Legfrissebb tartalmak

A gyermekek védelme az ultraibolya sugárzástól

A gyermekek dinamikusan növekszenek, ezért fogékonyabbak a környezeti veszélyekre, mint a felnőttek. Sok életműködés, mint pl. az immunrendszeré, nem teljesen kifejlődött születéskor, és a nem biztonságos környezet gátolhatja a normális fejlődésüket. A legtöbb környezeti veszély azonban megelőzhető. Az gyermekek egészségének megőrzésére a leghatékonyabb út az, ha csökkentjük kitettségüket a lehetséges ártalmaknak.

A napsugárzás hatása az egészségre

Az UV sugárzás

Az ultraibolya sugárzás a napsugárzás egyik láthatatlan összetevője. A Napból a földfelszínt elérő UV sugárzás szintjét számos tényező befolyásolja.

  • A Nap magassága: minél magasabban van a Nap az égen, annál nagyobb az UV sugárzás szintje.
  • Szélességi kör: minél közelebb vagyunk az egyenlítői területekhez, annál magasabb az UV sugárzás szintje.
  • Felhőtakaró: az UV sugárzási szintek a felhőtlen ég alatt a legnagyobbak, de még felhős ég esetében is magasak lehetnek.
  • Magasság: az UV sugárzás szintje 1000 méterenként kb. 5%-kal növekszik.
  • Ózon: az ózon elnyeli a nap UV sugárzásának egy részét. Mivel az ózonréteg lecsökkent, több UV sugárzás éri a földfelszínt.
  • Felszíni visszaverődés: sok felület visszaveri az UV sugárzást, és ez hozzáadódik az összes UV expozícióhoz (pl. a fű, a talaj és a víz az UV sugárzásnak kevesebb mint 10%-át veri vissza, míg a friss hó több mint 80%-át, a száraz homok kb. 15%-át, a tengeri tajték kb. 25%-át).
Amikor szemünket vagy bőrünket ultraibolya (UV) sugárzás éri, akkor UV expozícióról (hatásról) beszélünk. Jelentős mennyiségű ultraibolya sugárzás két fő forrásból érheti az embereket: a Napból (ekkor a sugárzás természetes eredetű), vagy a kozmetikai célú barnulásra használt lámpákból (mesterséges UV sugárzás).

Az UV sugárzás kis mennyiségben alapvetően szükséges a jó egészséghez, mivel hatására D-vitamin képződik az emberi bőrben. Ugyanakkor az ezt meghaladó mennyiségű, túlzott UV sugárzás számos betegség okozója is lehet.

Az UV sugárzást az emberi szemmel vagy bőrrel közvetlenül nem érzékeljük, csak később, amikor az UV expozíció következtében kialakult gyulladásos reakciók fájdalmat okoznak.

Az emberi bőr érzékenysége – a bőr alapszínétől függően – tág határok között változhat. A világos bőrűek sokkal érzékenyebbek az UV sugárzás hatásaira, mint a sötétebb bőrűek. Ugyanakkor a szem érzékenysége azonos minden bőrtípus esetében.

Ha a szem túlzottan ki van téve az UV sugárzásnak, az szaru-, és kötőhártya-gyulladásához vezethet, szürkehályogot okozhat, vagy gyorsítja annak kifejlődését.

Az UV sugárzás következtében az ember bőre leég, a sugárzás bőrrákhoz vezethet, valamint gyorsítja a bőr öregedését. Az UV sugárzás csökkenti az immunrendszer hatékonyságát. Következésképp a napfény-expozíció növelheti a fertőzések kockázatát és csökkentheti a fertőző betegségek elleni immunizálás hatékonyságát. Mindkettő egészségkárosítóan hat a sebezhető csoportokra, különösen a gyermekekre.

Ultraibolya sugárzás és ózoncsökkenés

Az ultraibolya sugárzás a Nap sugárzásának egy összetevője. Az ózonréteg a légkörön áthaladó napfényt fokozatosan szűri meg. Az ózonréteg károsodásának következtében azonban a légkör védő-szűrő tulajdonsága csökkent, és több UV sugárzás – különösen a veszélyesebb UV-B – éri a földfelszínt. A hosszan tartó ózonréteg-károsodás és a Földre ható emelkedett szintű UV sugárzás súlyosbítja az UV hatását az emberi bőrre, szemre és immunrendszerre. A gyermekeknél különösen nagy a veszélye annak, hogy UV expozíció miatt sérülést szenvedjenek.

A bőrrák előfordulása növekszik

Az emberek napozási szokásainak megváltozása a fő oka a bőrrák-gyakoriság növekedésének az utóbbi évtizedekben. A népszerű kültéri elfoglaltságok számának növekedése, és a megváltozott napozási szokások gyakran azt eredményezik, hogy túl sok ultraibolya sugárzás éri az embert. Sok szülő és gyerek normálisnak tartja az intenzív napozást, a barnaságot pedig a jó egészség és jó megjelenés jelképének. Ugyanakkor a barnaság csupán az UV károsodás egyik jele, és jelzi, hogy a bőr védekezik a további ártalmakkal szemben!

A gyerekek különleges védelmet igényelnek

Az ENSZ Gyermekek Jogairól Szóló Egyezménye kimondja, hogy a gyermekeknek, beleértve minden fejlődési állapotukat a fogantatástól 18 éves korig, joguk van az elérhető legmagasabb szintű egészséghez és a biztonságos környezethez. A gyerekek különleges védelmet igényelnek, mivel a felnőttekénél nagyobb a kockázata, hogy sérülést szenvedjenek az UV sugárzástól, hiszen:

  • A gyerek bőre vékonyabb és érzékenyebb, így még a rövidebb idejű déli napozás is súlyos napégést eredményezhet.
  • A járványokkal foglalkozó tanulmányok azt mutatják, hogy a gyakori gyermekkori napozás és leégés magasabb melanóma gyakoriságot okoz a későbbi életben.
  • A gyermekek esetében több idő áll rendelkezésre hosszú lappangási idejű betegségek kifejlődésére, több évet veszítenek életükből, és több szenvedést kell elviselniük a megromlott egészségük miatt. A meghosszabbodó életkor tovább növeli a bőrrák és szürkehályog kialakulásának kockázatát.
  • A gyerekek többet vannak kitéve a napnak. Becslések szerint az ember élete alatt az összes ultraibolya sugárzás akár 80%-át 18 éves kora előtt kapja.
  • A gyermekek szeretnek kint játszani, de általában nincsenek tudatában az UV sugárzás káros hatásainak.

A gyermekek védelme a naptól

Egy ausztrál tanulmány szerint a bőrrák ötből négy esetben megelőzhető ésszerű viselkedéssel. A gyerekek egyszerű elővigyázatosságra ösztönzése megvéd mind a rövid, mind a hosszú távú károsodásoktól, ugyanakkor lehetővé teszi nekik, hogy élvezzék a szabadban töltött időt. A szülőknek megfelelő viselkedési példát kell mutatni, mivel az ő felelősségük annak biztosítása, hogy gyermekeik megfelelően védve legyenek. A 12 hónapos kor alatti gyerekeket mindig tartsák árnyékban és legyenek meggyőződve arról, hogy a gyermekük:

  • Déli időszakban (11 és 15 óra között) lehetőleg ne tartózkodjon a szabadban! A levegőztetést, a bevásárlást, a kerti munkákat, a sportot, a játszótérre menést a reggeli vagy a késő délutáni órákra időzítsék – amúgy is kellemesebb a hűvösebb órákban tevékenykedni.
  • Árnyékos helyen van (a nap járását is vegyék figyelembe: az alvó gyerekre, a babakocsira később se süssön rá a nap).
  • Ruházata megfelelő– értessék meg vele, hogy 30 fokban is kell a sapka és a póló. Gyakran ellenőrizzék, hiszen a nagyobbacska gyermek már önálló, ha melege van, levetkőzhet.
  • Be van kenve ott, ahol szükséges. Elindulás előtt 15-30 perccel kenjék be a szabadon lévő bőrfelületet megfelelő fényvédőkrémmel! Ha a szabadban tartózkodnak, a krémezést időszakosan (3-4 óránként) ismételjék meg akkor is, ha a gyermek nem ment vízbe, de ha igen, akkor fürdés után azonnal.

Az árnyék, a ruha és a sapka nyújtja a legjobb védelmet a gyerekeknek, és napvédőkrém használata szükséges a test szabadon maradó részein, mint pl. a kezek és az arc. A napvédőkrémet sose használják a napozás idejének meghosszabbítására! Szülőként hasznos, ha figyelemmel követik a híradásokban a meteorológiai tájékoztatást az UV sugárzás mértékéről, és mindig megteszik az aktuális fokozat szerinti óvintézkedéseket.

A nap elleni védelem minden helyzetben szükséges

A nap elleni védelem nemcsak a strandon vagy vízparton szükséges, hanem minden szabadtéri helyzetben alkalmazni kell. Sok esetben a leégés azért történik, mert a szülők nem gondolnak a szükséges védelemre. A gyerekeket erős napfény érheti a lakás erkélyén, hétvégi kiránduláson, állatkerti látogatáskor, óvodai vagy iskolai szünetek idején és szabadban végzett sportoláskor is.

Különleges figyelemre van szükség a hegyekben, mivel ott az UV sugárzás szintje kb. 8%-kal emelkedik minden 1000 méter magassággal. Bár az UV sugárzás a felhőtlen ég alatt a legerősebb, intenzitása még egy borult napon is nagy lehet. Sok felület, mint pl. a hó, a homok és a víz visszaveri a napsugarakat, és azok hozzáadódnak az összes UV expozícióhoz.

A D-vitamin-hiány megelőzése

A napsugárzás hatására a bőrben létrejövő D-vitamin erősíti a csontokat és a vázizom rendszert, ezért hiánya betegségeket okozhat. Az egészséges D-vitamin-szint eléréséhez a következőket javasolt figyelembe venni:

  • Nem szükséges hosszas napozás vagy lebarnulás a megfelelő mennyiségű D-vitamin termelődéséhez, általában napi néhány perces napozás elegendő hozzá, tehát ez nem indokolhatja, hogy ne védekezzünk a túlzott mértékű sugárzás ellen.
  • A szoláriumok használata nem ajánlott a D-vitamin-szint növelésére a hozzá kapcsolódó egészségi kockázatok miatt.
  • A megfelelő mennyiségű D-vitamin képződéséhez szükséges napsugárzás mennyisége minden embernél más, és függ például a bőrszíntől, az éghajlati tényezőktől és az évszaktól.

Egészségi hatások

Az UV index

Az UV index (UVI) az UV mérés nemzetközi szabványa, amelyet a WHO, az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a Meteorológiai Világszervezet dolgozott ki. A káros egészségi hatások lehetőségének jelzésére tervezték, hogy biztassák az embereket önmaguk védelmére. Minél nagyobb az UVI érték, annál nagyobb a bőr vagy szem sérülésének veszélye, és annál rövidebb idő kell a sérülés megjelenéséhez. A napsugárzás ellen akkor kell védekezni, ha az UV index 3 vagy annál nagyobb értékű.


Az UV sugárzás kis mennyiségben hasznos az emberi egészségre, mivel alapvető szerepet játszik a D-vitamin termelődésében. A túlzott UV sugárzásnak való kitettség azonban összefügg a bőrrákok különböző típusaival, leégéssel, korai bőröregedéssel, szürkehályoggal és más szembetegségekkel. Arra is van bizonyíték, hogy az UV sugárzás csökkenti az immunrendszer hatékonyságát.

Az UV sugárzás hatása a bőrre

A túlzott UV sugárzás az akut leégés (bőrpír) mellett számos krónikus bőrelváltozást is okozhat:

  • A bőr malignus melanómája: életet veszélyeztető, rosszindulatú bőrrák.
  • A bőr pikkelysejtes karcinómája: a rosszindulatú bőrrákok másik típusa, amely általában kevésbé gyorsan fejlődik, mint a melanóma, és így ritkábban halálos kimenetelű.
  • A bőr alapsejtes karcinómája: lassan növő bőrrák, amely elsősorban időskorban jelentkezik.
  • Bőröregedés: a bőr feszességének elvesztése és szoláris keratózis (olyan bőrelváltozás, rákmegelőző állapot, amely UV sugárzás hatására alakul ki).

Az UV sugárzás hatása a szemre

A szemre ható UV sugárzás akut betegségei a szaruhártya-, és a kötőhártya-gyulladás. Ezek azonban visszafordítható hatások, és könnyen megelőzhetők védőszemüveggel, valamint nem függnek össze semmilyen hosszú távú károsodással.

Az UV sugárzásnak krónikus hatásai lehetnek a szemre:

  • Szürkehályog: A szemlencse átlátszatlanná válása, ami csökkent látást, vagy akár vakságot is okozhat.
  • Pterygium (kúszóhártya): A kötőhártya fehéres színű, háromszög alakú megvastagodása a szem felszínén.
  • A szaru-, vagy kötőhártya pikkelysejtes karcinómája: A szem felszínének egy ritka daganata.

Egyéb egészségi hatások

Az UV sugárzás az immunválasz elindításáért felelős sejtek aktivitásának és eloszlásának megváltoztatásával csökkenti az immunrendszer hatékonyságát. Az immunválasz csökkenése a herpesz szimplex vírus újraaktiválódását okozhatja az ajkakon, és csökkentheti a védőoltások hatékonyságát.

Gyorslinkek