Koragyermekkori program

A gyerekek még kevésbé tudnak odafigyelni a szemük tisztaságára és épségére, ezért gyakoribbak náluk a gyulladásos szembetegségek. A kicsik által látogatott uszodák vagy a téli felső légúti fertőzések különösen kedveznek a gyulladásos szembetegségek kialakulásának.

A szénanátha a légúti allergia egyik megjelenési formája, a szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) és kísérő tüneteinek összefoglaló, közkeletű neve. Elsősorban a levegőben lebegő virágporok, pollenek illetve gombaspórák fehérje-alkotórészei okozzák.

A krupp, a laryngitis subglottica általában enyhe felső légúti hurutos tünetek után hirtelen, heves tünetekkel, nehezített légzéssel járó betegség. A krupp, a hangszalagok alatti terület gyulladásának következtében kialakult duzzanat miatt létrejött rekedt, ugatásszerű köhögés. Ennek a duzzanatnak a fokozódása következtében akár fulladozás, fulladás is létrejöhet.

Az őszi, téli hónapok beálltával egyre szaporodnak a hurutos, lázas megbetegedések. A gyakori felső-légúti fertőzések mellett, szövődményes esetekben alsó légúti fertőzések is kialakulhatnak. Mikor is beszélünk alsó-légúti megbetegedésekről, melyek a leggyakoribb kórképek, melyek a legfontosabb tünetek?

Anatómiailag a légcső alsó része, a hörgők, a hörgőcskék, a léghólyagocskák képezik az alsó-légutakat. Az alsó-légutak leggyakoribb megbetegedése a hörghurut, valamint a tüdőgyulladás. A hörghurut esetében a légutakba került kórokozók által kiváltott gyulladás a hörgőkben, míg tüdőgyulladás esetében a léghólyagocskákban zajlik. A hörghurut, a tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozói a baktériumok és a vírusok.

Csecsemőknél és kisdedeknél életkori sajátosságok következtében gyakori a fülfájás. A fülfájást leggyakrabban a külső hallójárat, vagy a középfül gyulladása okozza. Ebben az életkorban észlelhető gyakoribb előfordulása részben a fül anatómiai felépítésével magyarázható.

Külső hallójáratnak a fülnyílástól a dobhártyáig terjedő részt, középfülnek a dobhártya mögötti részt nevezzük. A középfül garat hátsó részével áll összeköttetésben. Ezen a viszonylag rövid, széles összeköttetésen - a fülkürtön - keresztül az orrból, garatból kórokozók juthatnak a középfülbe.

Az ekcéma pontos okát nem ismerjük, de azt már tudjuk, hogy az ekcémás fellángolásokat különböző irritáló tényezők (pl. mosószer, sprődebb ruhanemű, túl hideg, vagy túl meleg, pártartalom megváltozása, bizonyos élelmiszerek, betegségek, a stressz is kiválthatják.

Az ekcémás bőr abban tér el az egészséges bőrtől, hogy a bőr felső rétege nem képes ugyanannyi nedvességet tárolni. Ez okozza a bőr berepedéseit, ami lehetővé teszi, hogy az ekcémát kiváltó faktorok a bőr mélyebb rétegeibe hatoljanak. Az ekcémának számos jele van: viszkető piros kiütés, amely időről, időre visszatér, száraz, foltos duzzadt, hámló bőrterületek. Gyakran szerepel szénanátha, asztma, és, vagy ekcéma a családi kórtörténetben.

Epilepszia – általános ismeretek

Az epilepszia kifejezés egy görög szóból származik, ami eredetileg azt jelenti, hogy megrohamozni, megragadni. Más szóval az epilepszia rohamokkal vagy görcsökkel járó betegséget jelent. A régebbi korokban sok téves nézet volt a köztudatban az epilepsziával, az epilepsziás beteggel kapcsolatban. A betegséget természetfeletti eredetűnek gondolták melyet a nagyroham ijesztő lefolyásával hoztak összefüggésbe.

Ez ma már a múlté, mégis még ma is sok ember fél kimondani az epilepszia szót. Az epilepszia az agyban zajló betegség, az idegsejtek kóros működése okozza. Epilepsziás roham esetén ugyanis az agyban kóros elektromos kisülések keletkeznek. Az epilepsziás roham az agy idegsejtjeiben egyszerre lejátszódó kisülések gyors sorozata. Nincs köze az elmebetegségekhez, és csak igen ritkán jár a szellemi képességek csökkenésével. A mai kórszerű gyógyszerek mellett jól kezelhető, gyógyítható megbetegedés. Mint minden betegségnek vannak jóindulatú, enyhébb és súlyosabb kimenetelű formái.

Mi a kötőhártya-gyulladás lényege?

A kötőhártya-gyulladás – vagy más néven conjunctivitis – mind felnőtt, mind pedig gyermekkorban az egyik leggyakoribb szembetegség, mely a szemhéj és a szemgolyó külső rétegét alkotó áttetsző hártya gyulladásos elváltozása. A kiváltó okok között leggyakrabban bakteriális vagy vírusos

fertőzés, valamint allergiás reakció szerepelhet. A gyulladás kialakulásának hátterében újszülöttek esetében a még nem teljesen átjárható könnycsatorna is állhat. A gyulladás során a kötőhártya erei kitágulnak, ezért a szem fehérje pirossá válik.