Mi okozza?

A féregnyúlvány-gyulladás kialakulásának pontos oka ismeretlen, de szerepet játszik benne az üreg – lumen – elzáródása (székletrög, elmeszesedett idegentest, mint például egy gyümölcsmag, vagy a féregnyúlványba került bélféreg). A falában elhelyezkedő, felső légúti, illetve a bél vírusos megbetegedése során megvastagodó, nagy mennyiségű nyirokszövet is okozhatja az elzáródást. A bél ürege elzáródik, a benne termelődő nyák miatt falában feszülés alakul ki, a jelenlévő baktériumok gennyes gyulladást indítanak el. A szerv nyirokelvezetése a gyulladás és a falfeszülés miatt romlik, vizenyő alakul ki, a féregnyúlvány nyálkahártyáján fekélyek keletkeznek. Keringése fokozatosan romlik, a megbetegedést követő 48-72 órán belül falában elhalás, majd nyílás – perforáció – képződik, és a korábban csak a féregnyúlványt érintő gennyes gyulladás, a környező szervekre, majd az egész hasüregre ráterjed. A hasüregben tályog alakulhat ki, mely sebészi beavatkozás, antibiotikus kezelés nélkül súlyos, akár életet veszélyeztető következményekkel járhat.

 

Nem könnyű a diagnózis

A heveny féregnyúlvány-gyulladás diagnózisa egyszerű, és egyben bonyolult is, hisz szinte valamennyi hasi kórkép utánozhatja, és maga is sokat utánozhat, ezért hasfájás esetén mindig gondolni kell rá. A klasszikus tünetek a gyomor, köldök területére lokalizálódó, bizonytalan hasi fájdalommal kezdődnek. Kezdetkor a magas láz ritka, hányás előfordulhat, de a magas láz, szűnni nem akaró hányás, hasmenés inkább vírusos fertőzés mellett szól. A beteg jellegzetesen kissé előrehajolva, görnyedten jár, a fájdalom lépcsőzéskor, ugráláskor fokozódik, fekve a jobb csípőizületet behajlítva tartja. A féregnyúlvány kilyukadását követően előrehaladott esetekben, előfordulhat magas, 39 ^oC-t meghaladó láz, hasmenés, bélelzáródás miatt kialakult hányás, mely megnehezíti a diagnózist.

A beteg vizsgálatakor általában jobb alhasi fájdalmat észlelhetünk, de ez a kezdeti szakban nem biztos, hogy ennyire körülhatárolt, ezért fontos a beteg többszöri vizsgálata, megfigyelése. Ilyenkor a laboratóriumi vizsgálatok emelkedett gyulladásos értékeket mutatnak. Nagy segítség a hasi ultrahang vizsgálat, ahol a megvastagodott, vizenyős falú, gyulladt féregnyúlvány jól ábrázolódik a gyakorlott ultrahangos vizsgáló számára. Egyéb képalkotó vizsgálatra – CT, MRI – csak nagyon bizonytalan, szövődménnyel járó esetekben lehet szükség.

 

Elkerülhetetlen a műtét

A heveny féregnyúlvány-gyulladás egyetlen kezelési módja a gyulladt nyúlvány eltávolítása, a gyulladás súlyosságától függően antibiotikum adása. A műtét történhet hagyományos, nyitott módon, illetve laparoscopos úton is. Kisgyermekkorban, 4-5 éves kor alatt, az anatómiai és a korosztállyal járó kommunikációs nehézségek miatt, még a gyermek ellátásra specializálódott szakemberek számára is nehéz a diagnózis, a folyamat gyorsabban halad előre, így a betegek 50-70%-a sajnos perforációval kerül műtétre. Előfordulhat, hogy a nehezen elkülöníthető gyulladt belek miatt csak antibiotikum terápiát követően, 8-12 héttel később lehet a féregnyúlványt eltávolítani. Szövődményes esetekben, ha hasüregi tályogot vagy a féregnyúlvány kilyukadását észleljük, szükség lehet, úgynevezett drain-cső behelyezésére, mely a műtét után képződött genny levezetésére szolgál. Hála a fejlett diagnosztikus módszereknek, a betegek nagy része időben kerül műtétre, és pár nap kórházi tartózkodást és 1-2 hetes otthoni lábadozást követően, maradandó tünetek nélkül térhet vissza korábbi aktív életébe. A modern antibiotikum terápiának, gondos műtéti technikáknak, szakszerű utógondozásnak köszönhetően a fejlett világban még a súlyos szövődményekkel járó esetekben is 1 % alatti a végzetes kimenetel.