A koraszülött babák nem csak picikék, de testarányaik is mások. Kutacsaik tátongók, koponyacsontjuk még puha. Füleik még nem porcosak, fejükhöz lapulnak. Bőrüket magzatmáz, apró pelyhes, szőrös területek fedhetik, színük jellemzően vöröses, mivel az erek áttűnnek a vékony bőrön. Bőrük nemcsak vékony, hanem fényes is, sérülékeny, bőr alatti zsírszövetük még nem fejlődött ki, emiatt hőháztartásuk is fejletlen. A tenyerükön, talpukon levő barázdák még nem alakultak ki teljesen. Köldökük lejjebb van, körmeik még nem érik el az ujjbegyek végét. Kisfiúknál a herék még nem szálltak le a herezacskóba, kislányoknál a szeméremajkak fejletlenek. Izomzatuk jellemzően laza, az inkubátorban kiterülve fekszenek. Az újszülöttkori reflexek még nem alakultak ki, így a szopóreflex fejletlensége miatt nehezen táplálhatók. Éhségüket nem mindig jelzik, éber állapotban sem aktívak. Hangjuk nyöszörgő, nyögdécselő.

A koraszülötteknél leggyakrabban előforduló problémák

A koraszülötteknél előforduló leggyakoribb probléma a tüdő fejletlensége, így gyakran gépi lélegeztetés válik szükségessé. Az elhúzódó gépi lélegeztetés is okozhat a gyermek tüdejében, szemében elváltozást. Mivel az életfunkcióik éretlenek, állandó monitorozást és felügyeletet igényelnek, erre szolgál az inkubátor. Minél korábban születik egy kisbaba, annál több támogatást igényel. Kezdetben a reflex hiánya miatt nem képesek szopizni, sőt a nagyon kicsiknél a nyelés is nehezített lehet. Ilyenkor a lefejt anyatejet szondán át kapják. A pocakjuk befogadóképessége azonban még olyan kicsi, hogy a fejlődéshez szükséges egyéb tápanyagot infúzióban kapják meg. Ahogy erősödnek, fejlődnek, úgy lehet óvatosan az anyatej mennyiségét növelni, az infúziót pedig csökkenteni. A szopóreflex megjelenésével el lehet kezdeni a szoptatást.

A másik gyakori szövődmény az éretlenség és sérülékenység miatti bevérzés. Minél kisebb a koraszülött, annál gyakoribb, hogy az agy területén vérzés keletkezik. Mivel ilyenkor az agykéreg még fejletlen, jellemzően inkább a mozgási és szenzoros területek sérülnek, mint a mentális funkciók.

A koraszülöttek ápolására, gondozására óriási figyelmet kell fordítani, mivel a gyenge immunrendszerük miatt fokozottan ki vannak téve a fertőző betegségeknek. Ezek megelőzéséhez elengedhetetlen a gondos kézmosás, szükség esetén gumikesztyű és maszk használata.

A koraszülés okai

A koraszülésnek rengeteg oka lehet:

• anyai betegségek, melyek lehetnek krónikusak (pl.: magas vérnyomás, cukorbetegség) vagy fertőzők (pl.: szifilisz, hepatitisz);
• az anyaméh betegségei, pl.: mióma;
• a méhszáj rendellenességei;
• a méh fejlődési rendellenességei;
• rossz helyen tapadó méhlepény, pl.: ha eléri, vagy ráfekszik a méhszájra;
• korai lepényleválás;
• az anya káros szenvedélyei, pl.: alkohol, drog, aktív és passzív dohányzás;
• stressz;
• ha az előzményben művi abortusz szerepel;
• rossz szociális körülmények;
• ha túl fiatal vagy idős az anya.

Az okok közül számos olyan van, amely megelőzhető. Fontos a várandósság tervezése, a felkészülés. A tervezett várandósság előtt legalább három hónappal el kell kezdeni a várandósvitamin, a folsav szedését. Fel kell keresni a nőgyógyászunkat, és meggyőződni arról, hogy minden rendben van, ajánlott rákszűrést végeztetni. A várandósság alatti egészséges életmód meghatározó a gyermek szempontjából is. Az egészséges táplálkozással, a káros szenvedélyek kerülésével a szervezet optimális állapotba kerül és marad a gyermek kihordásához.

Ha a fájások idő előtt elkezdődnek, azonnal menjünk kórházba, mert megfelelő gyógyszerekkel késleltethető a szülés beindulása. A gyermek szempontjából minden nap számít. Ma már korszerű gyógyszerek állnak rendelkezésre, például a koraszülöttek tüdőérésének segítésére.

A szülést és a korai ellátást követően a koraszülötteknek akkor is szoros felügyeletre és gondozásra van szükségük, ha már elhagyták a kórházat. Elengedhetetlen a korai fejlesztés, a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése, mint a látás- és hallásvizsgálat. Az idegrendszer érintettsége esetén speciális terápiák, gyógytorna, mozgásterápia válhat szükségessé. Magyarországon az ellátó- és szűrőrendszer jól működik. A legtöbb koraszülöttet fogadni tudó szülészeti intézményben megvalósul az utógondozás, tehát időről időre kontrollvizsgálatra hívják vissza a gyermeket. Az alapellátás tevékenyégi körébe tartozik az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzése. A koraszülöttek fejlődésénél a szakemberek mindig figyelembe veszik a korrigált életkort. A 35–37. hét között született gyermekeknél féléves korukig, a 28–34. hét között születetteknek 1 éves korukig, a 28. hét előtt született kicsiknél 2 éves korig lehet figyelembe venni a korrigált életkort a fejlettségi szint megállapításához. Tehát ha az önálló járást 1 éves korban várjuk el egy időre született, egészséges gyermeknél, akkor egy 27. hétre született koraszülöttnél ezt csak 15 hónapos korban.

Koraszülöttek után járó juttatások

A koraszülöttek után járó ellátások akkor különböznek nem koraszülött társaikétól, ha a gyermek 1500 gramm alatti súllyal született. Ekkor a gyermekre vonatkoznak a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre vonatkozó ellátások, mint az emelt összegű családi pótlék, a közgyógyellátás, az 50%-os bölcsődei étkezési díj, a bölcsődei gondozási díj megfizetése alóli mentesség, valamint az utazási kedvezmény. Ezek az ellátások a gyermek 3 éves koráig járnak.

Fontos tudni, hogy a koraszülöttek fokozottan ki vannak téve a fertőző betegségeknek, így a védőoltások beadása náluk sem maradhat el. A koraszülöttség nem indok az oltások késleltetett beadására, sőt! Ők is megkaphatják az életkori oltásokat abban a korban, amikor az jár, tehát a 2 hónapos korban adandó oltást 2 hónaposan, stb. Mindig az oltó orvos dönti el, hogy a gyermek oltható-e. A 32. hét előtt született kisbabák ingyenesen kaphatják őszi-tavaszi szezonban az RSV-oltást. Az RSV-vírus egészséges emberben sima náthát okoz, koraszülöttekre azonban akár életveszélyes is lehet. Ingyenesen kaphatják még az oltást bizonyos tüdő és szívbetegségben szenvedő csecsemők, kisdedek is. Ez a szülő beleegyezésével kérhető, a koraszülötteket ellátó intézményben adják be havonta, 6 hónapon át.

Kardos Robertina

területi és iskola védőnő, csoportvezető, oktató védőnő