Gyermekkori magas vérnyomás

A gyermekkori magas vérnyomás ma már nem tekinthető ritka betegségnek, mivel a túlsúly és az ehhez kapcsolódó metabolikus változások, valamint a magas vérnyomás a gyermeklakosság akár 10–18 százalékát is érintheti. Meg kell különböztetnünk azt a magas vérnyomást, ami csecsemő és kisgyermekkorban jelentkezik, a későbbi iskolás, illetve kamaszkorban előforduló magas vérnyomástól.

A kicsiknél legtöbbször szervi eredetű alapbetegség van a háttérben. Leggyakrabban vesebetegség, veseelégtelenség, a vesék érszűkülete, valamilyen húgyúti szűkületet okozó kórkép, esetleg vesedaganat, fejlődési rendellenesség, ritkábban szív-, immun-, endokrin betegségek. Ezt a típust szekunder magas vérnyomásnak nevezzük.

Az alapbetegség nélkül jelentkező magas vérnyomást pedig esszenciális magas vérnyomásnak hívjuk. Ez a nagyobb gyerekeket érinti. A betegek többségénél a túlsúly, és a mozgásszegény életmód a kiváltó ok. Amit a genetikai hajlamon túl a helytelen családi minták erősítenek. A túlsúlyos gyermekek aránya másfél-kétszeresére nőtt az utóbbi évtizedben, tehát minden bizonnyal növekszik a magas vérnyomással küszködők száma is. Az esszenciális magasvérnyomás rizikótényezői: fokozott sófogyasztás, elhízás, mozgásszegény életmód, továbbá elsősorban fogamzásgátló szedése, alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás, emelkedett szérum koleszterinszint. Azonban sajnos az utóbbiakat mind gyakrabban tapasztaljuk a 12-13 éves fiatalok esetében, mely a későbbi életkorokban a magas vérnyomás kialakulására veszélyezteti őket.


Tünetek

A leggyakoribb tünet a fejfájás, hányinger, látásromlás, szédülés. A magas vérnyomással élő kisgyermekek sok folyadékot kívánnak, több a vizeletük is az átlagosnál, és előfordul, hogy a már szobatiszta gyerek is bevizel, főként éjszaka. Nem egyszer a magasabb vérnyomásra a spontán elinduló orrvérzés hívja fel a figyelmet.

A nagyon magas vérnyomás sürgősségi állapotot jelent, ami azonnali kórházi kezelést von maga után. Ilyen esetbe aluszékonyság, epilepsziás görcs léphet fel a hányás, szédülés mellett. Csecsemőkorban is görcsölés, illetve ingerlékenység lehet a magasvérnyomás első tünete. A fent említet tünetek megléte azt jelzik, hogy a magasvérnyomás már régebb óta fent áll és szervi eltéréseket is okoz.


Vérnyomás mérése gyermekkorban

Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk a magas vérnyomás diagnozisával. Nagyon fontos szerepe van a gyermek-, iskolaorvosoknak a magasvérnyomással rendelkező gyermekek kiszűrésében.

Gyermekek vérnyomásának mérésekor, használhatók a hagyományos higanyoszlopos eszközök illetve a digitális műszerek is. Fontos azonban, hogy a felkar hosszához igazodóan más szélességű mandzsettát használunk a kisdedek, és más méretűt a kamaszok vérnyomásának mérésekor. Így a felnőttek által használt mandzsetta egy kisgyermeknél pontatlan eredményt mutat.

A mérési eredményt nagymértékben befolyásolják a külső körülmények is. Csak a teljes nyugalomban, ülő testhelyzetben, természetes közegben végzett mérés fogadható el.

A gyermekkor sajátos helyzetére utal, hogy a vérnyomás értékek életkor, nemek és testmagasságg szerint különbözőek (csecsemőknél például 90, később, 10 éves korban 110, majd 14 éves korban 120 a normális szisztolés érték). A testmagasság szerinti átlagos vérnyomások megállapítását táblázatok segítik, melyeket percentil táblázatoknak hívunk. Az 50 percentiles értékek mutatják meg, hogy az adott életkorban, testmagasságnál mi az átlagos, normálisnak elfogadott vérnyomás. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a gyermek vérnyomás értéke a 95 percentil felett helyezkedik el.


Vizsgálatok

Ha a korcsoporthoz és testmagassághoz tartozó normál értékeknél emelkedettebb a tensió, akkor további vizsgálatokra van szükség. Laboratóriumi (vér és vizelet) vizsgálatok utalnak arra, hogy fennáll-e vesebetegség, vagy esetleg más szervrendszerek kórállapotáról lehet-e szó. Hasi ultrahang és mellkasröntgen illetve további képalkotó vizsgálatok. EKG, kardiológiai ultrahang, vese izotópos vizsgálatai, szemészeti vizsgálat segítenek a pontos kórok felderítésében.

Ismételt vérnyomásmérésekre is szükség lehet, ilyenkor nagy segítségünkre van a vérnyomás-monitorozás. Ez az ún. ABPM módszer, mely megmutatja, hogy a mindennapi körülmények között nappal és álomban miképpen alakulnak a vérnyomásértékek. Ezzel a módszerrel ellenőrizhetjük a már beállított gyógyszerek hatását is, illetve elkerülhető az ún. „fehérköpeny-jelenség.


Kezelés

Ha már megállapították a magas vérnyomást a gyereknél, akkor a kiváltó okot kell megszüntetni. Ha viszont nincs szervi elváltozás, akkor maga a magas vérnyomás tekinthető betegségnek, tehát azt kell kezelni.

A kezelés két alappillére a nem gyógyszeres és a gyógyszeres kezelés. A nem gyógyszeres kezelést főleg az esszenciális magas vérnyomásosoknak lehet javasolni. A túlsúlyos gyermekek esetében a fogyás, a sószegény diéta, a rendszeres testmozgása vérnyomás értékek normalizálódását válthatja ki. Ha mindezek után is magas a vérnyomás, akkor gyógyszeres kezelés válhat szükségessé. Az alapbetegségtől függően, természetesen a szekunder magas vérnyomás betegségben a gyerek kezelése hasonló mint a felnőtteké, de a gyógyszer lehet más és az adagolását is a gyerek korához, súlyához kell szabni.

Vannak az ún. határérték magas vérnyomásal rendelkező gyermekek (ezek a 90-95 percentil közötti vérnyomással rendelkezők). Nekik a gondozásuk, nyomonkövetésük, rendszeres vérnyomásmérésük nagyon fontos, ugyanis ők veszélyeztetettek arra, hogy későbbiekben magas vérnyomásos betegek legyenek.


Megelőzés

Fontos, hogy a kötelező szűrővizsgálatokon részt vegyen gyermekünk, hiszen nemegyszer véletlenszerűen itt derül fény a betegségre. Ennek felismerése azért fontos, mert ha a magas vérnyomásnak már tünetei vannak, akkor sok esetben már olyan szervi károsodások vannak, melyek már visszafordíthatatlanok. A magas vérnyomás a későbbi életkorban szívinfarktus, vesekárosodás, szemfenékeltérés, agyvérzés kialakulásához vezethet, ezért nagyon fontos a megelőzés.

Bethesda Gyermekkórház 

Gyermekgyógyászat