Égési sérülések megelőzése 2.

Kisgyermekek gyakran szenvednek égési sérüléseket. Hazai viszonylatban is a leggyakoribb égési sérülésfajta a forrázás, de a nyári időszak közeledtével most a szezonális veszélyekre hívjuk fel a figyelmet. A kerti sütögetés veszélyforrásai mellett ne feledkezzünk el, a napsugarakról sem, amelyek ugyan nem olyan hirtelen okoznak bajt, de évek múltával „benyújtják a számlát”. A gyerekeinket csak mi tudjuk megóvni ettől, és megtanítani őket arra, hogyan éljenek együtt a napsugárzással!

Gondos „napozás”

Természetesen a napégés és következményei szerepelnek az előkelő első helyen ebben. Nehéz erről a témáról „okosan” beszélni, hiszen a nyár, a nyaralás elképzelhetetlen a szabadban, „egy szál fürdőruhában” való napozás és játék nélkül. Szerencsére az utóbbi időben kiemelt figyelmet kap a médiában is ez a téma, mégsem lehet elégszer hangsúlyozni a mértékletesség és arányosság fontosságát – elég, ha körbetekintünk egy átlagos nyári napon a déli órákban a Balaton partján egy strandon. Emberek tömegei lubickolnak kalap, trikó nélkül órák óta a vízben, miközben már régóta leázott róluk a napolaj, vagy naptej. De ha megkérdeznénk, szinte mindenki „kívülről fújná” a választ: a déli órákban (10/11 és 15/16 óra között) ne tartózkodjunk a tűző napon, akár óránként ismételjük meg a megfelelő faktorszámú krém felvitelét a bőrre (a strandra indulás előtt legalább negyedórával, hogy oda érve már védve legyünk), óvjuk testünket valamilyen könnyű, lehetőleg fehér ruházattal. Mindannyian halljuk ezeket a figyelmeztetéseket, ám nagyon nehéz az adott kellemes pillanatban veszélyre, rossz jövőre gondolni. Hisz’ oly természetes a magunk és gyermekeink egészsége – és miért is lenne baj abból a jóleső napozásból, amire egész évben vártunk és már mindjárt vége? Ne ringassuk magunkat illúziókba – szervezetünk minden „ellene” elkövetett cselekedetet megjegyez és valamikor, ki tudja miért, válaszol rossz döntéseinkre. Bőrgyógyászok figyelmeztetnek arra, hogy az egyik legagresszívabb ráktípus, a melanoma előfordulása drasztikus módon megemelkedett az elmúlt években, amelynek egyik oka kétségtelenül a túlzott és kontrollálatlan napozás. Szinte hihetetlen statisztikai adat, hogy hazánkban éves szinten kb. 400 áldozata van a festékes bőrráknak. Bár a betegség időben felismerve műtéttel viszonylag jól gyógyítható, a szakemberek inkább a megelőzés fontosságát hangsúlyozzák, amely elsősorban a fényvédelemről szól.

keretbe ide1> A hűsítő vízfelület és az árnyékot adó fák levelei visszaverik a nap sugarait, amelyek nemcsak a bőrt veszélyeztetik, hanem a szemet is károsítják. Használjunk tehát jó minőségű napszemüveget, amelyek valóban kiszűrik a Nap káros (UVA és UVB) sugarait! Tartózkodjunk inkább napernyő alatt, hordjunk sapkát, vagy kalapot!

keretbe ide2> Főleg a nyári hónapokban végezzünk rendszeres bőrvizsgálatot, és ha bármilyen anyajegy-elváltozást észlelünk (aszimmetria, szabálytalan határok, változó szín és kiterjedés, újak megjelenése), azonnal mutassuk meg bőrgyógyász szakembernek, mert az időben történő kezelés jóval hatékonyabb.

Grillezés és bográcsozás

TIPP

Minden égési sérülésnél fontos a mielőbbi hűtés, tiszta vízzel, ha sérült a bőrfelszín, akkor fertőtlenítés is szükséges Ha nagy felületet érint, forduljunk azonnal orvoshoz!

A nyári időszak élményei közül az egyik legmeghatározóbb a szabadtéri sütés-főzés. Szinte elképzelhetetlen egy-egy családi, baráti összejövetel grillezés, bográcsozás, tábortűz nélkül. A sok vendég, a sürgés-forgás, az emelkedett hangulat azonban sokszor a veszélyhelyzet felismerésének hiányához vezet. Valószínűleg többen is átéltük már azt a feszítő pillanatot, amikor a faszén, vagy a fahasáb nem akar begyulladni a tűzrakó helyen. Adódik a megoldás, hogy valamilyen jól éghető anyaggal lelocsolva meggyorsítsuk a folyamatot. Ezek a legveszélyesebb pillanatok! Ilyenkor a hirtelen fellobbanó láng kiszámíthatatlan irányban és sebességgel szóródik szét, megégetve és meggyújtva mindent, ami az útjába kerül. Gyakran okoz súlyos égési sérülést a magára hagyott, véglegesen nem eloltott tűz is, amely a rá rakódott hamutól nem észlelhető- Fokozottan ügyeljünk arra, hogy kisgyermek még véletlenül se mehessen nyílt láng, vagy forró edény közelébe!

Veszélyes villámok

Szólnunk kell néhány szót a nyári viharokról is, melyeknek szinte állandó égi kísérője a villámlás. A villámok tulajdonképpen természetes elektromos légköri kisülések, amelyek azonban, közvetlenül vagy közvetve, súlyos égési sérüléseket okozhatnak. Magyarországon évente átlagosan 30 ember szenved villámcsapás okozta elektromos égést – főleg a nyári hónapokban. Elsősorban a szabadban tartózkodókra – sportolókra, kirándulókra, biciklistákra – leselkedik ilyenkor nagy veszély. Viharos időben ezért arra törekedjünk, hogy minél előbb zárt térbe kerüljünk. Semmiképpen ne tartózkodjunk vízben, mert az vonzza a villámot és jól vezeti az áramot. Jó tudni, hogy a villám általában a környezet legmagasabb pontjába csap, ezért, a tévhittel ellentétben akkor teszünk jót, ha viharban nem állunk fa alá, hanem attól jó messze, lekuporodva várjuk meg, míg véget ér az égszakadás. Lakásban tartózkodva se álljunk túl közel az ablakhoz és a vihar idejére, elővigyázatosságból, jó, ha kikapcsoljuk a számítógépet, a TV-t és a vonalas telefont. Ha autóban ülve ér a vihar bennünket, ne szálljunk ki, mert a kocsi fém karosszériája a földbe vezeti az áramot – ezzel véd meg bennünket. Ha valakit villámcsapás ér, azonnal mentőt kell hívni hozzá, még akkor is, ha láthatóan jól van, mert a lehetséges szövődmények csak utólag derülnek ki. Ha a sérült légzése leállt, de érezhető a pulzusa, akkor lélegeztessük a beteget a száján át! Ha a szíve állt le, alkalmazzunk mellkaskompressziót az orvos megérkezéséig! A sebekre ne tegyünk semmit, és próbáljuk úgy mozgatni a beteget, hogy közben nem érünk a sérült részekhez. 

Németh Sándor

Bethesda Gyermekkórház


Gyermekgyógyászat