Csecsemő- és gyermekgondozás
Koraszülöttek
A várandósság ideje 40 hét. Az újszülöttek súlya általában 3-4 kg között van, hosszuk 50-55 cm. Ha egy kisbaba 37 hetet eltölt az anyaméhben, már érett újszülöttnek nevezzük, vagyis szervezete érett arra, hogy megbirkózzon a méhen kívüli élettel. Néha azonban a szülés a 37. hét előtt beindul. A várandósság 24. és 37. hete között lezajlott szülést nevezzük koraszülésnek. Ha egy újszülött időre születik, tehát a 37. hét után, de súlya 2500 gramm alatt van, méhen belüli retardációról vagy sorvadásról beszélünk. A koraszülötteket súlyuk alapján is kategorizálják. Az 1500 gramm alatti súllyal születetteket igen kis súlyú, az 1000 gramm alattiakat extrém kis súlyú koraszülöttnek nevezik. A koraszülöttek többsége 1500–2500 gramm súllyal születik.
A csecsemő és a gyermek táplálása
A táplálkozás a szervezet számára szükséges anyagok felvételét és feldolgozását jelenti. Egészséges táplálkozással nagyon sokféle későbbi betegség (pl. magasvérnyomás, szívbetegségek, cukorbetegség, daganatok) előzhető meg. A csecsemő számára a megfelelő táplálék az anyatej. Lehetőség szerint az első 6 hónapban kizárólag szopjon a csecsemő, és legalább 1 éves koráig kapjon anyatejet. Az anyák 97 %-a képes szoptatni gyermekét, de ennek több feltétele is van: megfelelő információk, támogató családi háttér és egészségügyi szakemberek, egészséges táplálkozás, elegendő folyadék bevitele, pihenés.
Az időben született (betöltött 37. terhességi hét után), érett újszülöttnek nincs szüksége vízre, teára, glukóz (szőlőcukrot tartalmazó) oldatra vagy tápszerre. Kivétel ez alól, ha a szakorvos indokoltnak látja.
A mozgásfejlődés alakulása csecsemőkorban
A csecsemők mozgásfejlődése nagyon intenzív időszak, mert egy év alatt jutnak el a fekvő testhelyzetből – ahol az izmaik még feszesek – egészen a járásig, az önállóan megtett lépésekig.
Az első életévben zajló mozgásfejlődési periódusok:
Az 1-2 hetes csecsemő izmai feszesek, öklét összezárja, karját könyökben behajlítva a feje mellett tartja. A fejét nem bírja egyedül megtartani, illetve csak nagyon rövid ideig, de fekvő helyzetben képes egyik oldalról a másikra elfordítani. Főként azt az oldalt részesíti előnyben, ahonnan az ingereket kapja. Fontos, hogy rendszeresen változtassuk a fekvés irányát, mert az egy oldali fekvés hatására néhány hét alatt kialakulhat a koponya deformitása. (A köznyelvben ezt úgy szoktuk mondani, hogy „elfekszi a fejét a csecsemő”.) Hason fekvő helyzetben a csecsemő arca belefúródik a lepedőbe, ezért oldalra kell fordítani a fejét.
Tetvesség
A tetvesség, vagy szakmai kifejezéssel pedicullosis, sokakat érintő probléma. A fejtetű (pediculus humanus capitis) világszerte a gyermekközösségekben fordul elő, elsősorban óvodában, iskolában. A tetvesség nem csupán epidemiológiai (fertőzés terjedésére kiterjedő) probléma, hanem számolnunk kell azzal is, hogy súlyosan zavarhatja az életkörülményeket, és nagyon gyakran okoz a gyermekeknél szégyenérzetet.
Hogyan is néz ki a fejtetű?
A fejtetű szürke-világossárga színű rovar, melynek potroha a vérszívást követően vörös, barnás színű is lehet. Fejlett kapaszkodási ösztöne van, így vérszívás közben is erősen kapaszkodik. Látása kissé fejletlen, fénykerülő, ezzel szemben a szaglása és hőérzékelése jól fejlett. A külső behatásokkal szemben elég ellenálló, jól tűri a szárazságot, de vízben is napokig életképes. A hőmérséklet ingadozáshoz is jól alkalmazkodik, de 50 oC-on percek, 60 oC-on másodpercek alatt elpusztul.
A 2,5–4,5 mm méretű rovar a serkéit a hajszálak tövére teszi, főként a tarkó és halántéktájon, és erős cementszerű anyaggal rögzíti. Mivel a serkéket a hajszálak eredésétől számított 6 mm-es távolságra teszi, így a 2-3 mm-esnél kisebb hajban nem tud szaporodni.
Öltöztetés
Az öltöztetés célja alapvetően a test védelme a külső hőmérséklet ingadozásától és egyéb fizikai behatásoktól. Az emberek testhőmérséklete viszonylag állandónak mondható (36-37 °C). Az állandó hőmérsékletet az idegrendszer hőszabályzó központja biztosítja, de ennek működése csecsemőkorban még nem tökéletes. A mi éghajlatunkon szervezetünk állandó hőmérsékletét külső segítség nélkül – ha ruha vagy melegítés nélkül kitennénk az időjárás viszontagságainak – nehezen vagy egyáltalán nem tudja fenntartani. Ezért hideg időben a lehűléstől, meleg időben pedig a hőfelvételtől védjük a szervezetet az öltözékünkkel.
Az újszülöttre várva – Babaszoba kialakítása
A babaszoba előkészítése
A család számára mindig várva várt pillanat a gyermek megszületése. Az újszülött megérkezését megelőzően elő kell készíteni a helyét. Ilyenkor vetődik fel először a kérdés, hogy saját vagy közös szoba legyen?
Legjobb, ha az első hetekben a szülőkkel közös szobában helyezzük el az újszülött kiságyát, majd 6 hónapos kor után célszerű külön szobába helyezni a csecsemőt, amennyiben lehetőség van rá. Ha nem tudunk külön gyermekszobát biztosítani, akkor legalább egy külön sarkot kell kialakítani a csecsemőnknek. A kiválasztott hely legyen jól fűthető, szellőztethető, megfelelően világítható. Fontos a levegő párásítása is fűtésszezonban, mert a száraz levegő kiszárítja az orrnyálkahártyát, elősegítve ezzel a megfázást. Ehhez nem szükséges drága párásító készüléket vásárolni, megteszi a fűtőtestre helyezett nedves textilpelenka is, de ha van akváriumunk, az is nagyon jól párásít.
Egészséges alvás gyermekkorban
Hogyan altassuk a csecsemőt?
Egy újszülött a nap nagyobb részét alvással tölti, kezdetben bioritmus nélkül – ez az első két hónap után lassan, folyamatosan épül fel, és mivel erősen biológiai alapú, a gyermek szoktatása csak részben befolyásolja. Éppen ezért fontos figyelnünk a kisbaba saját ritmusára, mert bármilyen ritmust nem tudunk ráerőltetni. Sokan igyekeznek a babájukat már nagyon korán elaltatni, és csodálkoznak, hogy éjjel többször felébred – ebben az esetben sokszor a megoldás a későbbi altatás lehet.
A táplálékallergia, -intolerancia megelőzése a várandósság, szoptatás idején
Amíg az ember csak önmagáért felelős, könnyebben eszik, iszik olyat, és annyit, amivel már túllépi a szervezete tűréshatárát, és allergiás vagy eltúlzott reakció adja tudtára, hogy letért a számára megfelelő étrendről. Akkor azonban, amikor egy nő gyermeket vár, vagy már/még szoptat, sokkal jobban meg kell gondolnia, hogy mi kerül a tányérjára, mert ezzel egy másik (ikrek esetén több) ember egészségéért is felelős. Amennyiben a családban előfordult már allergiás, és van rá mód, érdemes a fogamzást is úgy időzíteni, hogy a szülés ne pollenszezonra essen. Ennek azért lehet jelentősége, mert számos táplálékallergén keresztreakciót adhat a légúti allergénekre, így a pollenekre is. Mivel a várandósság alatti étrend alig van hatással a gyermek allergiás megbetegedésére, ezért a kismama számára nincs szükség különösebb étrendi megszorításra, ez alól csupán a földimogyoró fogyasztása jelent(het)i a kivételt. Az étrend összeállításakor törekedni szükséges az ómega-6/3 zsírsavak megfelelő arányára: előnyben részesítendők az ómega-3 zsírsavakat nagyobb arányban tartalmazó növényi olajok (például repce-, lenmag-, dió-, szőlőmag-, olívaolaj) és magvak (dió, lenmag, mandula, stb.). Kedvező hatásúak a pre- és probiotikumokat egyaránt tartalmazó készítmények (joghurt, kefir, stb.) fogyasztása, amelyek csökkentik az atópiás betegségek (például: allergiás asztma, táplálékallergia) kialakulásának kockázatát. Az esszenciális zsírsavak, illetve a pre- és probiotikumok fogyasztása az allergia kialakulásának megelőzése céljából a szoptatás alatt is javasolt.
Egész évben allergia?
Tavasztól őszig gyakoriak a
szénanáthás panaszok tüsszögéssel, vizes orrfolyással, orrdugulással,
köhögéssel és torokviszketéssel, melyhez gyakran szemviszketés, könnyezés, és
kötőhártya gyulladás is társul. Egyre többen vannak azonban, akiket egész évben
kínoznak hasonló tünetek, melyekhez nehézlégzés, csalánkiütés, bőrgyulladás,
illetve ekcéma és emésztőszervi panaszok is társulhatnak.
A gerincferdülésről
Iskolai szűrővizsgálatok során gyakran elhangzik: „ A gyermeknek gerincferdülése van.” Sok szülő ennek hallatán a legrosszabbra gondol, de fontos tudni, hogy az esetek többségében kezelhető elváltozásról beszélünk. De mi is az a gerincferdülés, és mik a terápiás lehetőségek? Alábbi cikkünkben próbáljuk áttekinteni a legfontosabbakat, amit erről a betegségről tudni kell.