Majd megszokva a kezdeti próbálkozások sikertelenségét, már nyugodt szívvel hagyják kint a különféle apróságokat is. Pedig a gyermek is lassan, de biztosan fejlődni, gyarapodni fog szellemileg és testileg is. A hónapok során a száj „befogadóképessége” mellett a megnövekedett izomerővel és mozgásképességgel a kisebb-nagyobb távolságok leküzdhetővé, a tárgyak elérhetővé válnak a csecsemők számára is.

A szájba bekerülő, oda nem való, idegentestek (szétgurult kis gyógyszerek, száraz, darabos ételmaradék, műanyag zacskó) lehetséges sorsa csökkenő gyakoriság szerint:

• A tárgy ingerli a légutak bemeneti részét (garat, gége, gégefedő porc), ezért kiváltódik a köhögési reflex, a gyermek pedig kiköpi az ingert kiváltó tárgyat. Máskor a garatreflex beindításával lenyeli azt, és jó esetben baj nélkül, a széklettel kiüríti. Ezekről a panaszmentes esetekről több szülő is beszámolt már. Ha a székletben nem találjuk meg a lenyelt emészthetetlen darabot, akkor annak természetétől függően beavatkozás (gyomortükrözés, felső endoszkópia), operáció is szükségessé válhat. Ez esetben nem egy fémgolyótól kell leginkább félni. Ha egy érdes szegélyű érme beragad a gyomor nyálkahártyába, az irritálja a bélfalat, és gyulladást is okoz. Ez a bélfal „kilyukadásához" azaz perforációhoz is vezethet. A lenyelt mágneses fémdarabok a bélrendszer bármely szakaszán összetapadhatnak, ez pedig a közéjük eső bélszakasz elhalását is okozhatja. Egy lapos elem lenyelése még ennyi gondolkodási időt sem ad: pólusait a nedves közeg rövidre zárja, a bélhám  pusztulásával biztosan perforáció alakul ki, ezért azonnal el kell vinni a gyermeket az ügyeletre (sebészetre).
• Az idegentest az anatómiai viszonyok miatt megakadhat a tápcsatorna valamelyik részén (nyelőcső alsó-felső anatómiai szűkülete, gyomor), vagy még korábban az emésztő- és légzőrendszer közös, keresztező szakaszán a garatban, de akár a légzőrendszerbe bekerülve légúti akadályt is okozhat (gége, légcső, főhörgő). Amennyiben nem voltunk jelen a „félrenyelésnél”, de egy eltűnt tárgy felkeltette bennünk a gyanút, úgy a  nyelőcsőben elakadt testre közvetett jelek is utalhatnak. A gyermek szinte csak pépes ételt és/vagy folyadékot hajlandó elfogadni, de elhúzódó köhögés, hányás, nyálcsorgatás, légzési nehezítettség, visszatérő légúti fertőzés, hörghurut is jelentkezhet. Nagyon fontos, hogy milyen anyagból készült a feltehetőleg lenyelt tárgy, mert a legkönnyebben elérhető képalkotó vizsgálati lehetőséggel, a mellkas, vagy kisebbek esetén a teljes testet érintő röntgenvizsgálattal a tárgy elhelyezkedése megítélhető.
• A garatban, gégebementben elakadt idegentest az életet veszélyeztető légzési nehezítettséget vagy teljes légzési akadályt okozhat. Az esetek 90%-a 5 éves kor alatt (65%-a 1 évesnél fiatalabb korban) történik, és bekövetkezése a felnőttek körében nagy riadalmat kelt. Pedig kevés alapismerettel akár egy életet is megmenthetünk.
• Fordítsuk a hasára és fektessük az alkarunkra az eszméleténél lévő, fuldokló, de köhögni próbáló csecsemőt, majd mérjünk közepes erősségű ütést négyszer a lapockák közé. Ha ez nem válik be, fordítsuk a hátára (úgynevezett Trendelenburg-helyzetbe), és a combjainkon megtámasztva gyakoroljunk négyszer nyomást a hasára, ezzel segítve a köhögést. Idegentesttől köhögő nagyobb gyermeknél a felnőtteknél használt Heimlich-műfogást lehet alkalmazni.
• Eszméletlen csecsemőnél vagy gyereknél az alapszintű újraélesztést azonnal meg kell kezdeni. Az újraélesztés ismerete és gyakorlása mindenki számára javasolt, de egyes hivatásokban kötelező is.
• Fontos megjegyezni, hogy a csecsemők szájába még idegentest gyanúja esetén sem szabad a szemkontroll nélkül vakon benyúlni.
• A kemény ételt – például a földimogyorót – harapni képes, de őrlőfogak hiányában rágni képtelen kisdedeknél (3 év körüli korosztály) a félrenyelt (aspirált) darabok az esetek 85-90%-ában a főhörgőkbe kerülnek, ami sípoló, nehezített légzéssel, köhögéssel, majd pár nap múlva lázzal és hörghuruttal, tüdőgyulladással járhat (aspirációs pneumonia).
• Nagy az aspiráció veszélye, ha evés közben fut, játszik vagy beszél a gyermek. Ha ilyenkor megbotlik egy játékban vagy a talaj egyenetlenségeiben, akkor egy hirtelen, mély, reflexes belégzéssel a szájüreg darabos tartalma is a tüdőbe kerülhet. Hirtelen fékező járműben is hasonló baleset történhet evés közben.
• A lágy szájpadra tapadt gyümölcshéj, napraforgómag vagy hajszál folyamatos ingerköhögést provokálva megtéveszti az egészségügyi személyzetet is. Ezért ne elégedjünk meg az étkezéshez köthetően, újonnan jelentkezett köhögés (idegen test gyanújának) tényével, hanem mindenképp tekintsünk bele az együttműködő gyermek szájába.

Dr. Koncz Levente Csaba

MRE Bethesda Gyermekkórház