A játszótereken nemcsak homokozó található, hanem különböző játékok is, mint pl. hinta, mászóka, melyek cseppet sem veszélytelenek! A lengő hinta nagyon súlyos sérüléseket képes okozni, a mászókáról leesve pedig (főleg ha az kemény alapon helyezkedik el) szintén súlyos sérüléseket szerezhet a gyermek. Mindig ügyelni kell arra, hogy a gyermek csak az életkorának megfelelő játékokat használja a játszótéren. Kisdedeket (1-3 évesek) csak biztonságos, nekik szóló hintába helyezzük, valamint őket még ne engedjük fel a mászókára egyedül!

Nyáron a szabadban könnyen kap napszúrást a gyermek, ha nem vigyázunk. Napszúrásalatt azt értjük, ha hosszabb, de akár már 1-2 óra napon tartózkodás után az alábbi tünetek jelentkeznek: fejfájás, hányinger, hányás, valamint kísérheti még hőemelkedés, láz és hidegrázás. A hőguta ennél súlyosabb, életveszélyes állapot! Ennek során a testhőmérséklet 40 ⁰C felett van, a bőr száraz, meleg és vörös. A csecsemő ilyenkor aluszékony, és nehezen, vagy egyáltalán nem ébreszthető.

Megelőzhető a baj, ha betartjuk a következőket:

• A gyermek ruházata könnyű, jól szellőző és világos legyen. Amennyiben leizzadt, cseréljük le a nedves ruházatot!
• A csecsemők és kisgyermekek minden esetben viseljenek könnyű, jól szellőző nyári sapkát, ha a szabadban tartózkodnak, így nem éri közvetlenül a napsütés a fejüket
• A folyadékfogyasztásra is fokozottan ügyelni kell! Soha ne induljunk el valamilyen folyadék nélkül sétálni. Kizárólagosan anyatejjel táplált csecsemők esetében a legjobb szomjoltó maga az anyatej lesz, azonban nagyobb csecsemőknek forralt, lehűtött víz az ideális. A nagyobb gyermekeket pedig rendszeresen figyelmeztessük a folyadékpótlásra, hiszen a játék „hevében” nem biztos, hogy eszébe jut inni néhány kortyot!
• Gépjárműben gyermeket hagyni nem szabad, életveszélyes, ugyanis az autó hőmérséklete nagyon rövid idő alatt akár a külső hőmérséklet duplájára is emelkedhet, ami komoly veszélyt jelenthet a bent hagyott csecsemőre! Fontos, hogy beszállás előtt ellenőrizzük a gyermekülés hőmérsékletét, hiszen egy felforrósodott ülés komoly égési sérülést okozhat a gyermek bőrén.

Felnőttként többször megtapasztaltuk már, hogy milyen az, amikor megcsíp a szúnyog vagy valami más rovar. Ilyenkor legtöbbször egy „legyintéssel”, esetleg valami viszketésgátló géllel elintézzük az egészet. Azonban ha mindez a gyermekekkel történik, az aggasztó reakciót vált ki a legtöbb szülőkből.

Köztudott, hogy a rovarok általában élelemszerzés céljából csípnek, de ez a cél lehet az önvédelem is (darazsak). Ebben az esetben a rovarok a csípés során méreganyagaikat a bőrbe eresztik, amikor viszont „éhesek”, nem bocsátják ki ezeket az anyagokat, fertőzéseket azonban átadhatnak az embernek. Magyarországon egyetlen olyan rovar van, ami fertőzéseket terjeszthet, ez a kullancs. Főleg erdős, sűrűn fás területeken lehet velük találkozni, és többek között a Lyme-kórt vagy kullancsencephalitist (kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás) terjesztik.

• Lyme-kór

A betegséget a szarvasokon élősködő kullancs terjeszti, leginkább nyáron. Néhány napon belül vörös kiütések jelennek meg a bőrön a seb (csípés) körül, és a kísérő tünetek (láz, fejfájás, izom-, valamint ízületi fájdalom) hetekkel vagy hónapokkal később is jelentkezhetnek. Ha a kórt nem ismerik fel időben, és nem kezdik el kezelni (gyógyszerekkel), akkor a gyermeknél súlyos komplikációk, vagy akár izomsorvadás léphet fel.

• Kullancsencephalitis (agyvelőgyulladás)

Mivel a kullancs leginkább a hajlatokban szeret megbújni, az emberek kb. 30%-a nem veszi észre a kullancscsípést. Ennek a betegségnek 3–21 napos a lappangási ideje, majd ezután következik be a betegség, ami az esetek 70%-ában kétfázisú lázas állapotot jelent. Az első fázisban a láz mellé csak izomfájdalom társul, és pár nap alatt elmúlik, majd néhány napos tünetmentesség után magas láz, fejfájás, hányás és szédülés kíséretében jelennek meg az idegrendszeri tünetek.

A kullancs- és más rovarcsípések elkerülése érdekében fontos, hogy betartsuk a következő szempontokat:

·         nyáron könnyű, lenge, de hosszú ruhába járjunk (főleg kirándulások alkalmával);

• ajánlott a rovarriasztó krémek használata;
•  ne járjunk mezítláb ismeretlen terepen, ezzel ugyanis elkerülhető, hogy belelépjünk bármibe (pl. darázs);
•  kerüljük a sárga ruhadarabokat, ugyanis az nagy kedvence a méheknek, darazsaknak;
•  kerti parti, szabadban történő étkezések alkalmával mindig takarjuk le az ételeinket, mert a méhek, valamint darazsak az édes illatokra jönnek leginkább.

Nagyon sok családban vannak házi kedvencek, akiket a kisgyermekek előszeretettel „húznak-nyúznak”. Azok az állatok, melyek már régóta a családdal élnek, általában jól reagálnak a gyermekek ezen közeledéseire, viszont nem árt az óvatosság ilyenkor is, hiszen egy óvatlan pillanatban (ha pl. a gyermek hirtelen nyúl az állathoz) a kutya megharaphatja, a macska megkarmolhatja a kicsiket. A sérült bőrön át pedig baktériumok juthatnak a szervezetbe. Kutyaharapásnál a legfontosabb tudnivaló, hogy az adott állat be van-e oltva. Macskakarmolás esetén baktériumfertőzés alakulhat ki, majd ezt követően 1-2 hét múlva nyirokcsomó-gyulladás, esetleg súlyosabb tünetek jelentkezhetnek.

A megelőzés szempontjából fontos, hogy szülői felügyelet nélkül ne közelítsenek a kicsik az állatokhoz, valamint meg kell tanítani nekik, hogy csak óvatosan szabad megsimogatni őket.

Dr. Tobak Orsolya

okleveles védőnő