Egész évben allergia?

Tavasztól őszig gyakoriak a szénanáthás panaszok tüsszögéssel, vizes orrfolyással, orrdugulással, köhögéssel és torokviszketéssel, melyhez gyakran szemviszketés, könnyezés, és kötőhártya gyulladás is társul. Egyre többen vannak azonban, akiket egész évben kínoznak hasonló tünetek, melyekhez nehézlégzés, csalánkiütés, bőrgyulladás, illetve ekcéma és emésztőszervi panaszok is társulhatnak.


 

Az úgynevezett légúti vagy inhalációs allergiát a levegőben lebegő, belélegezhető anyagok, leggyakrabban virágpollenek okozzák. A tünetek az allergiát kiváltó növény virágzási idejében, minden évben ugyanakkor jelentkeznek, vagyis az allergia szezonális. Hazánkban három fő pollenszezon van: a kora tavaszi; fa pollen, a barkások, a nyár eleji fűpollen és a nyár végi gyom, üröm, valamint parlagfű okozta allergiás időszak. Egyesek szezontól függetlenül egész évben hasonló, szerencsére többnyire kevésbé intenzív panaszokkal küszködnek. Ilyenkor a leggyakoribb légúti allergén a házipor atka, a penészgomba spóra, az állati szőr vagy toll.

Ritkán okoznak légúti tünetet étel allergének – a tej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, olajos magvak, dió, mogyoró, és földimogyoró. Az ételallergia tünete gyakrabban bőrkiütés, ajak vagy szemhéj duzzanat, hányinger, hasi görcsök, valamint a korábban említett légúti tünetek.

A tünetek gyógyszerekkel, allergia ellenes szem- és orrcseppekkel, antihisztamin tablettával kiegészítve a legtöbb esetben erősen csökkenthetők, és akár a panaszmentesség is elérhető. Háztartási teendők háziporatka érzékenység esetén?


Apró társbérlők

A háziporatkák egészen apró, kb. 0,5 mm nagyságú, szabad szemmel nem látható rovarok, lakókörnyezetünkben mindenütt megtalálhatók. Az allergiát okozó anyag, az allergén a háziporatka ürülékében található. A fűtési időszak alatt a szárazabb levegőben ez az apró szemcsés ürülék elporlik, és erősen kötődik a textilszálakon, majd innen időről időre a levegőbe jut. Ez történik többek között a szőnyegpadlón járáskor, ha kárpitozott bútorokra ülünk, vagy ha felrázzuk az ágyneműt. Az atkák legszívesebben az ágyban, kárpitozott bútorokban, szőnyegekben, plüssjátékokban laknak. Sajnos a „háziporatka szezon” egész évben tart, és különösen télen a fűtési időszak okoz panaszokat. A háziporatka tápláléka emberi és állati hámfoszlány, baktériumok és gombaspórák. Legjobban 20-30 C közötti hőmérsékleten, 65–80-os páratartalomban érzik magukat, és szaporodnak. Naponta az emberről kb. 1,5 gramm hám válik le, mely egymillió atka számára elegendő táplálék 1 napra. 1 gramm porban akár 200 háziporatka is élhet.


 

Mit tehetünk ellene? Legfőbb követelmény a tisztaság. A tollpárnákat és pehelypaplanokat el kell távolítani, a matracokat, a párnákat és az ágy környékét gondosan portalanítsuk! Húzzunk műanyag huzatot a matracokra! Hetente cseréljük az ágyneműhuzatot, és mossuk ki a takarókat! A takarítás ideje alatt allergiás gyermek ne tartózkodjon a szobában! Kitömött játékállatok nem valók a hálószobába, itt csak mosható játékokat tartsunk. Ezeket is gyakran mossuk, könnyű mosható függönyöket használjunk! A portörlést nedves ruhával végezzük! Ma már különleges porszívókészülékek is rendelkezésre állnak, amelyekkel a portalanítás, ezáltal az atkátlanítás tökéletesebben elvégezhető. Sajnos ezek a készülékek igen drágák, és bérelésük sem olcsó.


Kinek segít a sóterápia?

Sok kisgyermeknek okoznak újra meg újra különböző heveny vagy idült légzőszervi megbetegedést érzékeny nyálkahártyái, és a szakorvosok tapasztalatai szerint egyre nő az allergiában szenvedő és az asztmás gyerekek száma. Kiegészítő kezelésként ajánlható számukra a sópára belégzésén alapuló kúra, amely ma már nemcsak a tengerpartok jótékony klímájában, távoli sóbányák hűs levegőjében, hanem egyre több helyen elérhető.


A speciális sóterápiának elsősorban asztma, idült légcsőhurut, pollenek okozta allergiák esetében van jótékony hatása. A világon számos hajdani sóbányában (például Lengyelországban, Erdélyben) szerveznek kúrákat orvosi felügyelet mellett a betegeknek. A sóbányák gyógycélú megnyitása kiváló terápiás lehetőség. Hasonlóképpen javíthatja a betegek közérzetét a tengerparti klíma. A sóbarlangban klímaoldat párolgása következtében, negatív ionizáció jön létre, így a légzőszervek nyálkahártyái aktiválódnak. A sóterápia helyben is alkalmazható, kiváltva az utazást, a szanatóriumi kezeléseket. A terápia természetesen az orvosi kezelést nem helyettesíti, kiegészítő jellegű. Hatására a betegek közérzete javul, kevesebb gyógyszerre van szükségük, tüneteik, köhögésük, nehézlégzésük enyhül. Allergiásoknak a pollenszezon előtt egy-két hónappal már érdemes elkezdeni a kúrát. A kúra kezdetekor 10 percet ajánlott tölteni a sótéglákkal, sóoldatos párologtató edényekkel felszerelt kb. 20 fok hőmérsékletű sóbarlangban, majd az időtartam fokozatosan növelendő napi egy órányira. A sóbarlangokban a gyermekek játszhatnak. Két hetes kúra hatása eredményeképpen enyhül a gyerekek krónikus köhögése, oldódik, felszakadozik a nyálkahártyákra rakódott slejm, és az idült betegségek ritkábban, enyhébb formában jelentkeznek. Az allergiában, asztmában szenvedő gyerekeknél elsősorban ősszel és tavasszal alkalmazzák a kúrát, és télen a krónikus köhögést is enyhíti. Van arra is lehetőség, hogy a párologtatni kívánt sóoldatot hazavigyék. Így otthon is biztosítani lehet a tiszta, páradús levegőt: ugyanis a magas relatív páratartalom miatt létrejött aerosol cseppecskék lecsapódnak a por, füst és pollenszemcsékre, azokat leülepítik. 

Dr. Szabolcs Andrea gyermekgyógyász

Bethesda Gyermekkórház

Gyermekgyógyászat