A táplálékallergia

A táplálékallergia a szervezet egy/vagy több allergén (ebben az esetben allergiát okozó táplálékok vagy táplálék-összetevők) által kiváltott specifikus, reprodukálható (azaz újra kiváltható), kóros immunreakció. A leggyakoribb táplálékallergének közé a tehéntej, a hüvelyesek, a szója, a tojás, a hal, a tenger gyümölcsei, a diófélék, a búza, a rozs, a gyógynövények és egyes fűszerek tartoznak, de gyakran okoznak panaszt a citrusfélék, a déligyümölcsök, az eper, a paradicsom, a spenót, a savanyú káposzta, a sertés- és a vadhús, a csokoládé, a feketekávé, az alkohol, valamint az adalékanyagokat tartalmazó termékek is. Sajnos lényegében bármely élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő kiválthat allergiás tüneteket.

Majdnem allergia, de mégsem

Sokan összekeverik a táplálékintoleranciát a táplálékallergiával, holott a két állapot nem azonos, bár mindkettő az étkezéssel függ össze. Az allergia és az intolerancia közötti alapvető különbség, hogy míg allergia esetén a szervezet immunológiai mechanizmussal (antitestek vagy sejtek által közvetített reakcióval) reagál az idegen antigénekre, addig intolerancia esetében nincs immunológiai folyamat, tehát szervezetünk nem termel ellenanyagokat és pszichés eltérés sem tapasztalható.

A legszemléletesebb példa a táplálékallergia és -intolerancia közötti különbség megértésére a tehéntej esete. A tehéntej fehérjéi ugyanis allergiás reakcióhoz vezetnek, míg tejcukortartalma (laktóztartalma) intoleranciát okoz. A gyakran (tévesen) emlegetett tejallergia kifejezés így nem elég pontos, használata nem írja jól körül a problémát, emiatt megtévesztő is lehet, mivel a két állapot étrendje sem teljesen azonos, sőt.

A tejcukor (laktóz) lebontását a vékonybeleinkben a laktáz nevű enzim végzi. Sok embernél azonban genetikailag részben vagy teljesen hiányzik ez az enzim, ezért náluk a tejcukor emésztése, felszívódása zavart szenved. A tejcukor-érzékenység, más néven a laktózintolerancia esetén dózisfüggően a tej és tejtermékek fogyasztása után hasfájás, hascsikarás, puffadás, hirtelen jelentkező hasmenés, hasi diszkomfortérzés alakul ki. A tejcukor-érzékenység többnyire egész életre szól, bár az is előfordul, hogy valamilyen bélfertőzés, -gyulladás vagy antibiotikum-kúra okozta hasmenés következtében csak átmenetileg alakul ki, és idővel megszűnik. A nyers vagy pasztőrözött tehéntej, tejföl, tejszín fogyasztása okozza általában a legerőteljesebb tüneteket, míg a savanyított tejtermékek (joghurt, kefir), illetve a túró és a kemény sajtok fogyasztását már jobban tolerálják az érintettek (ezt nevezzük egyéni tűrőképességnek). Az enzim teljes hiánya esetén azonban akár a gyógyszerek vivőanyagaként felhasznált tejcukor is panaszokat okoz.

A táplálékallergia és -intolerancia közötti sarkalatos különbséget a kezelésükre javasolt diéta is szemlélteti: míg az allergia esetében az allergén legkisebb mennyisége (akár pár morzsa, a tej esetében egy korty) is reakciót válthat ki, emiatt az allergénforrás teljes mellőzése szükséges, addig az intolerancia esetében az elfogyasztott táplálék adagjától is függ, hogy az problémát okoz-e. Egyes táplálékallergiák esetében azonban ismert az a jelenség is, hogy idővel a beteg „kinövi” az allergiát: ez főleg a kisgyermekkorban jelentkező tehéntejfehérje- és a tojásfehérje-allergia esetében igaz. A jól diétázó (az allergén fogyasztását teljesen kerülő) kisgyermek óvodás- vagy iskoláskorára akár tünetmentessé is válhat, és fokozatosan, de áttérhet a normál, vegyes étrendre.

A táplálékallergia tünetei

A táplálékallergia számos tünetet okozhat, ezek több szervet, szervrendszert érinthetnek, mint például az emésztőrendszert (hasmenés, hányás, hasi fájdalom, székrekedés, testtömeg-növekedés hiánya, reflux), a bőrt (ekcéma, bőrgyulladás, csalánkiütések, bőr- vagy nyálkahártya-vérzések), a légutakat (orrfolyás, akadályozott orrlégzés, köhögés, hörgőgyulladás, rohamokban jelentkező tüsszentés, rekedtség, fülgyulladás), az idegrendszert (viselkedési zavar, alvászavar, migrén), emellett fáradékonyságot, ízületi gyulladást, vashiányos vérszegénységet, az egyes fehérvérsejtek elszaporodását és akár anafilaxiás sokkot is okozhatnak.

A táplálékallergia kezelése

A már kialakult allergia esetén a cél az, hogy az allergiát okozó élelmiszert vagy élelmiszer-összetevőt teljesen száműzzük az étrendből, miközben figyelni kell arra is, hogy az étrend fedezze a szükséges mennyiségű és minőségű tápanyagot. Ezt eliminációs diétának is nevezzük. Az így kialakított speciális étrend követésének időtartama és szigorúsága függ a beteg életkorától, a tünetek súlyosságától, illetve az allergén fajtájától is.

A legtöbb, étrendünkben gyakran előforduló élelmiszer helyettesítésére számos alternatíva létezik, ezért némi gyakorlással az allergiás egyének is ugyanolyan vegyes, változatos és jóízű étrendet követhetnek, mint egészséges társaik. Ebben a modern élelmiszeripari eljárások is segítségükre vannak, hiszen ma már nem csak a tehéntej, de a búzaliszt vagy akár a tojás is helyettesíthető a termékekben az ízhatás, élvezeti érték jelentősebb romlása nélkül is.

A számos speciális diétás célra szánt élelmiszer, termék esetében azonban a táplálékallergiás, -intoleráns egyének számára az étrend betartása már a vásárláskor, ételrendeléskor megkezdődik. Számukra akár életfontosságú is lehet annak eldöntése, hogy az adott termék belefér-e az étrendjükbe: az élelmiszerek címkéjén ezért minden esetben ellenőrizniük kell, hogy az összetevők között szerepel-e a panaszt kiváltó allergén. Ebben a mára sokkal precízebb, olvashatóbb, látványosabb feliratok, kiemelések is a diétázók segítségére vannak. Emellett a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank gluténmentes, tejcukortól, tejfehérjétől, tojástól, szójától, földimogyorótól, azoszínezékektől, kén-dioxidtól és származékaitól, valamint benzoesavtól mentes termékeket felsoroló kiadványai is hasznosak a mindennapi élet, étrend megtervezésében.

Antal Emese, Schmidt Judit, dr. Biró Lajos