Az orrmelléküregek belsejét csillószőrös hengerhám borítja, az ott termelődő nyákot a csillószőrök mozgása a kivezető nyílás felé mozgatja, így biztosítja az üreg légtartalmának folyamatos fennmaradását.  A már csecsemőkorban is fellépő felső légúti hurutos betegségek fokozott váladék-termeléssel járnak és ezeknek a kicsiny üregeknek a nyálkahártya- megvastagodása az üregek kivezető nyílásait beszűkíti és lezárhatja, a váladék kiürülését is megnehezítve. Különböző baktériumok elszaporodása az orrüreg nyálkahártyáján a kezdetben savós, majd nyákos váladékot, végül sűrű, gennyes orrfolyást eredményez, utóbbi az arcüregekben felhalmozódva arcüreggyulladást, rostasejtgyulladást okozhat. Az orrüregi váladék felszaporodásában az orrmandulának gyulladása, megnagyobbodása is közrejátszik. A gyulladást elsősorban vírusok okozzák, a gyulladt nyálkahártyán aztán a baktériumok megtapadnak és gennyes gyulladást hoznak létre.

Figyelmeztető tünetek

A gyermekkori arcüreggyulladás tünete nem csak az arcfájdalom lehet, hanem a köhögés, mely elsősorban lefekvéskor jelentkezik, kezdetben száraz, majd hurutossá, mind produktívabbá válik. Oka a hátsó garatfal gyulladása, ekkor még csak kínzó, „száraz” a köhögés, kis folyadék ivására enyhül, majd a lecsorgó gennyes váladék, mely a gégén keresztül a légcsőbe, hörgőkbe is juthat, kiváltja a hurutos köhögést. Az így kialakult tünetegyüttest sinobronchitisnek hívjuk. Az orrgaratba jutott váladék a fülkürt szájadékához érve kezdetben savós középfülgyulladást, következményes vezetéses halláscsökkenést, majd gennyes középfülgyulladást, (sinuotitis) okozhat. A főleg lefekvéskor, de könnyebb fizikai megterheléskor is köhögő, tompa hallásról panaszkodó gyermeknél gondolni kell az arcüregek gyulladására. Ehhez járulhat a gyermek levertsége, rossz közérzete, étvágytalansága, hiszen a váladék a gyomorba is lejuthat. A bronchitis kezelésében a gyermekorvosé a vezető szerep, arcüreg- és középfülgyulladásnál pedig a fül-orr-gégészé. A gyermekkorban a homloküregek még fejletlenek, így a homloküreg-gyulladások száma is csekély, de gyulladása rejtve maradhat, csak a kínzó fejfájás hívja fel rá a figyelmet. Ennek kimutatására is CT szükséges.

Hogyan kezeljük?

Az arcüreg gyulladásának diagnózisát az orrmelléküreg rtg. felvétel igazolja. A pontos diagnózis felállításához csökkentett dózisú computeres tomográfia (CT) vizsgálat szükséges, szövődmények esetén pedig kötelező.  Szövődménymentes esetekben továbbra is a konzervatív kezelés javasolt, amit a szülők is el tudnak végezni. Nagyon fontos az arc kíméletes melegítése, ezt infravörös lámpával a legcélszerűbb végezni, naponta háromszor 8-10 perces időtartammal, a gyermek szemeit védve sötét napszemüveggel, a figyelmét pedig  egy mese felolvasásával lekötve. A csak elalváskor végzett arcmelegítés véleményem szerint ritkán elegendő. Az orrváladék csökkentésére antibiotikum tartalmú orrcseppek használnak, a váladék sűrűségének csökkentésére váladékoldók adandók. Antibiotikum adására szájon át, lehetőség szerint célzottan, a torok-, vagy orrváladék bakteriológiai tenyésztésének eredménye alapján kerüljön sor. A kiszáradt légutakba kerülő levegő párásítására párologtató készülékeket lehet használni, a párát célszerű Salvus víz párologtatásával előállítani.

Szövődményes esetekben, magas láz, emelkedett vörösvértest süllyedés, esetleg szeptikus állapot jöhet létre, ilyenkor az aktív fül-orr-gégészeti beavatkozás nem tűr halasztást. A korábban rutinszerűen végzett arcüreg mosásokat háttérbe szorította a modern műtéti technika, az endoszkópos orr- és melléküreg műtét.(FESS) Az antibiotikum adását kórházi körülmények között kezdetben vénán keresztül beadott injekcióval kezdjük, ha lehetséges – a kórokozók izolálása után – célzottan. 

Dr. Réti Csaba gyermekgyógyász, fül-orr-gégész

Bethesda Gyermekkórház