Égési sérülések megelőzése

Az égési sérülések keletkezése és ellátása

Bőrünkön többféle módon keletkezhet égési sérülés: létrejöhet forrázással (folyadék, láng, felforrósodott tárgy), kémiai anyagok  (savak, lúgok, szerves vegyületek), illetve elektromos és sugárzó égés (napégés) hatására.

A jelentős kiterjedésű, súlyos égési sérülés több szervet is érinthet.

A lángégetteknél a forró levegő, a láng belégzése miatt a légutak közvetlenül sérülnek és légzési nehezítettség lép fel, ami gépi lélegeztetést tesz szükségessé. A szabadon maradt, nagy kiterjedésű égett bőrfelület kedvez a bakteriális, illetve gombás felülfertőződésnek. Mivel a hám sérült, így a kórokozók szabadon bejuthatnak a véráramba, ezzel vérmérgezést (szepszist) okozva.  Az égésbetegek intenzív ellátást igényelnek, ha kialakul a vérmérgezés a helyzetük sokkal súlyosabbá válik, a keringés és a vese támogatása, vizeletképzés hiányában méregtelenítés (dialízis) válhat szükségessé.

Az azonnali, akut ellátást követően a súlyos égéssérülést szenvedett betegek az égésközpontokba kerülnek, ahol különböző szakorvosokból álló csapat kezeli őket.

Az életminőséget jelentősen meghatározó szövődményeket (pl.: sérült ízületek mozgása beszűkül  az élettanihoz képest) kontrollvizsgálatokon követik, és rehabilitációs osztályon próbálják mérsékelni. 

Országosan az MRE Bethesda Gyermekkórház Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Országos Központ, regionálisan pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermeksebészeti Traumatológiai és Égési Osztálya hivatott a súlyos égéssérült betegek ellátására.

A napsugárzás okozta égési sérülések döntő többségükben I. fokúak. Ilyenkor a bőr élénkpiros, enyhén duzzadt, de nyomásra halványodó. A II. fokú égési sérülés eggyel súlyosabbnak számít. A keletkező hólyag kifakadás után vérzik, érzékeny alapot mutat, amiből a bőr még teljes gyógyulásra képes. A bőr mélyebb rétegei a nagyobb energiájú, hosszabb behatások után károsodnak. Ilyenkor a bőr teljes vastagsága és a bőr alatti szövetek (zsír, izom, csontok) pusztulása történik (III. illetve IV. fokú égési sérülés).

Sajnos a sérülés és a károsodás összetett mechanizmusa miatt a szöveti elhalás a kezdetekben mélyülhet, felléphetnek szövődmények, több szerv elégtelensége és életveszélyes állapot.

Hogyan óvjuk meg gyermekeinket a különféle égési sérülésektől?

A gyermekek napon tartózkodását korlátozza a szerkezetében vékonyabb és barnulásra (melanintermelésre) kevésbé képes bőrük. Hat hónapos koruk alatt lehetőleg ne, de e fölött is csak kellő körültekintéssel napozhatnak a kisgyermekek. Használjunk magas faktorszámú naptejet (legkevesebb 15–30 SPF, azaz sun protection factor), amivel kétóránkét, illetve úszás vagy izzadás után a bőrfelületet ismételten be kell kenni. Ezek semlegesítik az UV-A és UV-B sugarakat, és megelőzik a leégést. Vízparton a magas UV sugárzású órákban speciális UV szűrő pólóban (sportboltokban kapható) és sapkával engedjük a gyerekeket a vízbe. Magas napálláskor, 10 és 16 óra között egyébként is ellenjavallt mindenki számára a tűző napon tartózkodás. A kicsiket ilyenkor öltöztessük a végtagokat is fedő könnyű, lenge ruhába, és adjunk rájuk napellenzős, esetleg tarkót is védő sapkát.

Ne feledjük, hogy a nyári magasabb környezeti hőmérséklet miatt a párologtatás miatt több folyadékot veszítünk. Ezért érdemes számon tartani, hogy kinek hányszor fogyott el a cumisüvegéből, poharából a víz vagy a tea, ezt mindig pótoljunk és többször, 20 percenként kínáljuk gyermekeinket. Ha mégis megtörtént a baj, akkor a bőr nyugtatására és rehidrálására használjunk napozás utáni hidratálókrémet. A lokálisan alkalmazható készítmények egy része patikában és drogériában egyaránt beszerezhető.

A nagy energiájú hőhatást forró folyadék vagy szilárd közeg is közvetítheti. Télen balesetek forrása lehet a beüzemelt cserépkályha vagy kandalló, de a hétköznapokban a konyhai sütő is veszélyes lehet. A csecsemők, kisdedek bizonytalan, támolygó, kezdő lépéseikkel folyamatosan kapaszkodót keresnek. A forró felületnek támaszkodva tenyerük másodpercek alatt mély égési sérülést szenvedhet.  A konyhában szorgoskodó, a tűzhelyen forró ételt vagy italt készítő édesanya a felügyelt gyermek érdeklődését is felkelti. A kíváncsiságtól hajtott gyermek ágaskodva elérheti az edény vagy kávékiöntő fülét, és ha sikerül megragadnia, akár magára is boríthatja. Jellemzően a fej és a felsőtest sérül, ami zsíros, olajos folyadék esetében súlyosbító tényező.

A nyári sütögetés alatt a kertben rohangáló gyermekek beleeshetnek a tűzhely mellé félrehúzott bográcsba, vagy magukra húzhatják a grillező állványát a parázzsal együtt.

Ha nem tudjuk megelőzni, és a baj bekövetkezik rendkívül fontos, hogy azonnal hűtsük le az égett testfelületet folyó, langyos csapvíz alatt, fokozatosan hűtve, amit lehetőség szerint 20-30 percen keresztül folytassunk. Nem szerencsés vizes borogatást tenni az égett felületre, ugyanis ha nem elég gyakran cseréljük, vagy nedvesítjük át friss vízzel, akkor nem lesz kellően hűtő hatása. Patikai segítséget kérve kaphatunk speciális gélt, kötszert (Water-jel), ami a kezelést érdemben kiegészíti.

A közhiedelemmel ellentétben nem segítünk, ha tejföllel, tojással vagy zsírral kenjük be az égési sérülést. Ugyanis ha a sérült felszínre helyezett anyag nem kellően veszi át a hőenergiát, azaz nem hűt, akkor ezzel mélyül és súlyosbodik sérülés.

A manapság könnyen elérhető és gyors hatású fájdalomcsillapítók közül adjunk bátran ibuprofen vagy paracetamol hatóanyagú, vény nélkül kapható kúpot vagy szirupot a gyermeknek.

Külön csoportba tartoznak azok, akik nagyfeszültségű elektromos áramtól (vasúti felső vezeték, elektromos transzformátor) szenvednek égési sérülést. A feltételezhetően politraumatizált, jellemzően eszméletlen embernél fennáll a veszélye, hogy belső szervi és gerincsérülést szenvedhetett, ezért azonnal hívni kell a mentőszolgálatot és a tűzoltóságot. Balesetveszélyes helyszínen (szikrázó elektromos transzformátor, vezeték) ne veszélyeztessük magunkat, várjuk meg a szakemberek kiérkezését!

Modernizált, felgyorsult életünkben nagyon fontos a megelőzés, ezért ne spóroljunk energiát a tűzhely, a kandalló, a kályha, a bográcshely és a karácsonyfa helyének megválasztásakor. Ennek jelentőségét támasztja alá, hogy az égésközpontok évente több mint 3000 égéssérült gyermeket látnak el.

Dr. Koncz Levente Csaba

MRE Bethesda Gyermekkórház

Gyermekgyógyászat