1 pont, petyhüdt, tónustalan újszülött: 0 pont.
• Reflex, ingerlékenység az orr leszívásakor: ha köhög, tüsszent: 2 pont, ha arcfintor van: 1 pont, ha nincs válaszreakció: 0 pont.
• Bőrszín: test szerte rózsaszín újszülött: 2 pont, végtagok elkékülése: 1 pont, sápadt, vagy elkékült újszülött: 0 pont.

A paramétereket a születés utáni 1. és 5. percben figyelik. Az egyperces inkább a méhen belüli állapotra utal, az ötperces arra, hogy mennyire sikerül az újszülöttnek alkalmazkodnia a megváltozott környezethez. 8-10 közötti pontérték esetén nincs szükség beavatkozásra. 5-7 pontérték között bőringer alkalmazását kezdik meg, valamint az arca elé helyezett maszkon keresztül oxigén belégzését biztosítják. Ha az érték 0-4 között van, az intenzív ellátást meg kell kezdeni.

A gyermekorvos tüzetesen megvizsgálja a kisbabát, megnézi, hogy „mindene megvan-e”, nincs-e esetleg bármilyen rendellenességre utaló jel. Meghallgatja a mellkasát, megfigyeli, hogy a magzati vérkörök átalakulása megtörténik-e. Szemcsepp alkalmazásával megelőzik az esetlegesen a szülés alatt szerzett fertőzést. Ha minden rendben van anyával és gyermekével is, jöhet a szopizás.

Szülés után két-három órát kell eltölteni a szülészeti őrzőben, hogy meggyőződjenek arról, minden rendben van, ez után kikerülnek a gyermekágyas osztályra, melynek szomszédja az újszülött osztály. Már jó ideje lehetőség van az anya és újszülött együttes elhelyezésére, hiszen az élet rendje ez. Csak 24 órás elhelyezés esetén tud megvalósulni az igény szerinti szoptatás, amely természetesen a baba igényeit tükrözi.

A kórházi tartózkodás 4-5 nap. Ez alatt az idő alatt az anya szervezete elkezd regenerálódni, szervezete elkezd visszaállni a várandósság előtti állapotba, illetve átáll „szoptatós üzemmódba”. A gyermekágyas osztály feladata, hogy figyelemmel kísérje ezeket a folyamatokat. Ha szükséges, méhösszehúzó, vagy véralvadásgátló injekciót kap, rendszeresen mérik a vérnyomását, testhőmérsékletét, ha szükséges, vércukrát. Megfigyelik a gyermekágyi vérzés alakulását, valamint, hogy a vizelet és székletürítés akadály- és fájdalommentes-e.

Az újszülött osztályra minden nap elviszik a kisbabát. Megmérik a testtömegét, megfürdetik, lekezeli a köldökét. Ezekre a feladatokra az anyát is megtanítják. Figyelik, hogy bőrének színében történik-e változás. A szülés utáni napokban az újszülöttek egy része elkezd besárgulni, mely a vörösvértestek lebomlásából származó bilirubin nevű anyagnak köszönhető. Ha szükséges, vérvétellel megállapítják, hogy normál tartományon belül van-e az értéke. Mivel a sárgaság a széklettel ürül, bíztatják az anyát a minél gyakoribb szoptatásra. Ha szükséges, a bilirubin lebontását segítő kékfény inkubátorba teszik a babát „napozni”.

A szülést követő napokban megtörténik a gyermek anyakönyvezése, ahol a szülő megadja a választott nevet. Ehhez szükség van az anya személyes okmányaira (személyi igazolvány és lakcím kártya, az apa okiratainak fénymásolatára, vagy házassági anyakönyvi kivonatra, melyet ma már nem kell újítatni, vagy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatra). Ha az anya hajadon és nincs apasági nyilatkozat, az anya nevére anyakönyvezik a gyermeket. Lakcímkártyájára az anya állandó lakcíme kerül.

A kórházi tartózkodás alatt elvégzik a kötelező újszülött kori szűrővizsgálatokat. Ez egy teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére,testtömeg, testhossz, fejkőrfogat mérése, valamint ezeknek a hazai standardok szerinti értékelése, mely megmutatja a testi fejlettségi szintet. Történik egy ideggyógyászati vizsgálat, csípőficam szűrése, valamint azérzékszervek működésének vizsgálata. A hallásvizsgálatot objektív módszerrel kel vizsgálni, amelyet ha eszköz hiányában nem tudnak elvégezni az újszülött osztályon, akkor az alapellátás feladata gondoskodni arról, hogy egy hónapon belül a vizsgálatot elvégezzék. Történik egy látásvizsgálat, ahol a szem formáját, pupillák tágasságát, szimmetriáját, valamint fényre való reagálását figyelik. Az újszülött sarkából vért vesznek, melyből egy laboratóriumban komplex anyagcsere szűrővizsgálatot végeznek. Ennek eredményéről csak akkor kapunk tájékoztatást, ha pozitív, vagy ha nem sikerült értékelni. Ilyenkor a háziorvos megismétli a vérvételt.

Magyarországon minden újszülött a bal vállába megkapja első védőoltását, a BCG-t, melynek megtörténte bekerül a gyermek egészségügyi könyv részét képező védőoltási könyvbe.

Ha anya és újszülöttje jól vannak, minden vizsgálat megtörtént, megkapják a zárójelentést és mehetnek haza. Erre a pillanatra várt mindenki, hogy égre együtt lehessen otthonában a kibővült család.

Kardos Robertina

területi és iskola védőnő, csoportvezető, oktató védőnő